Kapcsolt vállalkozás mértéke (eva)

Kérdés: Mennyi a kapcsolt vállalkozásnál a meghatározó tulajdonosi hányad mértéke? (Amikor már duplán számít a bevétel!)
Részlet a válaszából: […] ...irányítást biztosító befolyással.Kapcsolt vállalkozási viszony áll fenn az adózó és azon személy (például belföldi vagy külföldi illetőségű magánszemély, jogi személy) között, amely az adózóban – a Gt. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 9.

Adófizetési kötelezettségek a végelszámoláskor

Kérdés: Milyen adókötelezettsége keletkezik a tagoknak és a társaságnak, ha a társaság végelszámolással megszűnik?
Részlet a válaszából: […] ...értékének és a megszűnt részesedés könyv szerinti értékének együttes összegét. Abban az esetben, ha a társaságnak külföldi illetőségű nem magánszemély tagja is van, az előzőek szerint megállapított osztalékból, ha azt pénzben teljesítik, le kell vonni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 7.

Szóróajándék elszámolása, adózása

Kérdés: Nagykereskedelmi cég vagyunk, édesség és vegyi áru forgalmazásával foglalkozunk. Az árut kartonos kiszerelésben hozzuk forgalomba. A termelőtől kapunk árut érték nélkül is, hogy a termék forgalmának növelése céljából osszuk szét mint szóróajándékot. Ez darabos kiszerelésben történik, de egyszerre egy vevőpartnernek nagyobb mennyiséget (többkartonnyit) adunk. Megtehetjük-e adófizetési kötelezettség nélkül? És milyen jogcímen könyveljük? A vevőpartnereknek vásárolt készleteinkből is adunk szóróajándékot. Ezt milyen adófizetési kötelezettség terheli?
Részlet a válaszából: […] ...eredményét a térítés nélkül kapott eszközök (a 9891. számlán véglegesen elszámolt) értékével, ha az átadó termelő cég belföldi illetőségű adózó, külföldi személy (de nem ellenőrzött külföldi társaság) vagy magánszemély. (Természetesen, ez hitelt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 24.

Fel nem vett osztalék

Kérdés: A kft. taggyűlése két évvel ezelőtt úgy döntött a mérleg elfogadásakor, hogy az adózott eredmény felét osztalékként kifizeti. A tagok az osztalékot nem vették fel. A kft. várhatóan veszteséges lesz. Ezért a tagok "szeretnék", ha ez a jóváhagyott osztalék visszakerülne az eredménytartalékba. Meg lehet ezt tenni?
Részlet a válaszából: […] ...eredményt csökkenti "az eredeti jogosult által elengedett kötelezettség miatt az adóévben bevételként elszámolt összeg", "ha belföldi illetőségű adózó, külföldi személy (kivéve az ellenőrzött külföldi társaságot), vagy magánszemély engedte el" az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 3.

Osztrák állampolgár honoráriumának adókötelezettsége

Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett osztrák többségi tulajdonban lévő, munkagépek kereskedelmével foglalkozó vállalkozás megbízási szerződés keretében megbíz egy osztrák állampolgárt, hogy Ausztriában és Németországban keresse meg a magyar igényeknek megfelelő új és használt munkagépeket. Tevékenységéért félévente fix összegű "honoráriumot" kap. Milyen adózási (szja-levonás, egyéb járulékok), illetve illetőségigazolási vonzata van a magyar kft.-nél ennek a kifizetésnek? Hogyan alakul az adózás, ha mérnöki tanácsadásról szól a megállapodás?
Részlet a válaszából: […] ...amelynek 14. cikke tartalmaz szabályozást a szabad foglalkozásról.E szerint az olyan jövedelem, amelyet az egyik szerződő államban illetőséggel bíró személy szabad foglalkozásból, vagy más hasonló jellegű önálló tevékenységből élvez, csak ebben az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 5.

Devizahitel elszámolása és kamatának adóztatása

Kérdés: Társaságunk 55 százalékos tulajdonosa (USA-ban élő magánember) 200 E USD devizahitelt folyósított új telephely kialakítására a tárgyévben. A visszafizetés feltételei: – évi 8,5 százalék kamat, – kamat- és tőketörlesztés fizetésének kezdete: 2002. 01. 01. A felvett devizahitel tárgyévi kamatát a létesítendő telephely értékét növelő tételként kell-e elszámolni? A külföldi magánszemélynek kifizetendő kamatot milyen adófizetési kötelezettség terheli, s az esetleges adót kinek (társaság vagy magánember) és mikor kell fizetnie?
Részlet a válaszából: […] ...hatályát alárendeli a nemzetközi szerződéseknek. A kettős adóztatás tilalmát tartja be a törvény azzal, hogy a külföldi illetőségű magánszemélyre, illetőleg a belföldi illetőségű magánszemély esetében a külföldről származó jövedelmére az Szja-tv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 5.

Természetbeni juttatás és reprezentáció

Kérdés: Mi a különbség a reprezentáció és a természetbeni juttatás között? Mikor esik egy esemény a több adót, járulékot fizetendő kategóriába? Mi egy kis cég vagyunk, nálunk kávé-, cukor-, innivalóvásárlás történik alkalmanként, melyet 44+11 százalékkal növelten számoltunk el személyi jellegű költségként. A törvény módosulása után az árbevétel fél százalékát el nem érő mértékben nem számoltunk a 44+11 százalékkal.
Részlet a válaszából: […] ...adóköteles értéke után (függetlenül attól, hogy azt biztosított kapja vagy sem) a kifizetőnek az ezekben részesülő magánszemély illetőségétől függetlenül kell eho-t fizetnie [Eho-tv. 3. §-ának bb) pontja].Az Flt-tv. módosítása összhangot teremtett a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Kiküldetés és külszolgálat

Kérdés: Rendelet szabályozza-e a kiküldetés éves időtartamát? Értelmezés szerint van-e különbség a kiküldetés és külszolgálat között?
Részlet a válaszából: […] ...által elrendelt, a munkaszerződésben rögzített munkahelytől eltérő helyen történő munkavégzés. A külföldi kiküldetés a belföldi illetőségű magánszemélynek a jövedelme megszerzése érdekében, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Külföldről kapott osztalék

Kérdés: Részvénytársaságunknak van egy londoni cége. Ebben az évben hazautaltattuk az évek alatt összegyűlt nyereséget, amit természetesen az ottani nyereségadó szabályai szerint leadóztunk. A kettős adózás elkerülése céljából mi itthon a teendő?
Részlet a válaszából: […] ...rt. részesedésének mértékétől függően – 5, 15 százalékot levonni. Ez az adó a Tao-tv. szerinti osztalékadónak felel meg. A belföldi illetőségű társaság a Tao. 27. §-ának (2) bekezdése szerint mentes a kapott osztalék után az osztalékadó alól, így a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 1.

Alapítvány: külföldi illetőségű előadók jövedelme

Kérdés: A kifizető Magyarországon bejegyzett – költségvetésből támogatott – alapítvány, közhasznú szervezet, amelynek célja részben a határon túli magyar diákság körében történő ismeretterjesztés. A foglalkoztatottak egy része megbízott külföldi illetőségű, ukrán, szlovák, jugoszláv állampolgár. Magyarországon csak egy-egy napot tartózkodnak konzultáció céljából. A megbízás célját képező tevékenységet saját hazájukban végzik. Helyesen járt-e el az alapítvány, hogy nem vont le személyi jövedelemadót, és nem kezelte őket biztosítottként?
Részlet a válaszából: […] ...külföldi illetőségű, ukrán, szlovák, jugoszláv állampolgárok Magyarországon szerzett jövedelmeinek adóztatására a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról szóló egyezményben foglaltak az irányadóak.Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 1.
1
16
17
18
22