1341 talált cikk az ingatlan kifejezésre

Kérdés: Mezőgazdasági egyéni vállalkozó szeretne átalakulni családi gazdasággá. Hogyan tudja az egyéni vállalkozását lezárni és a családi gazdaságot indítani? A vállalkozásában termőföldek és mezőgazdasági gépek vannak. A gépek után az áfát hogyan tudja rendezni? A családi gazdaságba belépne a házastárs is, aki szintén egyéni vállalkozóként mezőgazdasági és bérbeadási tevékenységet végez. A mezőgazdasági tevékenységet folytatná a családi gazdaság tagjaként, de a bérbeadás maradna továbbra is az egyéni vállalkozásában. Neki szintén vannak földterületek és gépek a vállalkozásában, amit ő is bevinne a családi gazdaságba. Hogyan tudják az eddigi időszakot lezárni szja és áfa szempontjából, és hogyan tudják a családi gazdaságot indítani?

Kérdés: Társaságunk megvásárolt egy ingatlant nyilvános árverésen 2020 februárjában. 2021 februárjában került a tulajdonjog bejegyzésre, azonban a birtokba adás a mai napig nem történt meg, bíróság elé is került az ügy a napokban. Gyakorlatilag van egy ingatlanunk, amihez nincsen kulcsunk. Ez esetben hogyan szerepelhet a társaság eszközei között? Aktiválhatom és elszámolhatom az értékcsökkenést? Beruházások között mutathatom ki? Esetleg a készletek között kell kimutatnom? Még nem dőlt el az ingatlan sorsa. Lehetséges, hogy továbbértékesítésre kerül. Nem ez társaság fő tevékenysége. Saját célú felhasználásra vásároltuk volna, de mivel majd 1,5 év után sem került a birtokunkba, lehet, hogy megválnánk tőle, ha sikerül birtokba venni.

Kérdés: Tőkekivonással történő tőkecsökkentés miatt a tulajdonosok felé keletkezett kötelezettséget mikor kell kifizetni? Melyik jogszabály írja elő, hogy a taggyűlési jegyzőkönyvben meg kell határozni a kifizetés legkésőbbi időpontját? Ha kötelező a kifizetés időpontját meghatározni, akkor lehet 5 év is? (A társaságban egy ingatlan van. Az ingatlanra a vevő opciót kért, 4 hónapot.) Ha a vevő eláll a vételtől, akkor új vevőt kell találni. Az osztrák tulajdonos azonnal szeretné a befektetett pénzét megkapni. Így fontos, hogy a tőkecsökkentés a cégbíróságon bejegyzésre kerüljön. Az ingatlan eladása után a céget felszámolják.

Kérdés: Egy magánszemély osztatlan közös tulajdonban lévő külterületi erdőt vásárolt 10 évvel ezelőtt. A területet időközben belterületté minősíttette, és telekként szeretné értékesíteni. Kell-e adót fizetnie, és ha igen, mennyit?

Kérdés: Társaságunk állami tulajdonú műemlék jellegű épületek felújítását végzi, amelyhez terveket rendel meg. A vételár ezeknek a terveknek a felhasználási jogát is tartalmazza. Hogyan kezelendő a felhasználási jog ellenértéke: ingatlanérték-növelő tételként, vagyoni értékű jogként, esetleg ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogként? Ez a kérdés társaságunk esetében azért is lényeges, mert a 2018. évi 134. törvény az állami tulajdonú ingatlanok esetében a szerzői jogok, illetve felhasználási jogok tekintetében is kimondja az állami tulajdonba kerülést. Ha társaságunk nem kezeli külön számviteli szempontból a felhasználási jogot (szerzői jogot), akkor milyen módon tudjuk kezelni annak átadását az állam, illetve a tulajdonosi joggyakorló részére? Véleményünk szerint tehát a felhasználási jog külön vagyoni értékű jogként kezelendő a számviteli nyilvántartásban is, hiszen ez egy forgalmi értékkel rendelkező, átruházható vagyoni értékű jognak minősül, amivel ráadásul el is kell számolnunk. Hangsúlyozom, hogy nem felhasználási díjat fizetünk a felhasználási jog jogosultjának, hanem mi leszünk a felhasználási jog jogosultjai. És véleményem szerint – mint ilyet – a számvitelben, illetve a könyvelésben is le kell követni, vagyis külön nyilvántartásba kell venni vagyoni értékű jogként (szellemi termék felhasználási joga). A kérdés még az, hogy – mivel ingatlanhoz kapcsolódó tervről beszélünk – melyik csoportban kell kimutatni: az ingatlanok között, vagy az immateriális javak között?

Kérdés: "B" kft. tulajdonosai osztalékot szeretnének felvenni. Az egyik tulajdonosnak viszont van egy másik "C" kft.-je, és szeretné ezt az osztalékot (pénzösszeget) azonnal – felvét nélkül – ebbe a "C" kft.-be átvinni, áthelyezni. 1. Milyen módon van erre lehetőség, és milyen adókötelezettséggel jár? 2. Ha nem pénzt szeretne átvinni, hanem – mondjuk – egy ingatlant (az ingatlan lenne az osztalék), és ezt vinné be a másik cégbe, azt azonnal megteheti-e, és milyen adóvonzattal jár? 3. Ha a másik tulajdonos pedig csak ingatlant szeretne kivenni, milyen módon teheti meg, és milyen adóvonzattal jár?

Kérdés: Ingatlanbefektetési alap irodaházat vásárol, amelynek a befejezése folyamatban van. Vannak viszont olyan szintek, amelyek már elkészültek, és lenne rájuk bérlő. A tulajdonjog az épület teljes befejezésekor száll át a vevőre, viszont az eladó birtokba adná a már elkészült szinteket. Hasznosíthatja-e az alap bérbeadási céllal úgy az ingatlant, hogy még nincs a tulajdonában, csak a birtokbaadás történt meg? Jól gondoljuk, hogy ez nem adójogi kérdés, és amennyiben a szerződés erre kitér, nincs akadálya a bérbeadásnak?

Kérdés: A társaság 2019. évben élt az értékhelyesbítés lehetőségével, ingatlanjait és a gépeket piaci értékre helyesbítette. Az értékbecslés alapján, amennyiben az ingatlanok és gépek értéke magasabb volt, értékhelyesbítést számolt el, amennyiben a gép értékét az értékbecslő alacsonyabban határozta meg, mint a könyv szerinti érték, terven felüli értékcsökkenést számolt el. 2020. évben a számviteli politikájában döntött arról, hogy az értékhelyesbítéssel nem kíván élni. Azon eszközöknél, ahol a 2019. évben terven felüli értékcsökkenést számolt el – mert a piaci érték alacsonyabb volt, mint a könyv szerinti érték –, a 2020. évben vissza kell-e írni a terven felüli értékcsökkenést?

Kérdés: Kérem tanácsukat az újonnan kivitelezésre kerülő ingatlan üzembe helyezési időpontjának helyes megállapításával kapcsolatban! A társaságnál a vállalkozási fő tevékenységet szolgáló új üzemcsarnok épül. A generálkivitelezővel kötött megállapodás értelmében az épületre vonatkozó használatbavételi engedélyt a generálkivitelező fogja a hatóságoknál igényelni azt követően, hogy az épület kivitelezése maradéktalanul megvalósult, az épület rendeltetésszerű használatra való alkalmasságát hitelt érdemlően dokumentálták, az épület alkalmas a rendeltetésszerű és biztonságos használatra. Jelenleg a COVID-19-járvány eredményeképpen a használatbavételi engedély kiállítása az illetékes hatóság által előreláthatólag a szokásosnál lényegesen hosszabb időt fog igénybe venni. A társaság azonban a jogerős használatbavételi engedély megszerzését megelőzően birtokba veszi, és rendeltetésszerűen használni kezdi az épületet, üzembe helyezési jegyzőkönyvet vesz fel. A társaság aktiválhatja-e a beruházást, azaz megkezdheti-e annak terv szerinti értékcsökkenésének elszámolását már a vállalkozási tevékenység érdekében történő használatbavételi időpontjában, függetlenül attól, hogy az épületre vonatkozó hatósági használatbavételi engedély kiállítása nem történt meg?

Kérdés: Társaságunk ingatlant (földterületet + felépítményt) vásárolt magánszemélyektől adásvételi szerződéssel, így nincs olyan számla, amely megbontva tartalmazza a földterület és az épület értékét. Az ingatlan tulajdonképpen egy kertes ház, amelyet a vállalkozás telephelyként fog használni. Az ingatlan aktiválásakor, az értékcsökkenés alapjának meghatározásához hogyan járunk el helyesen? A földterületre vonatkozó értékcsökkenési leírási tilalom figyelembevételéhez hogyan tudjuk meghatározni külön-külön a földterület és a felépítmény értékét? Szükséges lehet hivatalos értékbecslő szakvéleményére? Vagy elegendő a környékbeli telekárak figyelembevételével egy ügyvezetői nyilatkozat?