Ki nem fizetett, jóváhagyott osztalék

Kérdés: A cég előző években jóváhagyott osztalékot fedezet hiányában nem tudott kifizetni. A tulajdonosok a tárgyévben szeretnék végelszámolással megszüntetni a céget. Milyen módon tehetik ezt meg? Van-e lehetőségük "negatív osztalék" jóváhagyására?
Részlet a válaszából: […] ...az adózás előtti eredménynek (bár csökkenti a társasági adó alapját), és az így elszámolt egyéb bevétel összege alapján a céget illetékfizetési kötelezettség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 29.
Kapcsolódó címkék:  

Visszaigényelt áfa megfizetése

Kérdés: A kft.-ben az ügyvezető halála miatt új ügyvezető tulajdonos lesz. A tevékenységet a kft. nem folytatja tovább. A kft.-ben lévő épület után az áfát visszaigényelte, de most a fizetési időszak hátralévő részére jutó áfaösszeget be kell fizetni. Hogyan kell ezt könyvelni? Az áfa átutalásához nincs elegendő pénz. Járható út-e, hogy az új tulajdonos jegyzett tőkét emel, kifizeti a kft. tartozásait, és utána határozza el a végelszámolást?
Részlet a válaszából: […] ...az adózás előtti eredmény része lesz (társaságiadó-fizetési kötelezettség keletkezhet), és az egyéb bevételként elszámolt összeget illetékfizetési kötelezettség is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 11.
Kapcsolódó címkék:  

Lakóingatlan apportálása

Kérdés: Magyarországon bejegyzett egyszemélyes kft. (B1) 100%-ban EU-n kívüli gazdasági társaság tulajdonosa. A (B1) társaság egy új egyszemélyes kft.-t alapított (Ú1) Magyarországon. A korábban magánszemélytől vásárolt lakást apportként bevitte az (Ú1) társaságba. A (B1) társaság főtevékenysége ingatlanügynöki tevékenység, és megalakulása óta a lakóingatlan, illetve a lakóingatlannak nem minősülő ingatlan-bérbeadást és -értékesítést az általános szabályok szerint adókötelessé tette. A lakóingatlan apportálásával keletkezik-e áfafizetési kötelezettség? Az apportálást milyen bizonylattal kell alátámasztani? Keletkezik-e illetékfizetési kötelezettség? Ha az új (Ú1) társaság a későbbiek során értékesítené az apportként kapott lakóingatlant, megtehetné-e áfamentesen?
Részlet a válaszából: […] ...(100%-ban a B/1 társaság a tulajdonos), a vagyoni betét aránya meghaladja az összes vagyoni betét 75%-át. Így a (B1) társaságot terheli az illetékfizetési kötelezettség.Ha a feltételek nemteljesülése miatt (korábban leírtuk ennek a feltételezhető indokát) az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 4.
Kapcsolódó címkék:  

Üzletrészt terhelő illeték

Kérdés: A társaság az Itv. 18. §-a (2) bekezdésének h) pontja szerinti vagyoni betét megszerzésével 100% tulajdoni részesedést szerzett egy belföldi ingatlan vagyonnal rendelkező gazdasági társaságban. Az üzletrészt terhelő illeték értéke növeli-e a bekerülési értéket a részesedést szerző gazdasági társaságnál?
Részlet a válaszából: […] ...eszköz megszerzéséhez kapcsolódhatnak. Így az üzletrész megszerzéséhez is. Mivel az Itv. 18. §-a (2) bekezdésének h) pontja szerint illetékfizetési kötelezettség terheli a belföldi ingatlan vagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét megszerzését, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 21.
Kapcsolódó címke:

Társaság ingatlanának értékesítése

Kérdés: A magánszemély tulajdonos tulajdonában lévő cég (értékesítő cég) a könyveiben kimutatott építési telket (amelynek piaci értéke többszöröse a nyilvántartási értéknek) közvetlenül értékesíti az építési telket a későbbiek során hasznosító cégnek. Az értékesítés áfaköteles? Ha igen, fordítottan adózik? Az áfát a vevő társaság levonhatja? Az értékesítő cégnél hogyan alakul a társaságiadó-kötelezettség? A vevő társaságot terheli-e illetékfizetési kötelezettség? Illetékmentesség érvényesíthető?
Részlet a válaszából: […] A kérdésekre a válasz a vonatkozó törvényi előírásokból következik:Az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének k) pontja alapján az építési telek értékesítése áfaköteles akkor is, ha nem tették adókötelessé. Az építési telek nem tartozik az Áfa-tv. 142. §-ának a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 31.
Kapcsolódó címkék:  

Társaságban lévő ingatlan apportálása

Kérdés: A magánszemély tulajdonosok tulajdonában lévő társaság (alapító kft.) könyveiben 18 éve szerepel az építési telek, amelynek jelenlegi értéke többszöröse a könyv szerinti értéknek. Nem jelentkezett be az ingatlanok áfakötelezettsége alá. A tulajdonos 3 millió forint törzstőkével – kapcsolt vállalkozásként – projekttársaságot alapítana. A projekttársaságba apportálná az alapító kft. az ingatlant, amellyel ott tőkét emelne. Ezt követően az alapító kft. az így megszerzett üzletrészét értékesíti, az üzletrész értékesítéséből származó nyereségét az alapító kft. tulajdonosai osztalékként kiveszik. Hogyan alakulnak az alapító kft., a projektcég, a magánszemély tulajdonosok adóterhei? Az apportálás milyen értéken történjen? Az apportálás áfa- és illetékmentes? Milyen befizetési kötelezettséggel kell az üzletrész vevőjének kalkulálnia?
Részlet a válaszából: […] ...eredményeként a könyveibe kerül az építési telek.Az üzletrész vételéhez közvetlenül adófizetési kötelezettség nem kapcsolódik, de illetékfizetési kötelezettség terheli, ha az Itv. 18. §-ának (4) bekezdésében foglalt feltételek fennállnak. Az Itv. 18. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 10.
Kapcsolódó címkék:    

Tagi kölcsön öröklése

Kérdés: A kft. tulajdonosa elhunyt. Édesapjuk üzletrészét az elhunyt két gyermeke örökölte. A társaságban az édesapának tagi kölcsöne is volt, amelyet gyermekei szeretnének rendezni, megszüntetni. Milyen lehetőségük van a tagi kölcsön megszüntetésére? Kell-e adót, illetéket fizetni? Mi a számviteli elszámolás?
Részlet a válaszából: […] ...lemondanak, azaz a tagi kölcsönt elengedik. A tagi kölcsön elengedését a kft.-nél egyéb bevételként kell elszámolni, és a kft.-t illetékfizetési kötelezettség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 12.
Kapcsolódó címkék:  

Kft.-üzletrész értékesítése

Kérdés: A 3000 E Ft-os törzstőkével rendelkező kft. egyik tagja eladásra kínálja 1000 E Ft névértékű tulajdonrészét 600 E Ft vételárért. A cég saját tőkéje 6000 E Ft. A részesedést 50-50%-os arányban megvásárolják a maradó tulajdonostársak. Mi alapján és mennyi szja- és ehofizetési kötelezettsége lesz a vevőknek? Ha a részesedést a kft. vásárolja vissza 600 E Ft-ért, a cégnek keletkezik-e adófizetési kötelezettsége? A kft. a visszavásárolt részesedést egy éven belül ingyenesen átadja a társaság megmaradó tagjainak, mi alapján és milyen fizetési kötelezettsége lesz az átvevő tagoknak? Keletkezik-e illetékfizetési kötelezettség? Ha a kft. a visszavásárolt részesedést egy éven belül továbbértékesíti a társaság megmaradó tagjai felé az eredeti 600 E Ft-os áron, a vevők részéről keletkezik-e és mi alapján adó- és ehofizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...Ehhez viszont az előző bekezdés szerinti adófizetési kötelezettség kapcsolódik (természetesen magánszemélyenként 700-700 E Ft után).Illetékfizetési kötelezettség legfeljebb a tulajdonosváltás cégjegyzékbe történő bejegyzéséhez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 12.
Kapcsolódó címke:

Üzletrészbevonás, a tulajdonos nem lelhető fel

Kérdés: A kft. egyik tulajdonosa nem lelhető fel. Ez egy külföldi gazdasági társaság volt. Megpróbáltuk vele felvenni a kapcsolatot, sikertelenül. A Cégbíróságon bejelentettük a tényállást, a szükséges közzétételek után az üzletrész bevonását írták elő számunkra. A jegyzett tőke összege az üzletrész bevonása után sem csökken a törvényesen előírt mérték alá, illetve a társaság pozitív eredménytartalékkal is rendelkezik. Hogyan kell ez esetben a megszüntetett üzletrészt elszámolni? Dönthet-e a taggyűlés úgy, hogy a bevont üzletrész értékét a tőketartalékba helyezi? Kell-e rendelkeznie a bevont üzletrészre jutó jegyzett tőkén felüli vagyonról? Keletkezik-e illetékfizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...– a kérdés szerinti esetben – a kft. saját tőkéjének értéke nem változik, a kft. nem jut hozzá többletvagyonhoz, így az ügylethez illetékfizetési kötelezettség nem kapcsolódhat. (A volt tulajdonos üzletrészének bevonásával ugyan a kft. saját tőkéje nem nő, de...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 25.
Kapcsolódó címkék:  

Lízingelt személygépjármű értékesítése

Kérdés: Társaságunknak 3 évre szóló nyílt végű pénzügyi lízingszerződése van egy személygépjárműre. Egy év után a lízingbe vevő vásárlót jelölt meg egy harmadik fél személyében, a lízingbe adó felé nyilatkozott az értékesítés tényéről. A személygépjármű vevője a lízingbe vevővel kapcsolt vállalkozási viszonyban áll. Ezeket a lízingügyleteket hogyan kell elszámolni? Milyen illeték- és társaságiadó-vonzata van annak, hogy lejárat előtt értékesíteni akarják a személygépjárművet?
Részlet a válaszából: […] ...vezetik ki: T 8643 – K 448, illetve T 448 – K 9643.A lízingelt személygépjárműnek a lízingbe adó részére történő visszaadásához illetékfizetési kötelezettség nem kapcsolódik. Mivel a lízingbe vevőnek a lízingelt személygépkocsit vissza kell adnia a lízingbe adónak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 14.
Kapcsolódó címke:
1
…
3
4
5
…
15