220 talált cikk az illetőség kifejezésre

Kérdés: Magyarországon bejegyzett cég olasz tulajdonosa, ügyvezetője, saját jogú öregségi nyugdíjas Olaszországban, így végzi a tevékenységét a magyar vállalkozásában. Külföldi illetőségigazolással rendelkezik. A társaságtól származó elszámolt jövedelmének nagy része osztalék formájában került kifizetésre. Illetékesség szempontjából (külföldi illetőségigazolás alapján), valamint a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény értelmében (olasz állampolgár) a kifizetett osztalékából 10 százalék szja-t vontunk le. Az osztalék adóját helyesen állapítottuk-e meg? A nevezett személy szóbeli nyilatkozata alapján fél hónapot Magyarországon, fél hónapot Olaszországban tölt. Magyarországon is és Olaszországban is rendelkezik bejelentett lakcímmel. Az illetősége ebben az esetben miként kerül elbírálásra? Ugyanez a kiegészítő tevékenységet folytató nyugdíjas társas vállalkozó személyes közreműködése alapján tagi jövedelmet venne ki a cégből havi rendszerességgel. Ennek alapján a járandóságát a 2007-es jogszabályok alapján nyugdíjjárulék-levonás, 4 százalék egyéni természetbeni egészségbiztosítási járulék, valamint 16 százalék (áprilistól 9 százalék) egészségügyi szolgáltatási járulék terheli. Ugyanakkor megfizettettjük utána az ehót is. Helyes-e a tagi jövedelem utáni adózás, továbbá miután taj-kártyát kért és kapott, alkalmazható-e rá a külföldi illetőség?

Kérdés: Szállítmányozó cég vagyunk. Megbízunk egy másik céget, hogy szállítsa el az árut a következők szerint: a felrakás helye: Unión belüli ország (nem Magyarország), a lerakás helye: Záhony, innen vasúton megy tovább az áru EU-n kívüli országba. Ezt CMR és T-okmány igazolja. A közösségi fuvardíj megosztása hogyan történik a felénk kiállított számlában? Belföldi útszakasz, külföldi útszakasz? Áfa szempontjából: adómentes és az áfa területi hatályán kívüli a megbontás, vagy mindkét szakasz áfamentes? Cégünk a teljes ügyletet továbbszámlázza. Unión kívüli ország a megbízó. Belföldi szakasz az uniós határig adómentes, az Unión kívüli szakasz Áfa-tv. területi hatályán kívüli?

Kérdés: Magyar gazdasági társaság külföldi illetékességű ügyvezetője 180 napot meghaladó kiküldetésben dolgozik Magyarországon. Fizetését Németországban (az anyavállalatnál) kapja. Magyarországon az őt foglalkoztató kft. hipotetikus adót fizet a német jövedelem után. Ebben az esetben kell-e az ún. "szolidaritási adót", a 4 százalék különadót megfizetni az szja-n felül?

Kérdés: Társaságunk elektronikusan teljesített szolgáltatásokat nyújt. Kérdésem a társaság részére beérkező számlákkal kapcsolatos. Áfa tekintetében hogyan kell kezelni egy másik tagállamból, illetve harmadik országból érkező, pl. hirdetési szolgáltatást vagy szoftverfrissítést tartalmazó számlákat?

Kérdés: Az ügyvédi iroda egyik alkalmazottjának feladatát képezi a kelet-európai partnerirodák pénzügyi és számviteli tevékenységének felügyelete. Az alkalmazott tevékenységével kapcsolatos költségeket az ügyvédi iroda továbbszámlázza. A számla összevontan tartalmazza az alkalmazott bérköltségét, ennek járulékterheit, az utazások költségét, a tevékenység egyéb költségeit. A költségek továbbterhelését tartalmazó kimenő számlán feltüntetésre kerül – a szerződésnek megfelelően –, hogy a számla közvetített szolgáltatást tartalmaz. Csökkenthető-e az iparűzési adó alapja? Kell-e áfát felszámítani a számlában?

Kérdés: A 4%-os eho-t az osztalékelőleg után a magánszemélynek kifizetésekor, vagy az osztalékká minősítéskor kell megfizetni? Kell-e a lengyel állampolgárnak 4%-os eho-t fizetni, ha nem rendelkezik a kifizetés időpontjában megfelelő illetőségigazolással? Ha az igazolást később szerzi be, hol igényelheti vissza a levont és már befizetett eho-t? Mit tartalmazzon az igazolás?

Kérdés: Előadás előadójának fizetett megbízási díjnak mi az adókötelezettsége EU-ból érkezés, ill. nem EU-ból érkezés esetén?

Kérdés: Cégünk új személygépjárművek értékesítésével foglalkozik. Ha Közösségen belüli magánszemélynek vagy közösségi adószámmal rendelkező adóalanynak értékesítünk új személygépkocsit, azt áfásan vagy áfa nélkül tegyük meg?

Kérdés: Társaságunk tulajdonosai 2006. évben közbenső mérleg alapján osztalékelőleg kifizetését határozták el. Mivel a tulajdonosok külföldi illetőségű cégek, ezért az előleget euróban fizették ki. Az osztalékelőleg devizás összegének meghatározásakor a közbenső mérleg fordulónapján érvényes MNB-árfolyamot használtuk. Év végén kell-e értékelni a devizában kifizetett osztalékelőleget? Szabad-e, illetve össze kell-e vezetni a beszámolóban jóváhagyott osztalékot az év közben kifizetett osztalékelőleggel? Ha igen, akkor az összevezetéskor keletkezik-e árfolyam-különbözet?

Kérdés: A kft. tagja tagi kölcsönt adott a kft.-nek, amelyet nem kér vissza. Rendkívüli bevételként könyvelem. Ha nem akarjuk ezzel csökkenteni az adózás előtti eredményt, megtehetem? A törvényből azt értem, hogy csökkentheti, tehát nem kötelező.