Fejlesztési tartalék fel nem használása

Kérdés: Korábban fejlesztési tartalékot képeztünk, melyből 5 millió Ft-ot 2017. évben fel kellett volna használnunk. Családi okok miatt ez nem sikerült, ezért év végén el kell számolni, és a szükséges intézkedéseket el kell végezni. Kérjük, szíveskedjenek összefoglalni a szükséges teendőinket, határidőket a könyvelési előírások ismertetésével annak érdekében, hogy a minimális "büntetést" érhessük el. Természetesen a tervezett fejlesztést a jövő évben igyekszünk végrehajtani.
Részlet a válaszából: […] A képzés adóévét követő negyedik adóév utolsó napjáig fel nem használt fejlesztési tartalék után az adót utólag meg kell fizetni, és az után késedelmi pótlékot is fel kell számítani a Tao-tv. 7. § (15) bekezdése alapján.A megfizetés határideje – ugyanazon Tao-tv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 30.

Adatvédelmi szakértő bevonásának elszámolása

Kérdés: A 2018. május 25-én hatályba lépő új adatvédelmi rendelet kapcsán felmerült költségeket hogyan kell elszámolni? Cégünk például adatvédelmi szakértő bevonását tervezi, akinek a feladata lenne – többek között – a hiányosságok felmérése. A feltárt hiányosságok alapján dolgozná ki cégünk a hiányosságok kijavításának folyamatát, majd az új adatvédelmi rendelet szerinti adatkezelési szabályzatot, folyamatot.
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerinti adatvédelmi szakértő foglalkoztatható munkaviszonyban és megbízási szerződéssel.Munkaviszonyban történő foglalkoztatás esetén a munkaszerződés szerinti díjazással és feltételekkel, bérfizetéssel (bérköltség), bér utáni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 30.

Anyagköltség tartalmáról részletesen

Kérdés: Azt, hogy mit kell anyagköltségként kimutatni, illetve mivel kell az anyagköltséget csökkenteni, tömören az Szt. 78. §-ának (2) bekezdése tartalmazza. Kérem, hogy az anyagköltségre vonatkozó ismereteket részletesebben mutassák be annak érdekében, hogy az eddig alkalmazottak helyességéről vagy helytelen voltáról meggyőződhessünk!
Részlet a válaszából: […] A számviteli törvény szerint anyagköltségként az üzleti évben felhasznált vásárolt anyagok bekerülési (értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt bekerülési) értékét, továbbá a vásárolt növendék, hízó- és egyéb állatok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 9.

Számviteli politika a szociális szövetkezetnél

Kérdés: A szociális szövetkezet számviteli politikája elemeinek sajátosságairól szeretnék többet tudni.
Részlet a válaszából: […] A szociális szövetkezet sajátos szövetkezet, amelyre a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény tartalmaz részletes szabályokat. Így a szociális szövetkezetnek is rendelkeznie kell saját számviteli politikával.A szociális szövetkezetekre vonatkozó részletes előírások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 11.

Számlázás a teljesítéstől eltérően

Kérdés: Vállalatunk ipari berendezések tervezésével, kivitelezésével és beüzemelésével foglalkozik. Projektjeinek egy része több üzleti év alatt valósul meg. Vevői szerződéseink több számlázási mérföldkövet tartalmaznak. Árajánlathoz a projekt egészére készítünk előkalkulációt, ennek alapján határozzuk meg az eladási árat. A szerződésben szereplő számlázási lépcsőfokok a teljes árbevétel meghatározott százalékai, amelyek nem igazodnak a költségek felmerüléséhez. Probléma akkor van, ha a projekten év közben jóval kevesebb költség merült fel, mint amennyi az elő- és a közbenső kalkuláció alapján indokolt lenne. (Ellenkező esetben a többletköltséget befejezetlen állományként számolom el.) Számlázásütemezés: 1. részszámla a tervek benyújtásakor 10%, 2. részszámla a berendezés készre jelentésekor 60%, 3. részszámla a beüzemelés után 30%. (Ezt a kérdező példával szemlélteti!) Így torzul az eredmény. Céltartalékképzéssel próbálkoztunk, de azzal könyvvizsgálónk nem ért egyet. Passzív időbeli elhatárolást sem könyvelhetek. Hogyan lehetne az egyes számlázási ütemek nagymértékben eltérő tényleges nyereségtartalmát a teljes projekt átlagos nyereségtartalmára korrigálni úgy, hogy az Szt. előírásainak megfeleljünk?
Részlet a válaszából: […] Kivonatosan idéztük a kérdését, de a válaszhoz szükséges információk megtartásával. A rövid válasz az, hogy a hatályos számviteli előírások mellett az átlagos nyereségtartalomra való korrigálásra nincs lehetőség, és hozzátéve azt is, hogy a törvényi előírásokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 21.

Kísérleti gyógyszer elszámolása

Kérdés: Gyógyszerkísérlet keretében egy cég kísérleti gyógyszert számláz a gyógyszertárnak. Ezeket a termékeket nem kell kifizetni, a számlán szerepel, hogy pénzügyi teljesítést nem igényel. Ennek fejében a vásárlóknak (a betegeknek) ingyen kell "értékesíteni" ezt a gyógyszert. A kísérleti gyógyszert daganatos betegek gyógyítására használják. A tranzakciót hogyan kell kezelni az áfában, a számvitelben, az iparűzési adóban? A betegnek adható 0 forintért 0 forintos számla? Vagy úgy, hogy eladási ár mínusz 100% engedmény? Meg kell-e jelennie árbevételként a termék árának? Nem mindegy, hogy szerepel a nyereségminimum-számításnál. Hogyan kell könyvelni a kísérleti gyógyszer beszerzését és a betegeknek történő átadását? És az áfát? A gyógyszertár eleve 0 forintos számlát szeretne kapni. Megoldható? Kinek kell az áfát a kísérleti gyógyszer után megfizetni?
Részlet a válaszából: […] Számtalan kérdés, a válaszok azonban az alapesetre vezethetők vissza.A tartalom elsődlegessége a formával szemben számviteli alapelvből következően a beszámolóban és az azt alátámasztó könyvvezetés során a gazdasági eseményeket, ügyleteket a tényleges gazdasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 21.

Jogdíj vagy felhasználási díj

Kérdés: Filmgyártással és -forgalmazással foglalkozó cég filmforgalmazási szerződést kötött a film előállítójával. A szerződés szerint egy film forgalmazására 2027-ig kizárólagos felhasználási jogot szerzett. A felhasználási díj a szerződés hatálya alatt a film forgalmazásáért kapott bevételek egyes költségekkel csökkentett összegének meghatározott százaléka. Az elszámolás a tárgyévet követő évben a mérlegzárás előtt megtörténik. Mit kell a megszerzett jog bekerülési értékének tekinteni? Az előállítónak a fentiek szerint kiszámított és átadásra kerülő összeget tárgyévi költségként (elhatároltan) kell-e elszámolnia, vagy a vagyoni értékű jogok között bekerülési értéket képez, és csak az értékcsökkenés összege minősül tárgyévi költségnek?
Részlet a válaszából: […] A gazdasági eseményeket valódi tartalmuknak megfelelően kell a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni, a beszámolóban kimutatni.A szerződés szerint egy film forgalmazására 2027-ig kizárólagos felhasználási jogot szerzett a cég. Arról nincs szó a kérdésben, hogy ezen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 7.

Gondozási díj elhatárolása

Kérdés: A Számviteli Levelek 299. számában megjelent 6161. kérdésre adott válasz alapján egyértelmű, hogy a kapott gondozási díjat árbevételként kell elszámolni. A kérdés az, hogy az így elszámolt gondozási díjat, a gondozási szerződés alapján fizetett egyszeri térítési díjat el kell-e, el lehet-e időbelileg határolni?
Részlet a válaszából: […] A gondozási szerződés alapján a gondozó szervezet a gondozott élete végéig biztosítja a mindenkori hatályos jogszabályok alapján kialakított alapellátást. Ezt szolgálja az egyszeri térítési díj, hozzájárulás is. Az egyszeri térítési díjnak a gondozott haláláig kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 7.

Védjegyek használati jogának értékesítése

Kérdés: A társaság egy termék védjegyével rendelkezik. Ennek a védjegynek a használati jogát egy másik társaságnak ellenérték fejében átengedi. Az ellenértéket árbevételként számoltuk el. Helyesen jártunk el?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 72. §-a (4) bekezdésének d) pontja szerint az értékesítés nettó árbevételeként kell elszámolni a befektetett eszközök használati, üzemeltetési, kezelési jogának átengedéséért kapott – áfát nem tartalmazó – ellenértéket. Mivel a védjegyek mint vagyoni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 7.

Szállodai díj számlázása

Kérdés: A szállodában gyakorlat, hogy a foglalást követően előre elkérik a teljes díjat, és erről előlegszámlát állítanak ki, a vendég távozásakor pedig kiállítják a végszámlát. Ez dupla adminisztrációt jelent. Mivel a végszámla és az előlegszámla összege jellemzően azonos, gyakran előfordul, hogy nem készül végszámla. A hiba többletmunkával korrigálható. A Számviteli Levelek 325. számában megjelent 6657. kérdésre adott válaszuk alapján felmerült a kérdés, a webáruház-számlázáshoz hasonlóan nem lehetne a szállodáknál is kihagyni az előlegszámlát? Ha akár hónapokra, akár egy évre előre is ki lehet számlázni a bérleti díjat, miért nem lehetne néhány nappal, esetleg néhány héttel előre kiszámlázni a szállodai díjat is? Megoldást jelenthetne az is, ha nem előleget kérnének, hanem arra kérnék a vevőt, hogy szíveskedjen a szállodai díjat előre átutalni?
Részlet a válaszából: […] A válasz el ő tt megjegyezzük: dicsérend ő az egyszer ű sítésre vonatkozó törekvés, azonban az Szt., illetve az Áfa-tv. követelményeit ő l nem lehet eltekinteni.Az Áfa-tv. 163. §-ának (1) bekezdése alapján az adóalany a számla kibocsátásáról legkés ő bb a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 17.
1
22
23
24
63