Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben megfogalmazott, a számviteli előírásokatpontosító, kiegészítő rendelkezések többsége olyan, amelyet a 2004. évibeszámoló készítése során is indokolt figyelembe venni. Egyes változásoknálutalunk a módosítást kiváltó problémákra is. Itt kell utalnunk arra,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.
Kapcsolódó címke:

Hasznosítási díj könyvelése

Kérdés: A kft. a koordináló szervezet részére a csomagolás után fizetendő hasznosítási díjat hova könyvelje?
Részlet a válaszából: […]

A hasznosítási díj a koordináló szervezet tevékenységének a kft. által megfizetett ellenértéke, és így azt a koordináló szervezet számlája alapján az igénybe vett szolgáltatások költségeként kell elszámolni (T 529 – K 454).

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 17.
Kapcsolódó címke:

Külföldi útszakaszra jutó fuvarköltség

Kérdés: A vállalkozás autóipari alkatrészeket gyárt, amelyeket Németországban értékesít. A termékeket az általunk megrendelt belföldi fuvarozó cég szállítja a vevőhöz. Az uniós csatlakozást megelőzően a fuvarozásról kiállított számlán belföldi és külföldi útszakaszra bontotta a költséget. A csatlakozást követően nem bontja meg, mivel a külföldi útszakaszra is 25 százalékos áfát számít fel. Az Szt. vonatkozó előírásait hogyan tudjuk teljesíteni, mikor járunk el helyesen?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 74. §-ának (3) bekezdése alapján azexportértékesítés árbevételét csökkenteni kell a magyar határállomás és akülföldi rendeltetési hely közötti útszakaszra jutó szállítási ésrakodási-raktározási költség forintban számlázott, illetve az előírások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 3.
Kapcsolódó címkék:    

Külföldi kifizetések elszámolása

Kérdés: Vannak cégek, ahol a tagok, tulajdonosok hivatalosan külföldön dolgoznak. Előfordul, hogy a cég nevére vásárolnak a saját valutájuk felhasználásával, amit ezzel a cég rendelkezésére bocsátottak, majd azt a cégtől forintban megkapják. Ezt úgy kellene könyvelni, hogy a tag, a tulajdonos valutában tagi kölcsönt ad, amit a cég forintban fizet vissza. Lehetséges ez az eljárás? Vagy a cégnek a valutát előre meg kell vásárolnia, és csak abból lehet külföldön vásárolni?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtak csak részben helytállóak.Nyilvánvaló, hogy a számviteli elszámolás szempontjából alegjobb megoldás az, ha a társaság valutát vásárol, azt elszámolásikötelezettséggel átadja a társaság tagjának, munkavállalójának, aki a számlávaldokumentált...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 20.
Kapcsolódó címke:

Tartós bérlet, nyílt végű pénzügyi lízing a Közösségen belülről

Kérdés: A tevékenységhez szükséges nagy értékű eszközt az EU-tagállamból tartós bérlet, nyílt végű pénzügyi lízing keretében hozza be a társaság. Ez esetben mi a teljesítési időpont? Hogyan történik a könyvelés, az áfa bevallása?
Részlet a válaszából: […] Tartós bérlet, nyílt végű pénzügyi lízing esetén nemteljesül az Áfa-tv. 6. §-a (2) bekezdésének a) pontjában megfogalmazottkövetelmény, azaz nem beszélhetünk termékértékesítésről. Ha nem termékértékesítés,akkor a tartós bérlet, a nyílt végű pénzügyi lízing...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.

Támogatási díj fizetése áruval

Kérdés: A szállító szerződés alapján – az általa kihelyezett italhűtők üzemeltetési költségéhez – negyedévente meghatározott támogatási díjat fizet, boltokra lebontva, amelyet termékben térít meg. A kiszállított áruknál nulla értékű számlát állít ki, ezt terheli be a bolt fogyasztói áron. Miképpen kell kezelni ezeket a számlákat?
Részlet a válaszából: […] A kérdés mind a számviteli, mind az adózási előírásoknakellentmondó gyakorlatot tükröz. Ha a szállító az általa a boltokba kihelyezett italhűtőküzemeltetési költségeihez szerződés alapján hozzájárul, támogatási díjat fizet,akkor azt – a szállító a pénz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.
Kapcsolódó címke:

Szellemi foglalkozású magánszemélyek jövedelmének adókötelezettsége

Kérdés: Cégünk mérnöki szolgáltatásokat nyújt, és a tervezési munkákhoz tervező mérnökök és szakértők munkáját is igénybe veszi. Ezen szakértők adószámosan (7-es számmal kezdődő adószámú, ún. szellemi szabadfoglalkozású magánszemélyek), akik tevékenységük teljesítésével számlát bocsátanak ki. A magánszemélyek lehetnek saját jogú nyugdíjasok, ill. 36 órás munkaviszony mellett munkát vállalók is. A kifizetőnek a vállalkozási díjból 10 százalékos költséghányad figyelembevételével milyen levonási kötelezettségei vannak? A díj számvitelileg hová könyvelendő? A szerződés ebben az esetben megbízási vagy vállalkozási szerződés legyen?
Részlet a válaszából: […] A "szellemi szabadfoglalkozás" kifejezés nem adójogi kategória. Az ilyen tevékenységet végző magánszemély tevékenységét adóazonosító jel birtokában is gyakorolhatja, de ha a tevékenysége saját nevében folytatott rendszeres vagy üzletszerű tevékenység, akkor az általános...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 28.
Kapcsolódó címke:

Káresemény utáni javítás áfája

Kérdés: A kft. tulajdonában lévő személygépkocsi káresemény utáni javításának áfája levonható-e, illetve visszaigényelhető-e? A javítás költségeit a biztosító fizeti.
Részlet a válaszából: […] A kérdést pontosítani kell. A kft. nevére szóló számla szerinti javítás költségeit a biztosító fizeti a javítást végzőnek, a kft. helyett. Az ezen javítási számlában felszámított áfa levonhatóságára, illetve visszaigénylésére vonatkozhat a kérdés. (Megjegyzés: a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 14.
Kapcsolódó címkék:  

Szerződő fél

Kérdés: Társaságunk a társasház megbízása alapján homlokzatfelújítást végez. A homlokzati állványra reklámfólia kerül. A reklámbevétel teljes összege a kivitelezés költségeire fordítható? Ki legyen a reklámozó cég partnere? A társasház vagy a kivitelező szerződjön?
Részlet a válaszából: […] Valóban, felmerülhet a kérdés, kit illet meg a reklámbevétel. Azt, aki a reklámot tartalmazó anyagot (fóliát) adja, vagy azt, aki a reklámhelyet (az épület homlokzatát) bocsátja rendelkezésre?Véleményünk szerint, a reklámfóliának a homlokzati állványon való elhelyezése az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 30.
Kapcsolódó címkék:  

Étkezés vállalati üdülőben

Kérdés: Hogyan kell a vállalati üdülőben felszolgált étkezés költségeit elszámolni, számlázni? A társaság saját tulajdonú üdülőjében egyrészt szálláshelyet, másrészt az igénylőnek étkezést is kínál. Az étkezés úgy történik, hogy a közeli vendéglátótól megrendeljük az ebédet, amit ők kiszállítanak, az üdülőben csak az étel melegítése és felszolgálása történik. A reggelihez és a vacsorához mi vásároljuk meg az élelmiszert, amit adagolunk és felszolgálunk. Az üdülési díj külön-külön tartalmazza a szállás, illetve az étkezés díját. A szállást 15 százalékos áfakulccsal számlázzuk, de milyen kulccsal számlázzuk az étkezést?
Részlet a válaszából: […] A vállalati üdülőben nyújtott étkezést korlátozottan (csak az üdülők) veszik igénybe, ezért az az SZJ 55.51.10 szám alá sorolandó. A munkahelyi étkeztetésben az ételforgalom az Áfa-tv. 1. számú mellékletébe tartozik. Így az étkezési díjat is 15 százalékos áfa terheli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 30.
Kapcsolódó címkék:  
1
81
82
83
95