Végelszámoláshoz kapcsolódó kérdések

Kérdés: Cégünk működését végelszámolással szeretné lezárni. Tartozásunk, követelésünk nincs. A cégben lévő (nullára leírt, kis összegű eszközök, illetve még le nem írt) eszközök elszámolására, illetve a meglévő pénzállomány cégből történő kivételére milyen legális lehetőség van? Végelszámolás esetén az adóhatóság folytat-e visszamenőleges ellenőrzést? Mire kell még odafigyelni a végelszámolás során?
Részlet a válaszából: […] A végelszámolással kapcsolatos jogi kérdéseket, feladatokata 2006. évi V. törvény (a cégtörvény) VIII. fejezete (a 94-118. §-ai)részletezik. Ezekre a válaszban részletesen nem térünk ki. Itt csak annyitjegyzünk meg, amennyiben a kérdező cég betéti társaság, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 6.
Kapcsolódó címke:

Megítélt támogatás könyvelése

Kérdés: Cégünk uniós támogatást kapott, amelyről a határozatot az MVH megküldte. A határozatban megállapított összeget kell-e könyvelni és hogyan? Ha a beruházás megvalósult, utána mit kell könyvelnem?
Részlet a válaszából: […] A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnak a kapottuniós támogatásról szóló határozatát nem szabad könyvelni! Könyvelni csak aténylegesen megkapott fejlesztési támogatást kell a rendkívüli bevételekközötti elszámolással (T 384 – K 9894), de az így kapott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 22.
Kapcsolódó címkék:  

Mérleg-fordulónapi értékelés év közben

Kérdés: Társaságunk németországi illetőségű anyavállalata negyedévente kéri az év végi zárásnak megfelelő adatokkal történő időszaki főkönyvi kivonat, beszámoló elkészítését. A fentieknek megfelelően társaságunk negyedévente számol el értékvesztést a késztermékekre a piaci ár figyelembevételével. A megképzett értékvesztést csak technikai tételként rögzítjük könyveinkben, mivel a következő negyedév elején sztornírozzuk azt. Így év végén csak az év végi értékeléskor számított értékvesztés kerül a könyvekben kimutatásra. Az adóhatóság megkifogásolta ezen technikai könyvelésünket, hivatkozva arra, hogy a számviteli törvény évente egy alkalommal engedélyezi az értékvesztés elszámolását, és emiatt számviteli megállapítást tett az ellenőrzési jegyzőkönyvben, amelyre mulasztási bírságot szabott ki. Helyesen járunk el a fenti esetben?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy az alkalmazott módszer nemellentétes a számviteli törvény előírásával (sőt!), így az adóhatóságszámviteli megállapítása, és ennek alapján a mulasztási bírság kiszabása nemmegalapozott.A számviteli törvény az eszközök, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 9.

Ötéves bérleti időszak végén esedékes bérleti díj áfája

Kérdés: Egy vállalkozás 2005. december 31-vel szerződést kötött ingatlan-bérbeadásra, 5 év határozott időtartamra. (2006. január 1-jétől 2010. december 31-ig). A fizetési feltételt úgy kötötték ki, hogy a bérleti időszak utolsó napján esedékes az 5 évi bérleti díj egy összegben. Az Áfa-tv. változása miatt (2008-tól) 12 hónap után esedékes az áfafizetési kötelezettség? Mikor és milyen időszakra kell először fizetni a bérbeadónak? 1. Már 2008. január hónapról kellett volna, mert már eltelt a bérbeadás kezdetétől 24 hónap. 2. Csak 2008. december 31-étől kell, mert a hatálybalépéstől akkor fog eltelni a 12 hónap, és csak a 2008. évi arányos összegre. 3. 2008 decemberében kell ugyan fizetni, de akkor mind a 3 évre esedékes bérleti díjra (2006-2007-2008. évi). Vagy esetleg van egy 4. variáció is?
Részlet a válaszából: […] Az Adóhivatal honlapján 2008. február 8-án "Tájékoztató azáfa-törvény 269. § (1) bekezdésében foglalt átmeneti rendelkezés gyakorlatialkalmazásáról" címmel megjelent tájékoztató 1. és 4. pontjában foglaltakegyértelművé teszik, hogy a bérbeadást megtestesítő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 25.
Kapcsolódó címkék:  

Vásárolt üzletrész bekerülési értéke

Kérdés: Cégünk kft.-üzletrészt vásárolt magánszemélytől. Az üzletrész névértéke 1 millió Ft, de mi ezt 3 millió Ft-ért vettük. Ezt az üzletrészt milyen értéken kell a könyvekben nyilvántartani?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 49. §-ának (3) bekezdése alapján a gazdaságitársaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés (ilyen az üzletrészis) bekerülési értéke vásárláskor a kft. üzletrészéért fizetett ellenérték(vételár). Ez a főszabály! Ha azonban az üzletrész...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 25.

Elszámolás az örökössel

Kérdés: A bt., illetve a kft. tagja elhalálozott. Az örökösök nem kívánnak részt venni a továbbiakban a társaságok tevékenységében. A bt.-ben már van új tag, a kft.-ben még semmi nem történt. A tulajdonosok el szeretnének számolni az örökösökkel úgy, hogy kifizessék azokat az összegeket, amelyek az elhunytat megilletnék. Mi ennek a módja? Mi a kifizetés alapja? Milyen adófizetési kötelezettség kötődik a kifizetésekhez? Hogyan kell könyvelni azokat?
Részlet a válaszából: […] Az örökösökkel való elszámoláshoz először meg kellállapítani, hogy mennyi az örökség.A Gt. 103. §-a alapján, ha a meghalt tag örököse atársaságba tagként nem lép be, az örökössel a 102. § szerint el kell számolni. A 102. § előírásai alapján pedig az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 11.
Kapcsolódó címke:

Apanap elszámolása

Kérdés: Társaságunk tb-kifizetőhely. Hogyan kell könyvelni az "apanapot" és a járulékait, és hogyan a Magyar Államkincstár által utalt összeget?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 138/A. §-ának (1) bekezdése szerint: gyermekeszületése esetén öt munkanap munkaidő-kedvezmény illeti meg az apát, amelyetlegkésőbb a születést követő 2. hónap végéig kérésének megfelelő időpontbanköteles a munkáltató kiadni. A munkaidő-kedvezmény tartamára...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 11.
Kapcsolódó címke:

Engedményezés, tartozásátvállalás

Kérdés: A tulajdonosnak két kft.-je van. Az egyiket eladja, de az abban lévő vevőköveteléseket és szállítói tartozásokat ügyvéd előtt megkötött engedményezési szerződésben átengedi a megmaradó másik kft.-nek. (Az átengedett vevői követelés: 1 000 000 Ft, az átengedett szállítói tartozás: 800 000 Ft.) Hogyan történik az átvevő társaságnál az engedményezés könyvelése? Véleményem szerint: T 311 – K 98, illetve T 88 – K 454. Helyes ez így? Adózás szempontjából az engedményezés hogyan befolyásolja a társaság eredményét?
Részlet a válaszából: […] Az engedményezés, illetve a tartozásátvállalás szerződésesfeltételeit a Ptk. 328-333. §-ai tartalmazzák. Ezen előírások alapján ajogosult követelését másra átruházhatja, illetve ha valaki (a másik kft.) akötelezettel (az egyik kft.-vel) megállapodik abban, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 28.
Kapcsolódó címkék:  

Később kapott fejlesztési támogatás elszámolása

Kérdés: Hogyan járok el szabályosan abban az esetben, ha a vállalkozás támogatás keretében szerzett be egy tárgyi eszközt? A beszerzés megtörtént 2005-ben, ezzel kapcsolatos értékcsökkenés folyamatosan elszámolásra került évről évre. A támogatás lehívása a szükséges időpontban megtörtént. A támogatás pénzügyi rendezése 2008-ban valósult meg. A tárgyi eszköz 33%-os értékcsökkenéssel került elszámolásra. A támogatást elhatároltuk 2007-ben, az erre az évre eső értékcsökkenés alapján a bevételek között elszámolásra került az arányos rész. Hogyan kell a fennmaradó támogatás elszámolását rendezni, ha 2005-2006-ban nem volt a bevételek között elszámolva az értékcsökkenéssel arányos rész, mivel nem volt elhatárolás sem? A támogatott eszköz értékcsökkenése ez évben kifut, de kevesebb, mint az elhatárolások között kimutatott támogatás összege. Önrevízióval a társasági adót rendezni kell 2005-2006-os évre, vagy 2008-ban a fennmaradó elhatárolást bevételként elszámolom, függetlenül attól, hogy a felmerült költség nem arányos a bevétellel?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 86. §-a (4) bekezdése b) pontjának előírása alapjána fejlesztési célra kapott támogatást a pénzügyi rendezéssel egyidejűleg lehetrendkívüli bevételként elszámolni. A kérdés szerint a támogatás pénzügyi rendezése 2008. évbentörtént, ebből következően a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 28.
Kapcsolódó címke:

Cukorrépa-termesztés megszüntetésének támogatása

Kérdés: Egy, a cukorrépa-termesztést is integráló mezőgazdasági vállalkozás – a térségben lévő cukorgyár bezárása miatt – 2007. évben felhagyott a cukorrépa-termesztéssel, és termelési kvótájáról is lemondott. Az MVH-tól szerkezetátalakítási támogatási határozatot kapott 2008. januári keltezéssel. A vállalkozás mérlegkészítési időpontja április 30. A határozatban a támogatás összege euróban van számszerűsítve, azonban a kifizetési árfolyamot nem tartalmazza, erről az MVH külön határozatot fog kiállítani a későbbiekben. A határozat szerint a támogatás mértékét "a 2007/2008. évi lemondás után" állapították meg, melynek a kifizetésére 2008 júniusában és 2009 februárjában kerül sor, két részletben. A támogatás elszámolása az alábbi számviteli kérdéseket veti fel: 1. Melyik évre, illetve évekre kell elszámolni egyéb bevételként a kapott támogatást? 2. Amennyiben a támogatás összege a mérlegkészítés időpontjáig csak euróban áll rendelkezésre, a 2007. évre elszámolandó támogatást milyen árfolyamon kell a beszámolóba beállítani, s majd a tényleges árfolyam birtokában hogyan kell eljárni az árfolyam-különbözetek elszámolását illetően? 3. A vállalkozás a szerkezetátalakítás érdekében a 2007-2009-es években több, a növénytermesztéshez kapcsolódó gépi, valamint állattenyésztési beruházás megvalósítását tervezi. Van-e lehetőség a "cukorrépa-termesztés megszűnése miatt" kapott szerkezetátalakítási támogatásnak – az éves beruházási (üzembe helyezési) költségek 2007. évi ténylegesen megvalósított és 2008-2009. évi tervezett összegéig – évek között történő időbeli elhatárolására, majd az amortizációs költségekkel arányos összegben történő feloldására?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 77. §-a (3) bekezdésének b) pontja alapján aköltségek (ráfordítások) ellentételezésére – visszafizetési kötelezettségnélkül – jogszabály által meghatározott szervezettől kapott, illetve az üzletiévhez kapcsolódóan a mérlegkészítés időpontjáig – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 17.
1
43
44
45
64