K+F vagy egyéb szolgáltatás

Kérdés: A gyógyászati termékeket előállító társaság ezen termékének a klinikai kutatására egy külföldi egyetemi kutató intézettől kapott számlát, mely a termék kutatási projektjének a ráfordításait tartalmazza. Milyen módon lehet ezen kutatási-fejlesztési ráfordításokat elszámolni, figyelembe véve, hogy ezek már a folyamatosan gyártás alatt lévő termékekre vonatkoznak? A másik kérdésünk: különböző országokban 1-10 évi fenntartási díjakról kapott számlát a társaság egy szabadalommal foglalkozó intézménytől, hogyan kell ezeket elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A kutatás, a kísérleti fejlesztés értelmező rendelkezését azSzt. 3. §-a (4) bekezdésének 2-4. pontja tartalmazza. A folyamatosan gyártásalatt lévő termékekre vonatkozó kutatás számlázott költségei nem tekinthetőksem az alap-, illetve alkalmazott kutatás, sem a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 11.

Közhasznú társaság befejezetlen termelése

Kérdés: A kht. az Szt. szerinti beszámoló mellett köteles elkészíteni a 224/2000. Korm. rendelet 6. sz. melléklete szerinti eredménykimutatást. Ennek az eredménykimutatásnak nincs "Aktivált saját teljesítmény" sora. A kht.-nek a mérlegfordulónapon meglévő befejezetlen szolgáltatása értékét befejezetlen termelésként ki kell mutatnia. A kht. közhasznú tevékenysége keretében szellemi terméket hoz létre, amelyet a saját előállítású eszközök aktivált értéke számlával szemben kell az immateriális javak között állományba venni. Hogyan kell ezt kimutatni? Az Szt. szerinti eredménykimutatás adózás előtti eredményének meg kell egyeznie a közhasznú eredménykimutatás adózás előtti eredményével?
Részlet a válaszából: […] Mivel 2009. június 30-ig a vonatkozó előírások szerint akht.-nak vagy meg kell szűnnie, vagy át kell alakulnia nonprofit gazdaságitársasággá, ezt követően a közhasznú nonprofit gazdasági társaság (kft.) nemtartozik a 224/2000. Korm. rendelet hatálya alá, rá csak az Szt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 28.

Értékcsökkenési leírás elszámolásának szüneteltetése

Kérdés: Az éves értékcsökkenés elszámolása lehetőség vagy kötelezettség? Az egyik általam könyvelt bt. adózás előtti eredménye az éves értékcsökkenési leírás elszámolása esetén veszteségbe fordul. Ezt el kellene kerülni, mivel a Széchenyi-hitel meghosszabbítása – az adott banknál – veszteség esetén nem lehetséges. Van-e az adott társaságnak lehetősége úgy dönteni, hogy 2008. évre nem számol el értékcsökkenést?
Részlet a válaszából: […] A választ az Szt. 52. §-ának (1)–(2) bekezdésében foglaltakadják meg. Ezen előírások alapján az immateriális javaknak, a tárgyieszközöknek a hasznos élettartam végén várható maradványértékkel csökkentettbekerülési értékét azokra az évekre kell felosztani,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 16.

Szoftver bekerülési értéke

Kérdés: Cégünk pályázattal támogatást nyert el. A pályázat célja: elektronikus kereskedelmi és ügyfélkapcsolati rendszer kialakítása. A teljes költsége 25 855 E Ft, az elnyert támogatás mértéke 50%. A pályázat írását külső cég végezte nettó 905 E Ft-ért. A megvalósítás költségei: hardvereszközök 455 E Ft, szoftvereszközök 18 800 E Ft, kapcsolódó szolgáltatások: tesztelés, adatfeltöltés, tanácsadás, képzés, betanítás 6600 E Ft. Az ütemezés szerint 2009. II. félévére készül el minden. Hová könyveljem a pályázatírás, a tesztelés, az adatfeltöltés, a tanácsadás, a képzés, betanítás költségeit? A legnagyobb összeg a szoftver, mivel az nem beruházás, akkor szellemi termékként könyvelendő?
Részlet a válaszából: […] Hogy a kérdés szerinti szoftver szellemi termék-e, vagy azimmateriális javak közé tartozó vagyoni értékű jog, annak alapján kelleldönteni, hogy az adott termék tulajdonjogával a társaság fog-e rendelkezni,vagy csak a használat jogát szerzi meg. Ez azonban nem változtat azon, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 2.

Vevőkör értékesítése

Kérdés: 2 éve bevezetett számítástechnikai üzletet vettünk át. A szerződésben rögzítettek szerint a régi tulajdonos ebben a térségben másik üzletet nem nyit, átadja "működési engedélyét". Számlát állított ki: "vevőkör átadása" címen. Hogyan könyveljük?
Részlet a válaszából: […] A számítástechnikai üzletet átadónak (eladónak) a vevőkörátadásakor a megállapodás szerinti érték – áfával növelt – összegéről, mintszolgáltatásnyújtásról kell a számlát kiállítania, a számlázott – áfa nélküli -összeget pedig árbevételként kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 2.

Vevőkör értékesítésekor az árbevétel elhatárolása

Kérdés: Társaságunk egy külföldi társasággal alapított egy céget. Az új cég ugyanazon tevékenységi köröket végzi, mint amelyeket társaságunk végzett. Az alapítást követően az új cégnek értékesítettük meglévő készleteinket, tárgyi eszközeinket, és dolgozóink is az újonnan alakult társaságba kerültek áthelyezésre. Az eszközökön túl "vevőkör és hírnév" megnevezéssel értékesítettük a működésünk során kialakult vevői kört, szállítói kört, egyéb kapcsolatrendszereinket, és az összes dolgozó áthelyezésével azok szaktudását és információit. A "vevőkör és hírnév" értékesítése áfával növelten számlázásra és áfa nélküli összegében árbevételként elszámolásra került, a vevő azt vagyoni értékű jogként nyilvántartásba vette, a leírás időtartamát 5 évben határozta meg. A "vevőkör és hírnév" értékesítése jogcímen elszámolt árbevételt 5 éves időtartamra elhatárolhatjuk-e?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy igen, elhatárolhatják, sőt el kellhatárolni.A kérdésben leírt esetben "vevőkör és hírnév" jogcímen azimmateriális javak közé tartozó vagyoni értékű jog alapítása történt, amelyetugyan nem lehet az immateriális javak között a jog...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 2.

Grafikai dokumentálási szolgáltatás minősítése

Kérdés: A megrendelővel kötött megállapodás tárgya: grafikai dokumentálási szolgáltatás elvégzése. Ennek keretében turisztikai (gyógy- és idegenforgalmi) tájékoztató kiadványhoz egy adott város múltját bemutató képeslap- és egyéb képgyűjtemény digitális változatának elkészítése. A dokumentálás során több mint ezer kép került feldolgozásra CD adathordozón kétféle méretben, kétféle kiterjesztésben. A szerződés szerint a feldolgozott adatbázis a megbízó kizárólagos tulajdonát képezi, a digitális változatra a kivitelező vállalkozó korlátlan felhasználási jogot ad. Helyes-e az immateriális javak közötti vagyoni értékű jogkénti elszámolás?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy nem helyes. A megbízó – akérdésben leírtak szerint – terméket vásárolt, amely az ő kizárólagos tulajdona,amelyet a kivitelező vállalkozó a megbízó felé értékesített (árbevételkéntszámolt el). Ezt a terméket az immateriális javak között –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 19.

Elektronikus könyv elkészítésének minősítése

Kérdés: A megbízás tárgya turisztikai (gyógy- és idegenforgalmi) tájékoztató e-bookjának (elektronikus könyv) elkészítése. Az e-book a kivitelező vállalkozó önálló szellemi terméke, amelyre a megbízónak korlátlan felhasználási jogot ad. Ellenérték fejében történő forgalomba hozatal, hozzáférés engedélyezése esetén azonban szerzői jogdíjat kell fizetni. Helyes-e az immateriális javak közötti elszámolás?
Részlet a válaszából: […] Mivel a megbízó az e-book korlátlan felhasználási jogátvette meg, a fizetett ellenértéket az immateriális javak között – mint vagyoniértékű jogot – indokolt kimutatni, az ellenérték fejében történő forgalombahozatal, hozzáférés engedélyezésekor fizetett szerzői díjat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 19.

Hangzóanyag elkészítésének minősítése

Kérdés: A szerződés tárgya turisztikai (gyógy- és idegenforgalmi) tájékoztató multimédia kiadványához szükséges hangzóanyag elkészítése. A zenei anyag az előző multimédiai anyagok audioháttereként szolgál. A hangzóanyag a megbízó kizárólagos tulajdonát képezi, a kivitelező vállalkozó arra korlátlan felhasználási jogot ad. Helyes-e az immateriális javak között a vagyoni értékű jogkénti kimutatás?
Részlet a válaszából: […] A megbízó valójában terméket vásárolt, amely az őkizárólagos tulajdona, így a vagyoni értékű jogként való kimutatás (elszámolás)nem helyes. Ezt a terméket az immateriális javak között – mint szellemiterméket – csak akkor lehetne kimutatni, ha szerzői jogvédelemben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 19.

Szellemi munka apportálása

Kérdés: A kft. kb. 20 éve szótárkészítéssel és -kiadással foglalkozik, amely "termék" állandó "karbantartás"-t, szerkesztést igényel. Ezt a kft. tagja (vezetője) végzi, amelyért semminemű munkavégzésre irányuló jogviszony alapján jövedelmet nem vett fel. Ezt a szellemi munkáját most tőkésíteni kívánja, apportként vinné be a társaságba azt az értéket, amit ez idáig a cég bevétele elérése érdekében végzett. Bevihető-e, és ha igen, milyen jogcímen? Az apport értékének elfogadásához milyen számítási anyag kell? Kell-e könyvvizsgálóval hitelesíteni? Az Szja-tv. alapján hogyan lehet megállapítani az apport beszerzési értékét? Mivel lehet azt dokumentálni, ha nem állnak rendelkezésre a magánszemély nevére szóló számlák, szerződések, bizonylatok?
Részlet a válaszából: […] A Gt. 13. §-ának (2) bekezdése alapján a nem pénzbelihozzájárulás bármilyen vagyoni értékkel rendelkező dolog, szellemi alkotáshozfűződő vagy egyéb vagyoni értékű jog lehet. Ebből az következik, hogyapportálni lehet a vagyoni értékkel rendelkező szellemi terméket, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 8.
1
15
16
17
26