Különadó alapjának csökkentése

Kérdés: A 2007/1. APEH-értesítő adózói kérdésre adott állásfoglalásban rögzíti, hogy a költségek ellentételezésére – visszafizetési kötelezettség nélkül – kapott támogatás csökkenti a különadóalapot. Szerintem, ugyanez vonatkozik a fejlesztési célra kapott támogatásból az adóévben rendkívüli bevételként elszámolt összegre is. Helyesen gondolom?
Részlet a válaszából: […] Igen! A 2006. évi LIX. törvény 3. §-a (3) bekezdésének b)pontja alapján adóalap-csökkentő tétel az adózás előtti eredmény javáraelszámolt, visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatás. A fejlesztésicélú támogatás az eredmény javára véglegesen az időbeli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 3.

Visszafizetési kötelezettség könyvelése

Kérdés: A gazdasági társaságot az ítélőtábla másodfokon jogerősen a vételár visszafizetésére kötelezte. Az ítélet kihirdetése szóban decemberben, írásban a következő év elején, de még a mérlegkészítés időpontja előtt megtörtént. A megítélt összeg vételár, illeték és kártérítés. A vevő jogosultságát a gazdasági társasággal szemben kezességvállalással biztosította. A jogosult írásban engedélyezte a gazdasági társaság részletfizetési lehetőségét oly módon, hogy az utolsó részletfizetés az ítélet kihirdetésének évében, december 20-áig történjen meg. A gazdasági társaság az ítélet szóbeli kihirdetése évében a kötelezettség 25%-át céltartalékként könyvelte, míg a többi kötelezettségét az írásbeli ítélet évében. Kérdés, helyesen járt-e el a gazdasági társaság?
Részlet a válaszából: […] Hosszabban idéztük a kérdést, mert arra egyértelmű igennelvagy nemmel nem lehet válaszolni. A válaszhoz induljunk ki abból, hogy amegítélt összeg vételárból, illetékből és kártérítésből tevődött össze.Nyilvánvaló, hogy a vevőnek megítélt vételár az eladó gazdasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 22.

Ajándékként átadott eszközök

Kérdés: Gyógyszer-nagykereskedelemmel foglalkozó cégünk a következő eszközöket adja át ingyenesen promóciós céllal, ajándékként: könyv (kis értékű), hűtőszekrény, faxkészülék, orvosi segédeszközök (pl. vérnyomásmérő, digitális hőmérő) és egyszer használatos tesztek (adott gyógyszer hatékonyságának mérésére). Az ajándékozottak: hol intézmények, hol gazdasági társaságok, hol magánszemélyek. Hogyan történik ezek elszámolása és adózása 2006. szeptember 1-jét megelőzően és azt követően, milyen változás van 2007. január 1-jétől? Számviteli elszámolás
Részlet a válaszából: […] Az ajándékozónál a nem magánszemély (intézmény, gazdaságitársaság) részére adott – a kérdésben nevesített – eszközöket (ideértve azegyszer használatos teszteket is) az Szt. 86. §-a (7) bekezdésének a) pontjaalapján térítés nélküli eszközátadásként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 22.

Könyvelőiroda januári számlája (eva)

Kérdés: Evakörbe tartozó könyvelőiroda az ügyfelek decemberi bizonylatait januárban tudja könyvelni és kiszámlázni. A könyvelőiroda kettős könyvvitelt vezet. A januárban teljesített könyvelés kiszámlázott összegét decemberben vagy januárban kell adózni, a feltöltésnél 2006 decemberében figyelembe kell-e venni? A könyvelőiroda az elmúlt években decemberben vette figyelembe a fenti árbevételt. Ha nem helyes a gyakorlat, kell-e önellenőrzést végrehajtani?
Részlet a válaszából: […] Az árbevétel elszámolásának alapvető feltételeit amegbízóval kötött szerződésnek kell tartalmaznia. Ha a megbízóval kötöttszerződésben azt rögzítették, hogy a megbízó az adott hónap bizonylatait atárgyhónap végével, vagy a tárgyhónapot követően adja át a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 22.

Erdősítéshez nyújtott támogatás

Kérdés: A kettős könyvvitelt vezető kft. – mint kijelölt erdőgazdálkodó – által igénybe vett, az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Részlege társfinanszírozásában megvalósuló mezőgazdasági területek erdősítéséhez nyújtott támogatás 2006. évben elszámolható-e a tőketartalék javára, vagy rendkívüli bevételként kell elszámolni, majd elhatárolni?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 36. §-a 2006-ban nem változott. Továbbra is érvényesaz az előírás, mely szerint a tőketartalék növekedéseként kell kimutatni (atőketartalékba kell helyezni) a pénzmozgással, illetve az eszközmozgássalegyidejűleg a jogszabály alapján tőketartalékba helyezendő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 8.

Tartozásátvállalás ellenérték fejében

Kérdés: A privatizációban részt vevő MRP-szervezet értékesíteni kívánja a birtokában lévő részvényeket a privatizációban szintén részt vevő gazdasági társaságnak oly módon, hogy a részvényvásárló társaság az MRP-szervezet által a részvényvásárlásra felvett hitelt átvállalja. A hitelátvállalás következtében van-e a hitelt átvállaló társaságnak társaságiadó-alapot növelő kötelezettsége, illetve kell-e növelnie az adóalapot az átvállalt hitel kamatfizetési kötelezettségének összegével?
Részlet a válaszából: […] Előre kell bocsátani, a tartozásátvállalás szerződésesfeltételeit a Ptk. 332. §-ában foglaltak tartalmazzák. Az adott esetben azonbannemcsak tartozásátvállalásról van szó, hanem részvények értékesítéséről is,feltételezhetően a részvények eladási ára megegyezik az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 25.

Elengedett tagi kölcsön

Kérdés: Hogyan kell a társaságnál elszámolni az elengedett tagi kölcsönt és az Szja-tv. átmeneti rendelkezése szerint az elengedett összeggel egyező osztalékot? Negatív adózott eredmény esetén is kifizethető az ilyen címen meghatározott osztalék?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. a 2006. szeptember 1-jétől hatályos átmenetirendelkezése alapján, az osztalék adózására vonatkozó rendelkezésektőleltérően, a 2006. június 9-én fennálló tagi kölcsön 2006. adóévi elengedéseesetén a magánszemély (a tag) a számviteli előírások szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 23.

Devizás tételek év végi értékelése

Kérdés: Helyesen járunk-e el, ha év végén a devizában fennálló követeléseket, illetve kötelezettségeket a december 31-ei MNB-árfolyamra átértékeljük, és ezt egy gyűjtőszámlával szemben könyveljük? A gyűjtőszámla egyenlegének megfelelő árfolyamnyereséget elhatároljuk, ha árfolyamveszteség, és a számviteli politikában jelentősnek minősítettük, akkor könyveljük, ha nem jelentős, nem könyveljük? Helyes-e, ha a vevő, a szállító december 31. és a mérlegkészítés időpontja között pénzügyileg rendeződik, akkor a december 31-e és a pénzügyi rendezés közötti árfolyamveszteséget, illetve árfolyamnyereséget az időbeli elhatárolásokkal szemben elszámoljuk?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy a kérdező olyangyakorlatot mutat be, amelynek csak részben volt meg a törvényi háttere, deezen rendelkezések is jellemzően 2001-től, illetve 2003-tól már nem hatályosak.(A 2003. január 1-je előtti előírások alapján a passzív időbeli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 23.

Fejlesztésre kapott támogatás elszámolása

Kérdés: A társaság 5 millió forint vissza nem térítendő fejlesztési támogatást kap a KTA-ból. A támogatásból 4,5 millió forintot előlegként 2006-ban már átutaltak, a fennmaradó 500 ezer forintot 2007-ben, a pályázat megvalósulásakor utalják át. Az átutalt összeget a társaság lekötötte. A szerződés szerint a támogatási összeg átutalása közötti időben keletkezett kamat összegét olyan célra kell felhasználni, mint a támogatást. A társaság az áfát az általános előírások szerint számolja el. Helyesen jár-e el a társaság, ha az átutalt összeget és a fenti kamatot rendkívüli bevételként számolja el, illetve az év végén fel nem használt részt elhatárolja? Kell-e arányosítani az áfát? Milyen egyéb sajátosság van a támogatás könyvelésével, adózásával kapcsolatosan?
Részlet a válaszából: […] A választ azzalkezdjük, hogy a vissza nem térítendő támogatás pénzeszközének a lekötöttösszege után kapott kamatot az Szt. 84. §-a alapján a pénzügyi műveletekbevételei között kell elszámolni, – jellemzően – az egyéb kapott (járó) kamatokközött a kamatokra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 9.

Feltételhez kötött kamat elszámolása

Kérdés: Cégünk 2005. június 24-én árfolyamhoz kötött betétet helyezett el 1 évre. Az árfolyamsáv 239,90-282,0 között volt. Ha a forint a sávon belül marad, a kamat 12,5 százalék. 2005. december 31-én az ügyletet úgy értékeltük, hogy semmilyen kockázat nincs, és lekönyveltük a kamat 2005. évre eső részét. 2006. június 23-án, a lejárat előtt 2 nappal az euró árfolyama meghaladta a 282 forintot. Így a kamatot elveszítettük. Helyes volt-e a 2005. évi kamatelszámolás? Most mi a teendő? Önellenőrzést készítsünk, vagy a 2005. évi kamatbevétel 2006. évi kamatveszteség lesz?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy több szempontból ishelytelenül jártak el. Az Szt. óvatosságelvéből egyértelműen következik, nemlehet eredményt kimutatni akkor, ha az árbevétel, a bevétel pénzügyirealizálása bizonytalan. Az adott esetben ez azt jelenti, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 26.
1
44
45
46
61