628 talált cikk az időbeli elhatárolás kifejezésre

Kérdés: Társaságunk a tulajdonában lévő ingatlan bérbeadásával foglalkozik. Az ingatlant 2020-ban vásárolta a társaság, amelyhez nagy összegű beruházási hitelt vett fel 23,5 millió euró értékben egy belföldi banktól 2020. 09. 25-én, 3 éves futamidőre, a futamidő vége 2023. 09. 29., a törlesztés a futamidő végén egy összegben történik. A hitelkamat egy rögzített és egy változó kamatlábból áll, esetünkben 3 havi EURIBOR + 2%. A társaság kamatcsereügylet keretében kívánja csökkenteni a változó kamatlábból adódó kockázatot, amely ügyletet a beruházási hitelt nyújtó bankkal kötött, a kötési árfolyam -0,25%. A kamatelszámolás és a kamatcsereügylet elszámolása egyaránt negyedévente történik, az első elszámolási időszak 2020. 09. 25-től 2020. 12. 28-ig tart. A társaság nem választotta az Szt. 59/A.-59/F. §-ai szerinti valós értéken történő értékelést, és az ügylet nem minősül fedezeti célú kamatswapügyletnek. Év végén a társaság az utolsó kamatfizetés időpontja és a fordulónap közötti időszakra az ügylet alapján fizetendő kamatot (időarányos kamat) és a fizetendő kamatkülönbözetet (a swapügylet eredményét) egyaránt elhatárolja a 2020. 12. 29-től 2020. 12. 31-ig terjedő időszakra az Szt. 44. § (1) bekezdés b) pontja és 44. § (5) bekezdés b) pontja alapján. Az Szt. alapján a kamatcsereügylet származékos ügyletnek minősül, és felmerül a 44. § (5) bekezdés c) pontja alkalmazásának kérdése, amely alapján el kell határolni a származékos ügyletek fordulónapi valós értéke vagy belső értéke alapján az a)-b) és e) pont, valamint a 32. § (5) bekezdés a)-b) és c) pontja szerint kimutatott elhatárolások együttes összegének figyelembevételével fennálló veszteségjellegű összeget. Az Szt. alapján a kamatswap esetén belső érték az aktuális változó kamatláb alapján a névleges tőkeösszegre számított, a hátralévő lejárati időre jutó kamatkülönbözet, 2020. 12. 31-én a 3 havi EURIBOR árfolyama -0,542%. Értelmezésünk szerint a 2020-as év végén a 2020. 12. 31-én érvényes 3havi EURIBOR és a kötési árfolyam (-0,25%) közötti különbözet alapján a 23,5 millió EUR hitelre, a futamidő végéig számított kamatkülönbözetet el kell határolni. Ez azt jelenti, hogy a kamatkülönbözet 0,292%, amit a futamidő végéig tehát 1001 napra el kell határolni, nagyságrendileg 196 ezer euró veszteség elhatárolását jelenti 2020. 12. 31-én. Helyes-e a kamatcsereügylet veszteségének elhatárolására vonatkozó következtetésünk?

Kérdés: A kft. munkaviszonyban lévő ügyvezetője részére 2021-ben a társaság tulajdonosa 2 havi munkabérének megfelelő összegű jutalmat hagyott jóvá és fizetett ki. A 2021. évben jóváhagyott és kifizetett jutalom a 2019. évi üzleti év gazdálkodására tekintettel került megállapításra, jóval a 2019. évi üzleti év beszámolójának elfogadását követően. Melyik üzleti évben kell elszámolni költségként a jutalom és a munkáltatói cégterhek összegét? A 2021. üzleti évben kell elszámolni, esetleg elhatárolással 2020. évre? Illetve, ha jelentős összegűnek minősülnek a felmerült költségek, a 2019. üzleti év beszámolóját kell korrigálni a 2020. évről beadott beszámolóban a lezárt üzleti évekre vonatkozó módosítások oszlopban?

Kérdés: Társaságunk 2021. évtől a kiva hatálya alá jelentkezett be. 2018. évben utófinanszírozásos kutatás-fejlesztési pályázatot nyert. Ennek eredményeképpen – előleg kiutalása nélkül – gépfejlesztésbe kezdtünk, melynek során 1000 E Ft értékű prototípusú gépet állítottunk elő. Aprojekt munkálatai során 2018. évben 8000 E Ft, 2019. évben 10.000 E Ft közvetlen költség merült fel, melyet a halasztott ráfordítások soron mutattunk ki a mérlegben. A projekt elszámolására végül – hosszas egyeztetést követően – a 2020. év végén került sor, amikor is a GINOP pályázat keretében a bírálók a felmerült összköltség 59,96%-át ítélték meg, és 33 000 E Ft támogatást utaltak ki társaságunknak. Számviteli politikánkban a K+ F-költségek elszámolására a költségként történő elszámolási módot választottuk. Helyesen jártunk-e el a 2018. és a 2019. évben, amikor is a közvetlen költségeket halasztott ráfordításként tartottuk nyilván? A számviteli politikában rögzítettek szükségessé teszik-e a 2018. és a 2019. évi társaságiadó-bevallás módosítását, vagy az elfogadott és kiutalt támogatás évében, 2020-ban számolhatom-e el egy összegben a felmerült költségeket? Amennyiben a 2018. és a 2019. évben felmerült költségeket a felmerülésük évében érvényesítjük, úgy a 2020. évben kiutalt támogatás összegét miként érvényesíthetjük az előző évek költségeivel szemben? A támogatás összege figyelembe vehető-e társaságiadóalap-kedvezményként?

Kérdés: Ipari termelést folytató társaság rossz minőségű alapanyagot kapott a szállítójától, amit felhasznált, és a késztermékeit értékesítette. A minőségi probléma később vált ismertté, a terméket vissza kellett hívnia. A szállító minden kárát megtérítette, ami ténylegesen felmerült, és amit bizonylattal igazolt. Ezenfelül kártérítésben is megegyeztek (a jó hírnév megsértése miatt). A kártérítést a szállító a termék térítésmentes átadásával teljesíti. Az ügylet 2020. évi, de a nem vagyoni kártérítés teljesítése az ingyenes termékátadással részben csak 2021-ben teljesül. Az a kérdés, hogy a 2020. évi fordulónap és a mérlegkészítés időszakában ingyenesen átadott/számlázott termék értéke, mint egyéb bevétel, a 2020. vagy a 2021. évet illeti? Az egyéb bevétel az Szt. szerint pénzügyileg rendezett. Ez a teljesítés pénzügyileg rendezettnek minősíthető-e a 2020. év tekintetében?

Kérdés: A számviteli törvény a 2020. évtől bevezette a "szerződés elszámolási egysége" fogalmát. A "szerződés elszámolási egysége" – áfát nem tartalmazó – teljes szerződéses ellenértékének mérlegfordulónapi teljesítési fok arányában számított összege, valamint a szerződés elszámolási egységére már elszámolt árbevétel közötti különbözet aktív vagy passzív időbeli elhatárolásként kerül kimutatásra az árbevétel növelésével vagy csökkentésével egyidejűleg. Mikrogazdálkodói beszámolónál kifejezetten tiltott az időbeli elhatárolás a csak két elszámolási időszakot érintő gazdasági események esetén. Egy mikrogazdálkodói beszámolót készítő szoftverfejlesztő cég esetén, év végén van olyan le nem zárt egyedi szoftverfejlesztési munka (kezdés: 2020. 09. 15., zárás: 2021. 03. 15.), amely két gazdálkodási évet érint, és a szerződés értelmében az egyedi szoftverfejlesztés csak a teljesítéskor számlázható ki. Ekkor hogyan számolható el az árbevétel és a 2020. évi bérköltség, valamint az egyéb 2020. évi közvetlen költségek? Mivel nincs eltérően szabályozva a mikrogazdálkodói beszámoló készítésében a "szerződés elszámolási egysége" szerinti elszámolás, emiatt – az időbeli elhatárolások használata mellett – alkalmazni kell a "szerződés elszámolási egysége" szerinti elszámolást, ha egyébként a többi, a számviteli törvényben szereplő feltétel (egyedi, a vevő meghatározhatja a termék vagy szolgáltatás jellemzőit) fennáll? Vagy az időbeli elhatárolások miatt nem alkalmazható a "szerződés elszámolási egysége" szerinti elszámolás? A 2020. évben a szoftverfejlesztő dolgozók e projektre jutó bérköltségét és az egyéb közvetlen költségeket a befejezetlen termelés (befejezetlen szolgáltatás) címén kell készletre venni?

Kérdés: Az alapítvány mikrovállalkozások hitelezésével foglalkozik. Tevékenységét az Szt. és az egyéb szervezetek beszámolókészítéséről szóló kormányrendelet szabályozza, a Hpt. nem vonatkozik rá. A mikrovállalkozások, amelyeknek az alapítvány hitelt nyújtott, éltek a hitelmoratórium lehetőségével, és sem hiteltörlesztést, sem kamatfizetést nem teljesítenek az alapítvány felé. El kell-e bevételként számolni a 2020. évre járó kamatokat, amelyek fizetése a későbbiekben, a moratórium lejárta után fog megtörténni? Amennyiben igen, aktív időbeli elhatárolásként vagy követelésként kezeljük a kamat összegét? Milyen minősítési elvek alapján történjen az adósok minősítése, hiszen semmilyen új információ nem áll rendelkezésre az adósok törlesztési képességéről és hajlandóságáról?

Kérdés: Társaságunk 4 éves futamidejű nyílt végű lízingben vett több személygépkocsit. A szerződés szerint az első részlet kiemelt részlet volt, a teljes lízingdíj 20%-a. Az első részletre felszámított áfa 50%-át a társaság levonásba helyezte, hogy az autók részbeni hivatali célú használatát igazolni tudja. A másik 50%-ot le nem vonható áfaként teljes egészében az egyéb ráfordítások közé könyvelte. Nem kellett volna az első részletre felszámított nem levonható áfát megosztani a futamidő alapján adott évre jutó ráfordítás és az aktív időbeli elhatárolás között?

Kérdés: A devizában fennálló tagi hitel a 2023. évig tartó futamidő alatt hogyan szerepel a könyveinkben a kölcsönt adónál? Különös tekintettel az év végi devizás átértékelésekre és a járó, de nem esedékes kamatok elszámolását illetően.

Kérdés: Társaságunk fő tevékenysége szerint mezőgazdasági gépek és alkatrészek gyártásával foglalkozik. Kisebb részben saját fejlesztésű, saját gyártású talajművelő gépek szerepelnek a profilban, nagyobb részben viszont közösségi megrendelőink gyártmányrajzai alapján bérmunka jellegű gyártást végzünk (anyagvásárlással, saját munkaerő, illetve rendelkezésre álló géppark segítségével) mezőgazdasági gépek, gépalkatrészek tekintetében. Ez utóbbi típusú gyártást mindig megrendelés alapján végezzük, a számlázás csak a tényleges teljesítést követően, a gyártmányok kiszállításakor történik meg. Éveken átívelő megrendelések jellemzően nincsenek, csak abban az esetben, ha a gyártmány darabszámára tekintettel a gyártási folyamat elhúzódik, de az is inkább az év vége, a következő év eleje időszakának érintettsége miatt, a gyártási folyamat jellemzően 6-16 hét időtartamot ölel fel. A 2019. évi LXXIII. törvény módosító rendelkezései alapján a számviteli törvény is változott, bevezetve a "szerződés elszámolási egysége" fogalmat. A módosítás nem új, hiszen annak alkalmazására már a 2019-es évre vonatkozóan is lehetőség nyílt a vállalkozások számára, azonban meglátásunk, illetve tavalyi/idei szakmai értelmezések alapján nem tekintettük magunkat érintettnek a témában. Döntésünket arra alapoztuk, hogy
–a jogszabály indokolásában külön szerepelt, hogy az építési-szerelési, illetve a technológiai szerelési munkák bekerülési értékére vonatkozó rendelkezéseket hatályon kívül helyezik, tehát jellemzően építőipart érintő módosításról van szó;
–az irányadó szakmai magyarázatok példaként minden esetben építőipari témájú eseteket hoztak fel, mint több évet érintő, jelenleg többféle módon értelmezett elszámolású ügyleteket;
–a projektek elszámolása a jogszabály módosításáig is megtörtént, bár a gyakorlati alkalmazásban többféle megoldás is szerepel;
–az összemérés elvét hangsúlyozandó az árbevétel változatlansága mellett a projekt várható nyereségét tükröző költségelhatárolást vagy céltartalékképzést választottak, vagy
–az árbevétel tényleges teljesítménynek megfelelő – jelen törvénymódosítás tartalmához közel álló – elhatárolását részesítették előnyben.
Mivel cégünk eddig sem alkalmazta a projektelszámolás módszereit, hiszen a klasszikus termelési folyamatot alátámasztó önköltségszámítás szerinti módszertan szerint jártunk el, értelmezésünk szerint a 2020. évben megkötött szerződések kapcsán most már kötelező jellegű új elszámolási módszertan továbbra sem érint minket. Kérem állásfoglalásukat!

Kérdés: Társaságunk víziközmű-szolgáltató. A 2011. évi CCIX. törvény 72. §-ának (2) bekezdése szerint a víziközmű-fejlesztési hozzájárulást a víziközmű-szolgáltató szedi be az ellátásért felelős javára, és jogosult azt jogszabály vagy hatóság által előírt vagy az üzemeltetési szerződésből fakadó felújítási, pótlási és beruházási kötelezettség teljesítéséhez szükséges mértékig felhasználni, összhangban a hivatal által jóváhagyott gördülő fejlesztési tervvel. Állásfoglalásunkat olyan esetre szeretnénk kérni, hogy helyes eljárásnak tekinthető az, ha
–az ellátásért felelős önkormányzat tulajdonában áll a víziközművagyon, társaságunk az önkormányzattal kötött bérleti-üzemeltetési szerződés keretében üzemelteti azt, és gondoskodik a víziközmű-szolgáltatás biztosításáról;
–a nem lakossági felhasználók a közműfejlesztési hozzájárulást társaságunk részére fizetik meg, amelyről társaságunk a befizetést követően kiállítja a számlát;
–társaságunk a befizetett hozzájárulást elkülönítetten halasztott bevételként tartja nyilván;
–a rendelkezésre álló közműfejlesztési hozzájárulást az ellátásért felelős önkormányzat tulajdonában lévő víziközmű-rendszeren végzett felújítási, bővítési munkákra használja fel.
Amennyiben a fenti eljárás helyes, további kérdésünk, hogy
–az önkormányzati tulajdonon elvégzett beruházási, illetve felújítási munkák (létrejött új eszközök, illetve felújítások) milyen módon és milyen bizonylati alátámasztással/megállapodással, illetve milyen számviteli elszámolással (könyvelési tételek megjelölésével) kerülhetnek az önkormányzat részére átadásra;
–a befizetett közműfejlesztési hozzájárulás felhasználása (a halasztott bevétel feloldása) milyen számviteli elszámolással lehetséges.
Kérjük, hogy állásfoglalásukban szíveskedjenek a jogszabályi hivatkozásokat is feltüntetni a számviteli elszámolásokhoz kapcsolódóan. Amennyiben a fenti vázolt eljárásunk – véleményük szerint – nem megfelelő, kérjük, hogy a szabályos eljárási menetet az azt alátámasztó bizonylatolással és kapcsolódó könyvelési tételek megjelölésével szíveskedjenek megadni.