1439 talált cikk a hozzájárulás kifejezésre

Kérdés: Bíróság előtt megtámadott II. fokú adóhatósági határozatban szereplő tételeket rögzíteni kell-e a nyilvántartásokban?

Kérdés: Egy közel 100 főt foglalkoztató társaság 2 lakást bérel a városban. A cég kötött szerződést a bérbeadóval. A lakásokban 1-1 fő dolgozóját szállásolja el, akik messze laknak a cég székhelyétől, nem tudják megoldani a mindennapi hazautazást. A lakások a feltételek hiánya miatt nem minősülnek munkásszállásnak. A belső szabályzatában a cég rögzítette, hogy a cégtől 200 km-nél távolabbi lakóhellyel rendelkező dolgozóinak albérletet biztosít. A cég a lakásbérleti számlák után minden hónapban megfizeti az Szja-tv. 70. §-a szerinti adókat. Helyesen jár-e el a cég, amikor ezt a fajta juttatást cafeteriaelemként kezeli, vagy az albérlet biztosítása (albérleti hozzájárulás címén) a munkavállalónál kellene, hogy összevonandó jövedelemként jelentkezzen?

Kérdés: A kft. ügyvezetője elhunyt. Részére jelentős összegű jóváhagyott, de még ki nem fizetett osztalékot mutat ki a kft. Ezzel mi a teendő? A társaság működik tovább. Jelenleg a kisebbségi tulajdonos, az elhunyt ügyvezető fia vezeti a társaságot. A hagyatéki eljárás folyamatban van.

Kérdés: Egyedi igényeknek megfelelő gépet szerzünk be, amelyet külföldön gyártanak. A gyártás során külföldre történő utazások (repülőút) szükségesek a gép paramétereinek egyeztetése érdekében. Ezen tárgyalások, egyeztetések kiadásai (utazás, napidíj, gépkocsibérlet stb.) a gépet megrendelő kft.-nél költségek lesznek, vagy a majd elkészült és üzembe helyezett egyedi gép bekerülési értékében kell figyelembe venni?

Kérdés: Mi a teendője annak a kata-adóalanynak, akinek a NAV határozattal szüntette meg a kata-adóalanyiságát visszamenőleg (októberben március 31-ével)? Milyen adóbevallásokat kell pótolni milyen határidővel?

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a túlmunka költségeit?

Kérdés: A kft. 2010-ben szétválással jött létre. A jegyzett tőkéje kizárólag 4 db telek, amelyeken társasházakat szeretett volna építeni. A vezetők most úgy döntöttek, hogy nem vágnak bele az építkezésbe, értékesítik a telkeket. Az értékesítés "sima" értékesítésnek minősül, és áfafizetési kötelezettséggel jár? Az értékesítést egyéb bevételként kell kimutatni, és társasági adót kell fizetni utána? Lehet más megoldás, hogy ne kelljen sok adót fizetni az apport értékesítése után?

Kérdés: Színházi tevékenységű közhasznú nonprofit kft. tárgyévi jegybevételébe beszámíthatók-e a tiszteletjegyek, a kedvezménnyel értékesített jegyek névértéke, az ingyenesen adott előadások értéke? El kell-e különíteni, levonni a 2013. évi eladásból a 2013-ban eladott bérletek, 2014. évi előadások, valamint az egyéb, 2014. évi előadások jegyeladásának díját? A tiszteletjegyek után a fizetendő áfát bevalljuk, az áfa nélküli ellenértéket, mint ajándékot értelmezzük, és az szja-t, az ehót is e szerint valljuk be. Helyes ez így?

Kérdés: A kft. csapatépítő tréningre küldte munkavállalóit. Erről számlát kapott, a következő szolgáltatásokkal: szállás, lovas rendezvény, rendezvényszervezés, éttermi szolgáltatás. Mely költségelem nyújtható adómentesen, és melyik fog adózni?

Kérdés: "A" kft. 80%-os tulajdonosa "B" kft.-nek, amelynek a jegyzett tőkéje 500 ezer Ft. "A" kft. 5 millió Ft-tal szeretné ezt megemelni. Történhet-e pénztárból pénztárba a tőkeemelés? Sérti-e az Art. 38. §-ának "készpénzfizetés korlátozását" célzó 1,5 millió forintos határt? Vonatkozik-e rá a készpénzforgalomra vonatkozó bejelentési kötelezettség, illetve a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésével és megakadályozásával kapcsolatos bejelentési szabály? Törvényszerű-e a tőkeemelés, ha 5 hónapban 1-1 millió Ft tőkeemelést hajtanak végre készpénzben?