Leányvállalat jóváhagyott osztalékának könyvelése

Kérdés: A kft.-nek a tulajdonosa 100 százalékban egy másik kft., amely kft. osztalékot hagyott jóvá a korábbi években, és hagy jóvá 2017. 04. 30-án is. A leánycég a jóváhagyás napján könyvel: T 413 – K 479. A tulajdonos cég a mérlegét 2017. 05. 10-én fogadja el, akkor könyveli a jóváhagyott osztalékot: T 368 – K 971. A leánycég utalásakor könyvelés a leánycégnél: T 479 – K 384, a tulajdonos cégnél: T 384 – K 368. Az általunk – jelenleg – átvett könyvelés nyitótételében a 391. számlán szerepel a még meg nem kapott osztalék. Helyes ez így? Aktív időbeli elhatárolásnak vagy egyéb követelésnek minősül?
Részlet a válaszából: […] A jóváhagyott osztalékot a leánycég helyesen könyveli a jóváhagyás napjával, az anyacéggel szembeni kötelezettségként: T 413 – K 479. Nem mondható el ez az anyacég könyveléséről. Ugyanis az anyacégnél is a leányvállalati jóváhagyás napjával (a kérdés adatai alapján:...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 12.

Pályázat előlegének elszámolása

Kérdés: K+F GINOP vissza nem térítendő pályázat előlegének és elszámolásának könyvelése. Jól gondolom, hogy az előleget kötelezettségként kell nyilvántartani, és az elszámolás után könyvelem költségként és egyéb bevételként?
Részlet a válaszából: […] Alapvetően jól gondolja, de a kapott támogatást soha nem lehet költségként elszámolni.A már megkapott támogatási előleg könyvelése a pénzmozgással egyidejűleg: T 384 – K 4794, amikor a támogatóval az elszámolás megtörtént, akkor a könyvelés: T 4794 – K 9646, majd a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 12.

Közös finanszírozású szoftver hasznosítása

Kérdés: Közös finanszírozású szoftverfejlesztés. Minden kiadás a magyar partnernél jelenik meg. A költségek 50 százalékáról kimenő számla készül programfejlesztés címen a külföldi felé. A megállapodás szerint a szoftver üzembe helyezése után a tulajdonjog aránya fele-fele lesz, mindketten (a magyar és a külföldi is) rendelkeznek forráskóddal, szabadon használhatják, és használatba adhatják a szoftvert. A hasznosításból származó bevételen osztoznak. Üzembe helyezés után a forráskód átadásával a tulajdonjog egyharmad részét értékesítették egy harmadik félnek. A további hasznosításból az a fél is részesedik és a további fejlesztésfinanszírozásban is részt vesz a tulajdoni hányadnak megfelelően egyharmad részben. A szoftver milyen értékben kerül nyilvántartásba a magyar fejlesztő könyveiben a fejlesztés során, az üzembe helyezéskor? Melyik bevételi számlán számolható el a külföldi által fizetett fejlesztés-finanszírozási rész a magyar fejlesztő könyveiben? Az egyharmad rész tulajdonjog-értékesítésével hogyan változik a szellemi termék nyilvántartási értéke a magyar tulajdonosnál? A három tulajdonos közös fejlesztése hogyan változtatja meg a magyar tulajdonos könyveiben a szoftver értékét?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az ingatlanok kivételével a magyar jog nem szabályozza azt az esetet, amikor egy konkrét eszköznek több tulajdonosa lehet. A számviteli, a társaságiadó-törvényi előírások valójában kizárják azt, hogy egy eszköz (például a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 12.

Átértékelési különbözet kiválással létrejött adózónál

Kérdés: Az átalakulás során a kiváló társaság egy ingatlant átértékelési különbözettel vett nyilvántartásba. A kedvezményezett átalakulásra a Tao-tv. 16. §-a (2) bekezdésének d) pontja tartalmaz előírásokat. Az átértékelési különbözet növeli az adóalapot, vagy kedvezményes átalakulásnál nem kell adóalapot növelni? Az utóbbi esetén a kiváló társaság az átértékelési különbözettel növelt érték után számolhatja el a tárgyévi értékcsökkenés összegét, vagy a jogelődnél nyilvántartott beszerzési érték alapján? Az értékelési különbözet számviteli elszámolására is szeretnék választ kapni.
Részlet a válaszából: […] Az átértékelési különbözettel kedvezményes átalakulásnál nem kell növelni az adóalapot. Ennek azonban feltétele, hogy a kiválással létrejövő társaság a Tao-tv. 16. § (10)–(11) bekezdése szerinti feltételeket teljesítse. Ezek:1. A jogutód társasági szerződése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 24.

Banki kölcsön lebonyolításának egyszeri díja

Kérdés: Ügyfelünk hosszú lejáratú banki kölcsönt vett fel, változó kamatozásra. A kölcsön a működés finanszírozására szolgál. A kamat mértéke 3 havi Euribor irányadó kamatláb + 3% margin. Az alapkamat emelkedése elleni védekezésként a társaság kamatcapügyletet köt a bankkal, ahol a capkamatláb (strike) 2,5%. Az ügylet lényege: előre fizetett díj ellenében a bank vállalja, hogy az elkövetkező 5 évben a kamat megállapítása akként fog történni, hogy amennyiben az Euribor 0% fölé emelkedik, akkor ez hozzáadódik a marginhoz, de maximum 2,5%-os összegben veendő figyelembe. Így az elkövetkező öt évben a társaság maximum 5,5% kamatot fog fizetni akkor is, ha az Euribor 2,5% fölé emelkedne. A capügylet 2016. 09. 01-jén indul, lejárata 2021. 08. 31. Az ügylet lebonyolításáért a bank 10 000 euró összegű egyszeri díjat számít fel, amely díjat a társaság 2016. 09. 01-jén meg is fizette. Hogyan kell az egyszeri díjat a társaság könyveiben kimutatni? Időarányosan elhatárolható? Az elszámolás módjában van-e a társaságnak választási lehetősége?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal indokolt kezdeni, hogy a kérdésben leírtak jellemzően nem fordulnak elő mindennap, nem találkozik velük minden gazdálkodó szervezet. Ezért tételes elszámolási szabályt a számviteli törvény sem tartalmaz.Az első, amire választ indokolt adni, minek tekinthető az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 10.

Agrárfejlesztési támogatások elszámolása

Kérdés: A 23/2007. (IV. 17.) FVM rendelet 20. §-ának (1) bekezdése előírja, hogy az EMVA társfinanszírozásában megvalósuló beruházási támogatásokat a tőketartalékba kell helyezni. Az FVM rendelet a beruházási támogatás fogalmának értelmezéséhez a 2007. évi XVII. törvényre hivatkozik. Az EMVA 2017-2020. támogatási időszakra vonatkozó támogatások szabályozását a 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet szabályozza, amely azonban nem tér ki a támogatások számviteli elszámolására. Ez azt jelenti, hogy a 2017-2020. támogatási időszakra folyósított támogatásokra az Szt. általános szabályait kell alkalmazni? A 23/2007. (IV. 17.) FVM rendelet, illetve a 2007. évi XVII. törvény is hatályban van, emiatt az elszámolás mikéntje nem egyértelmű!
Részlet a válaszából: […] A kérdés utolsó mondatával egyetértünk.A 23/2007. (IV. 17.) FVM rendelet is, a 2007. évi XVII. törvény is hatályban van. A 23/2007. (IV. 17.) FVM rendelet hatálya – többek között – az EMVA társfinanszírozásában megvalósuló támogatások és egyéb intézkedések forrásainak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 13.

Iskola részére az egyesület által gyűjtött adomány

Kérdés: Az egyesület által kizárólag az iskola számára gyűjtött különféle adományjellegű pénzügyi források és azok iskolának való átadása közti időbeni eltolódás miatt fennálló különbözet az egyesület eredményében kell, hogy megjelenjen, vagy inkább elkülönített tartalékként, vagy passzív időbeli elhatárolásként, esetleg az iskolával szembeni kötelezettségként?
Részlet a válaszából: […] A 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet 16. §-ának (6)–(7) bekezdése alapján a válasz a következő:A továbbutalási céllal kapott támogatást (ilyennek tekintendők az iskola számára gyűjtött különféle adományok is) egyéb bevételként kell elszámolni (célszerű, ha az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 22.

Közcélú szabadvezeték-létesítési díj

Kérdés: Könyvelőirodaként egyik cégünknél olyan számlával találkoztunk, amelyet az áramszolgáltató állított ki "közcélú szabadvezeték-létesítési díj" megnevezéssel. Gyakorlatilag odavezették az áramot a kft. telephelyére. Ez vajon a korábbi hálózatfejlesztési hozzájárulás más néven? Hogyan kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] A válaszhoz ismerni kellene a számlát megelőző szerződést, megállapodást is. Feltételezhetően az érintett cég írásban kérte az áramszolgáltatót, hogy a kft. telephelyére vezesse el az áramot, építse ki a szükséges vezetékrendszert, amelynek az építési költségeit a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 8.

Ügyvédi iroda megszűnése

Kérdés: Ha egy ügyvédi iroda be akar zárni (megszűnni), akkor elhatároz – mint egy végelszámolásnál – egy megszűnési dátumot, tevékenységet lezáró mérleget, és bevallásokat készít? Ebben hogyan kell szerepeltetni a kifizetett osztalék adóját? Ha a tárgyi eszközeit értékesíti, lesz fizetendő áfája, ezt hogyan kell kimutatni? Ezt követően dönt a végleges megszűnésről. Ezzel az időponttal is el kell készíteni a beszámolót, és be kell adni a bevallásokat? Mi lesz az utolsó havi bér adójával, ha nyereséges lesz, a kivett osztalékkal?
Részlet a válaszából: […] A kivonatosan idézett kérdésből is látszik, hogy a kérdező nem ismeri a legfontosabb számviteli összefüggéseket, a megszűnésre vonatkozó jogi és számviteli szabályokkal egyáltalán nincs tisztában.Az ügyvédi iroda jogutód nélküli megszűnésének is alapvetően két formája...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 18.

Térítés nélküli eszközátvétel, szolgáltatás-igénybevétel

Kérdés: A Számviteli Levelek 347. számában részletesen írtak a térítés nélküli eszközátadás, az ingyenes szolgáltatásnyújtás 2016. január 1-jétől megváltozott előírásairól. Kérem, hogy mutassák be azt is, mennyiben változtak a térítés nélküli átvétel, a térítés nélküli szolgáltatás-igénybevétel szabályai!
Részlet a válaszából: […] Kezdjük az egyszerűbbel. Itt a változás csupán annyi, hogy a térítés nélkül kapott (igénybe vett) szolgáltatások piaci – illetve jogszabály eltérő rendelkezése esetén a jogszabály szerinti – értékét nem a rendkívüli bevételek között kell elszámolni, azt az egyéb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 14.
1
22
23
24
61