Gépkölcsönzés gépkezelővel

Kérdés: Társaságunk főtevékenysége építőipari gépek, berendezések kölcsönzése. Vannak olyan speciális földgépek, amelyek működtetését csak az arra a típusú nehézgépre vonatkozó gépkezelői vizsgával és a gépkezeléshez szükséges egyéb dokumentumokkal rendelkező gépkezelő láthatja el. Az ilyen típusú gépeket csak gépkezelővel együtt adhatjuk bérbe. A szerződés egyértelműen rögzíti, hogy a bérbevevő feladata a biztonságos működés feltételeinek biztosítása, továbbá a műszaki irányítás feladatának ellátása. A bérbevevő számos esetben székhelyünktől eltérő helységekben foglalkoztatja a szóban forgó gépeket, amiről információval nem rendelkezünk. Meg kell-e osztani a "gépkölcsönzés gépkezelővel" címen realizált bevételt az önkormányzatok között a helyi iparűzési adó megállapításához?
Részlet a válaszából: […] ...nem kedvező.A Htv. 37. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján azépítőipari tevékenységet folytató vállalkozót, ha az önkormányzat illetékességiterületén a folyamatos vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama a30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 20.

Külföldön történő termékértékesítés áfája

Kérdés: A devizabelföldi "A" cég szállítási szerződést köt a szintén magyar "B" céggel Oroszországból importálandó termék szállítására. Az "A" cég orosz-ukrán határparitáson adja el a terméket "B" cégnek. "B" cég vállalja az ukrán szakaszon történő fuvarozás költségeit, majd az árut a magyar határon belföldiesíti, megfizetve a vámkezeléssel kapcsolatos minden költséget, a termékre, illetve a fuvarra jutó áfát is. Ezt követően a terméket belföldön értékesíti. "A" cég ez esetben kiállíthat-e devizában meghatározott, áfamentes számlát "B" cég részére, ami alapján a vámkezelés és az importáfa megfizetése történik?
Részlet a válaszából: […] ...§-a alapján, ajogszabály szerint megállapított vámérték, amelyet növelnek– a termékimporthoz kapcsolódóan kivetett vámok, adók,illetékek és más kötelező jellegű befizetések, kivéve az áfát,– az első Közösségen belüli (a kérdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 20.

Térítés nélkül átvett földhasználati jog elszámolása

Kérdés: A magánszemélytől térítés nélkül 2003-ban átvett földhasználati jog elszámolásánál a kft. az illetékhivatal által meghatározott – a vagyonszerzési illeték alapjául szolgáló – forgalmi értéket vette figyelembe. Mivel az illeték megállapítása a mérlegkészítés időpontjáig megtörtént, a földhasználati jogot a forgalmi értéken vettük az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok között állományba, majd azt időbelileg elhatároltuk. A leírtak megfelelnek-e a számviteli előírásoknak?
Részlet a válaszából: […] ...tisztázni kell.A térítés nélkül átvett földhasználati jog forgalmi értékét– véleményünk szerint – az arra leginkább illetékes illetékhivatal állapítottameg. Ezen az értéken vették azt 2003-ban állományba az ingatlanhoz kapcsolódóvagyoni értékű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.

Behajthatatlan követelés leírása

Kérdés: Több lejárt követelést mutatunk ki, néhány közülük több éve fennáll. A többszöri fizetési felszólításokra az adósok nem válaszoltak. Tudjuk, hogy néhány cég azóta megszűnt, átalakult, illetve működése kétes. Ügyvezetőnk nem látja értelmét behajtócég igénybevételének, szeretné minél előbb leírni ezen követeléseket. Leírhatjuk-e ezeket a követeléseket anélkül, hogy az ügyvédi vagy a behajtócég álláspontja a kezünkben lenne? Ha igen, mi legyen a könyvelés bizonylata?
Részlet a válaszából: […] ...egyeztetni) nem található voltáról célszerű a helyszínen meggyőződni, és a tapasztaltakat a lakóhely, a telephely, a székhely szerint illetékes hatósággal is igazoltatni. Nyilvánvaló, hogy a helyszínen történő ellenőrzés is pénzbe kerül. Így a helyszíni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 11.

Szellemi foglalkozású magánszemélyek jövedelmének adókötelezettsége

Kérdés: Cégünk mérnöki szolgáltatásokat nyújt, és a tervezési munkákhoz tervező mérnökök és szakértők munkáját is igénybe veszi. Ezen szakértők adószámosan (7-es számmal kezdődő adószámú, ún. szellemi szabadfoglalkozású magánszemélyek), akik tevékenységük teljesítésével számlát bocsátanak ki. A magánszemélyek lehetnek saját jogú nyugdíjasok, ill. 36 órás munkaviszony mellett munkát vállalók is. A kifizetőnek a vállalkozási díjból 10 százalékos költséghányad figyelembevételével milyen levonási kötelezettségei vannak? A díj számvitelileg hová könyvelendő? A szerződés ebben az esetben megbízási vagy vállalkozási szerződés legyen?
Részlet a válaszából: […] ...saját nevében folytatott rendszeres vagy üzletszerű tevékenység, akkor az általános forgalmi adónak alanya, és ezt a tényt az illetékes adóhatósághoz is be kell jelenteni, amely adószámot ad. A tevékenység az említetteken felül egyéni vállalkozás keretében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 28.

Lakásbérlet belföldi személynek

Kérdés: Külföldi anyavállalatnak 2 magyarországi (Budapest, vidék) leányvállalata van. Az anyavállalat utasítása szerint – a szerződésben foglaltak alapján – a budapesti leányvállalat lakást bérel egy belföldi illetékességű magánszemélynek, aki a vidéki leányvállalat alkalmazottja. 2003-ban a budapesti leányvállalat 44+11% adót fizetett a lakásbérlet után. Helyesen járt-e el 2003-ban? Mi a teendő 2004-ben?
Részlet a válaszából: […] ...a 2003. évben egy budapesti leányvállalat lakást bérelt egy belföldi illetékességű magánszemélynek, aki a vidéki leányvállalat alkalmazottja, akkor a budapesti leányvállalat helyesen járt el, hogy a lakásbérlet után 44+11% adót fizetett.2004-ben jelentősen átalakult...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 28.

Építési telek becsült értéke

Kérdés: Társaságunk önkormányzati tulajdonú építési telket kíván vásárolni. Az illetékes önkormányzat értékbecslést végeztetett, amely szerint a telek forgalmi értéke 6200 E Ft. Az értékbecslést a képviselő-testület elfogadta. A telek 2004. január 1-jétől áfaköteles lett, ezért az önkormányzat 6200 E Ft + áfa áron kívánja értékesíteni. Helyes ez?Véleményünk szerint a forgalmi érték magában foglalja az áfaértéket is.
Részlet a válaszából: […] A kérdésre egyértelműen nem lehet sem igennel, sem nemmel válaszolni. Általában igaz, hogy a forgalmi érték magában foglalja az áfát is, különösen a természetes személyek közötti forgalomban. Ha viszont a vállalkozások (ideértve az önkormányzatot is) egymás közötti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 14.

Visszatérés az Szt. hatálya alá (eva)

Kérdés: Bevételi nyilvántartást vezető bt. evaalanyisága megszűnésekor visszatér az Szt. hatálya alá. Nyitómérlegébe milyen kötelezettségeket vehet fel? Felveheti-e kötelezettségei közé az evás időszak alatt megtermelt jövedelem osztalékkifizetési kötelezettségét? Felvehet-e a taggal szembeni kötelezettséget tagi kölcsönből?
Részlet a válaszából: […] ...a harmadik személyekkel szembeni várható kötelezettségekre, folyamatban lévő peres eljárások várhatóan megítélésre kerülő terhei, illetékei, bírságai miatti kötelezettségekre képzett céltartalékot) a számított, a törvény előírásainak megfelelő összegbenkell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 16.

Ingatlanértékesítésből származó jövedelem

Kérdés: Ingatlanértékesítésből származó jövedelem kiszámításával kapcsolatban az Szja-tv. 62. §-ának (2) bekezdése szól a megszerzésre fordított összegről. Ezt egészíti ki a (3) bekezdés. Ha valaki építkezett (vagy magánházi, vagy társasházi építkezés), majd azt pl. 8 év múlva eladja, alkalmazható-e a (3) bekezdés szerinti 75%-os csökkentés, hivatkozva arra, hogy elvesztek a bizonylatok? Ugyanis építkezés esetén nincs illeték, öröklés, csere, kárpótlás. Maximum a telekre vagy egy valameddig kész ingatlanra van adásvételi szerződés, ami után még sok kiadás felmerült. Általánosságban kérdezem, hogy a (3) bekezdést milyen esetekben lehet használni?
Részlet a válaszából: […] ...kapott ingatlan, illetve vagyoni értékű jog esetében a csereszerződésben rögzített érték, ezek hiányában az az érték, amelyet az illeték megállapításához figyelembe vettek. Öröklés esetén, vagy ha az átruházott ingatlant, illetve vagyoni értékű jogot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 19.

Jogerős bírósági határozat könyvelése

Kérdés: A megyei bíróság másodfokon 2003. november 11-én jogerős ítéletet hozott volt munkavállalóinkkal kapcsolatban téves jogalkalmazás miatt, amelyben társaságunkat arra kötelezte, hogy végkielégítést és jogellenes munkaviszony megszüntetése miatt kártérítést, illetve perköltséget, az illetékhivatalnak illetéket fizessen. A Legfelsőbb Bírósághoz felülvizsgálati kérelmet nyújtottunk be, mert a megyei bíróság ítéletét törvénysértőnek tartjuk. A Legfelsőbb Bíróság 2004. március 3-án kelt végzésében a felülvizsgálati eljárást elrendelte, a jogerős ítélet végrehajtását felfüggesztette. 2003-ra kell-e könyvelni az illeték, végkielégítés, kártérítés és perköltség összegét? Vagy céltartalékot kell képeznünk?
Részlet a válaszából: […] ...érdekében a jogerős ítélettel elrendelt kötelezettséget (az adott esetben a végkielégítés, a kártérítés, a perköltség, az illeték megfizetését) a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell, mivel arról a társaságnak már a mérlegfordulónapot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 10.
1
49
50
51
54