Nem számlázott idegenforgalmi adó

Kérdés: A szálláshely-szolgáltatást végző kft. az idegenforgalmi adót a vendégektől nem szedi be, a számlát csak az igénybe vett szolgáltatásról állítja ki. Ez esetben a kft. a vendégek nyilvántartásáról szóló kimutatás alapján megállapított, az önkormányzat felé bevallott és megfizetett idegenforgalmi adót egyéb ráfordításként elszámolhatja? Az így elszámolt ráfordítással növelni kell az adóalapot? Szabályos a társaság eljárása? Fel kell-e tüntetni az árjegyzéken, hogy a szobaár az idegenforgalmi adót is tartalmazza?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt egy megjegyzés: a válaszadó számára megmagyarázhatatlan a kft.-nél kialakult jogszabályellenes gyakorlathoz való ragaszkodás bármi áron.A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 34. §-ának (1) bekezdése egyértelműen fogalmaz: szálláshely ellenérték...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 9.

Visszatartott jutalék elszámolása

Kérdés: A biztosításközvetítést végző társaság a munkatársainak járó jutalék szerződésben meghatározott részét nem fizeti ki az adott hónapban. Így biztosít fedezetet az esetlegesen felmondott biztosítások visszaírása (felmondása) miatt a munkatársak által visszafizetendő jutalékra, mivel a társaságtól a biztosító az ezek után járó, már kifizetett jutalékot visszakéri. Hogyan kell ezt a könyvelésben szerepeltetni?
Részlet a válaszából: […] A legegyszerűbb az lenne, ha a társaság a munkatársakkal olyan szerződést, megállapodást kötne, mely szerint a biztosításközvetítésért nekik járó jutalékot csak akkor fizeti ki, ha a megkötött biztosítások esetleges felmondása esetén nem kell a már kifizetett jutalékot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 9.

Társasház megosztása

Kérdés: "A" kft. a beruházáshoz adta a telket. "B" kft. ráépítés címén elvégezte a beruházást, és még tagi befizetéssel egy magánszemély is van a körben. "A" kft., "B" kft. és a magánszemély meghatározott arányában osztozik a felépült 7 lakásos társasházon. A földhivatal bejegyezte a tulajdoni hányadokat. Hogyan kell könyvelni? Kell-e és ha igen, milyen számlát kell kiállítani a "B" kft.-nek?
Részlet a válaszából: […] A választ kezdjük a legegyszerűbbel: tagikölcsön-szerződéssel alátámasztott tagi befizetést a magánszeméllyel szembeni kötelezettségként kell könyvelni (T 384 – K 4792).A ráépítés költségeit a "B" kft.-nek beruházásként kell elszámolnia a számlázott összegben, az áfa...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 18.

Értékesítés vagy bérbeadás?

Kérdés: Két egymástól független társaság 20 millió forint értékű gépre egy jövőben esedékes (opciós) szerződést köt úgy, hogy a vevő a jövőben bármikor bejelentheti vásárlási szándékát. Amíg nem vásárolja meg a gépet, addig a vevő havonta 500 ezer forint bérleti díjat fizet a használatáért. A megállapodás értelmében az eladási árból a vásárlás időpontjában levonják az addig megfizetett bérleti díjakat. Lehet-e ilyen megállapodást kötni? Hogyan kell elszámolni a havi bérleti díjakat és a tényleges eladást? Milyen értéken kell számlázni az eladáskor?
Részlet a válaszából: […] A szerződés tartalmában a felek szabadon állapodhatnak meg. Más kérdés az, hogy a kérdés szerinti szerződés megkötése a gép jövőbeli eladójának, vagy a vevőjének az érdekében történik, kinek éri meg?A kérdés szerinti szerződés valójában két szerződés, egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 4.

Családi ház felújításának, karbantartásának áfája

Kérdés: A kft. a tulajdonában lévő családi házat (a földhivatali bejegyzés szerint is) felújítja. A felújítással kapcsolatos költségek áfáját nem vonja le. A garázs, a kerítés és a melléképületek felújításának áfája levonható? Ha nem felújítás, hanem karbantartás, akkor az áfa levonható?
Részlet a válaszából: […] Tekintettel arra, hogy a családi ház lakóingatlannak minősül, az Áfa-tv. 124. §-a (1) bekezdésének i) pontja, (2) bekezdésének c) pontja alapján nem vonható le– a lakóingatlan építéséhez, felújításához szükséges terméket terhelő előzetesen felszámított adó,– a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 4.

Tárgyi eszközök selejtezése

Kérdés: Társaságunk hőközpontot és vezetéket, valamint vezetékszakaszt selejtez, amelyek helyett új hőközpontot és vezetéket létesít, illetve részlegesen selejtezett vezetéken felújítást végez vezetékszakaszok cseréjével. A régi hőközpontot, a teljes vezetékhosszat, illetve részleges selejtezés esetén a vezetékszakaszokat selejtezzük és kivitelezővel elbontatjuk. A bontások során visszanyert anyagokat hulladékként értékesítik. Helyes-e, ha a selejtezett eszközök, vezetékszakaszok nettó értékét értékvesztésként, terven felüli értékcsökkenésként egyéb ráfordításként számoljuk el, amelyet a készletre vett hulladék értéke csökkent? Az újonnan épített hőközpont, vezetékszakasz és vezeték bekerülési/aktivált értékében nem vesszük figyelembe a selejtezett eszközök bontási költségeit, azt egyéb ráfordításként számoljuk el.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtakra nem lehet egyértelmű igennel vagy nemmel válaszolni. Az értékvesztéskénti elszámolás tárgyi eszközök esetében kizárt.A bontási költségek elszámolása során abból kell kiindulni, hogy annak összegét a tárgyi eszköz állományból történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 14.

Lábon álló termék értékesítése

Kérdés: Milyen jogi fogalom a lábon álló termék, amikor a betakarítatlan terméket adják el, de az ingatlant nem? A lábon álló kukoricát hogyan kell hozamolni? Termék? Befejezetlen termék? Kérem a könyvelés levezetését, mind az eladói, mind a vevői oldalról, amennyiben el lehet adni a lábon álló terméket! Hogyan alakul az áfa?
Részlet a válaszából: […] Jogszabályban nevesítetten – ismereteink szerint – nem szerepel "a lábon álló termék" mint fogalom vagy értelmező rendelkezés. A gyakorlat viszont rendszeresen használja. Valójában miről van szó? Mint ahogyan a kérdés is utal rá, a még betakarításra váró terméket adják...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 14.

Útdíj a helyi iparűzési adó alapjánál

Kérdés: Kereskedelmi cégként a bel- és külföldi megrendelőinknek való áruszállítást elsősorban saját tehergépjárműveinkkel végezzük, de emellett fuvarvállalkozók szolgáltatását is igénybe vesszük. Autó­pálya-használat esetén külföldön és Magyarországon is útdíjat kell fizetnünk. Sőt, kisebb kapcsolt vállalkozásunk helyett, mint szerződött díjfizető, szintén mi fizetjük a kapcsolt vállalkozásunk gépjárművei magyarországi úthasználata utáni díjat (amit átszámlázunk számára). Az igénybe vett fuvarcégek a számlájukon külön szerepeltetik a magyar útdíj összegét. Mely esetekben csökkenthetjük az útdíj 7,5%-ával az iparűzési adó összegét, illetve közvetített szolgáltatásnak tekinthetjük-e a fuvarvállalkozó számlájában feltüntetett – vevőknek továbbszámlázott – útdíjat és a kapcsolt vállalkozásunk helyett fizetett (neki továbbszámlázott) útdíjat? Lehetséges-e mindez a külföldi vevőknek történő szállítások során, a külföldi autópályák használatáért fizetett útdíj esetén?
Részlet a válaszából: […] A Htv. 2013. július 1-jétől hatályos 41/A. §-ának (1) bekezdése értelmében a székhely, illetőleg a telephely szerinti önkormányzathoz az adóévre fizetendő adóból, legfeljebb azonban annak összegéig terjedően – a (2) bekezdésben meghatározott módon – levonható az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 24.

Személyszállítás utazásszervezőnél

Kérdés: Utazásszervező szerződést köt személyszállításra. Szállást foglal utasai részére, ő viszont utazásszervezési szolgáltatást számláz az utas felé. Jól gondoljuk, hogy ebben az esetben nem közvetített szolgáltatásról van szó, hanem igénybe vett szolgáltatásról, emiatt nem csökkenthető az iparűzési adó alapja?
Részlet a válaszából: […] Jól gondolják! Sem a személyszállítás, sem a szállásfoglalás számlázott értéke nem kerül az utas felé továbbszámlázásra. Így sem az Szt., sem a Htv. közvetített szolgáltatással kapcsolatos követelményei nem teljesülnek.Az Áfa-tv. 212. §-a alapján az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 24.

Bérelt cégautókkal kapcsolatos költségek

Kérdés: Cégünk egy németországi cégtől bérel autókat hosszú távú bérleti szerződéssel, 36 hónapra. Az autókat Németországban helyezték üzembe, német rendszámmal közlekednek. Partnerünk áfa nélkül számláz, önadózással könyveljük a fizetendő és a levonható áfát. Cégautóadót fizetünk. Havonta könyveljük a bérleti díjat. Helyesen járunk el?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy igen, feltéve hogy a hosszú távú bérleti szerződés tartalmában megfelel a Ptk. szerinti bérleti szerződés követelményeinek.Helyes, hogy havonta könyvelik a bérleti díjat. Kérdés lehet azonban az, hogy minden hónapban (a 36 hónap során) azonos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 24.
1
35
36
37
93