1341 talált cikk az ingatlan kifejezésre

Kérdés: Belföldi székhelyű 3000 E Ft jegyzett tőkével rendelkező gazdasági társaság végelszámolási vagyonmérlegében a székhelyként szolgáló épület-ingatlan könyv szerinti értéke 0 Ft, a saját tőke elemei között az eredménytartalék értéke szintén 0 Ft. Az épület-ingatlan becsült piaci értéke 30.000 E Ft. (Az ingatlan azért nem rendelkezik maradványértékkel, mert a társaság által történő megszerzése a 2000. évi C. törvény hatálybalépése előtt történt, ezért az épület 0 Ft-ra amortizálódott.) A végelszámolási vagyonmérlegben a saját tőke fedezetét 3000 E Ft pénzeszköz biztosítja. Kérjük szakmai véleményüket, hogy az Szja-tv. 68. §-a alapján – a gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnése során – a gazdasági társaság egyedüli természetes személy tulajdonosának lesz-e személyijövedelemadó-fizetési kötelezettsége, ha átveszi a 0 Ft könyv szerinti értékkel rendelkező épület-ingatlant, amelynek egyébként a piaci értéke 30.000 E Ft. Az épület-ingatlan átadásáról kell-e a társaságnak számlát kiállítania?

Kérdés: Társaságunk az ingatlanértékesítéseit adókötelessé tette, és egy építési teleknek minősülő ingatlant ad el. Az ügylet áfa szempontjából egyenes adózás alá esik. A fizetés ütemezése: szerződéskötéskor foglaló és előleg, két hónap múlva második előleg, további két hónap múlva a teljes fennmaradt vételárrészlet megfizetése. A megfizetett összegekre a jóváírás napján kiállítjuk a megfelelő (előleg-) számlákat, illetve a végén a végszámlát. A tulajdonjog átruházása és a birtokbaadás a teljes vételár megfizetésével egyidejűleg történik. De! A vevő az adásvételi szerződéssel egyidejűleg létrejött, külön bérleti szerződés alapján bérbe veszi az ingatlant, és a bérleti szerződés alapján azt fióktelepként be is jelenti a cégbíróságon. Mi ilyenkor a teljesítés időpontja az adásvétel tekintetében? A bérleti szerződés alapján történő birtokbaadás megvalósítja az adásvételi szerződés szerinti birtokbaadást is? Vagyis a bérleti szerződés alapján történő birtokbaadás miatt a birtokbaadással egyidejűleg ki kell állítanunk a számlát a teljes vételárról?

Kérdés: Műemlék jellegű bérelt ingatlan esetében az ablakokat kicserélik, az előírások maximális figyelembevételével. A bérbeadó és a bérlő abban állapodnak meg, hogy 50-50%-ban terheli őket, figyelembe véve, hogy ezen munka igen jelentős megtakarítást eredményez. A bérbevevő az őt terhelő részt költségként vagy bérelt ingatlanon végzett beruházásként számolja el? Ha beruházásként, akkor annak mennyi az értékcsökkenési leírási kulcsa?

Kérdés: Egy magánszemély több ingatlant vásárol egy társasházban (több szintet). Ezekre az ingatlanokra 15 évre előre megkapja a bérleti díjat egy magyar kft.-től, azzal a feltétellel, hogyha vis maior állna be, akkor a bérleti díj visszajár. Ezért a felek nem tekintik a szerződésben véglegesnek a kifizetett bérleti díjat, mert az adott évre ingatlanokat hasznosító kft. vis maior nyilatkozatot tehet. Akft.-nek a nyilatkozatot alá kell támasztania. Egyébként a szerződés – a vis maior esetét kivéve – se a bérbeadó, se a bérlő részéről nem felmondható, határozott idejű szerződés. A szerződés kifejezetten rendelkezik arról, hogy a bérbe adó magánszemély kockázata az, hogyha az ingatlanbérleti díjra vonatkozó, jelenleg jelentős költségelszámolást engedélyező szabályozás megszűnik, és helyette például egy 20%-os kulcs kerül bevezetésre 2023. 01. 01-től. A szerződés szerint tehát egyik fél se hivatkozhat arra, hogy az idő múlásával a bérleti díj a piaci árakhoz képest aránytalanná válik. Ezekre hivatkozással a magánszemély bérbeadó sem követelhet bérletidíj-emelést, és nem mondhatja fel a szerződést. Vis maior hiányában tehát a bérleti díjak a magánszemély bevételeivé válnak – a szerződés konkrét rendelkezése alapján – minden évben, arányosan az évre jutó összeg.
1. A fenti tényállás esetén a magánszemélynek mikor keletkezik az ingatlan-bérbeadásból származó bevétele? A 15 évnyi összeg átvételekor (jóváírásakor) vagy évente?
2. A kft.-nek el kell határolni a bevételt, a passzív időbeli elhatárolások főkönyvi számlára (T91 K48), és abból évente fel kell oldani – a szerződés szerint – az adott évre jutó bevételt?
3. A kft.-nél lehet-e vélelmezni, hogy nem bérleti díjat fizetett ki, hanem a bérleti jogért fizetett? Ez a vélelem fennállhat-e akkor, ha a felek kifejezetten rögzítik a szerződésben, hogy a kifizetett bérleti díj a bérlésen kívül semmilyen jogot nem testesít meg?

Kérdés: 2020. július 15-ével hatályát vesztette a reklámhordozók építményadó-kötelezettségére vonatkozó törvényi szabályozás, illetve ettől az időponttól mentes az állami tulajdont terhelő vagyoni értékű jog jogosítottjaként őt terhelő építményadó és telekadó alól az egyesület és az alapítvány. Egy szakcikk szerint az adóalanyok reklámhordozókkal kapcsolatos építményadó-kötelezettsége nem áll fenn a 2020. év teljes egészében, csak annak tört – 2020. január 1-jétől július 14-éig tartó – időszakában. Az egyik önkormányzat egy egyesület esetében az állami tulajdont terhelő vagyoni értékű jog jogosítottjaként őt terhelő építményadóra és telekadóra vonatkozó mentességéről csak 2021. január 1-jei hatállyal hozta meg határozatát, arra hivatkozva, hogy az adókötelezettséget érintő változást a következő év első napjától kell figyelembe venni. Kérjük állásfoglalásukat a jogszabály értelmezésében! Fennáll-e a 2020. év teljes egészében az állami tulajdont terhelő vagyoni értékű jog jogosítottjaként az egyesületet terhelő építményadó- és telekadó-kötelezettség?

Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető társasháznál hogyan történik a bérleti díj előírásának és kiegyenlítésének, valamint a levonandó és befizetendő szja könyvelése, ha a bérleti díj után a kifizető fizeti meg az szja-t? Kérem, hogy a válaszban a könyvelendő gazdasági események kontírozását is mutassák be.

Kérdés: Társaságunk a tulajdonában lévő ingatlan bérbeadásával foglalkozik. Az ingatlant 2020-ban vásárolta a társaság, amelyhez nagy összegű beruházási hitelt vett fel 23,5 millió euró értékben egy belföldi banktól 2020. 09. 25-én, 3 éves futamidőre, a futamidő vége 2023. 09. 29., a törlesztés a futamidő végén egy összegben történik. A hitelkamat egy rögzített és egy változó kamatlábból áll, esetünkben 3 havi EURIBOR + 2%. A társaság kamatcsereügylet keretében kívánja csökkenteni a változó kamatlábból adódó kockázatot, amely ügyletet a beruházási hitelt nyújtó bankkal kötött, a kötési árfolyam -0,25%. A kamatelszámolás és a kamatcsereügylet elszámolása egyaránt negyedévente történik, az első elszámolási időszak 2020. 09. 25-től 2020. 12. 28-ig tart. A társaság nem választotta az Szt. 59/A.-59/F. §-ai szerinti valós értéken történő értékelést, és az ügylet nem minősül fedezeti célú kamatswapügyletnek. Év végén a társaság az utolsó kamatfizetés időpontja és a fordulónap közötti időszakra az ügylet alapján fizetendő kamatot (időarányos kamat) és a fizetendő kamatkülönbözetet (a swapügylet eredményét) egyaránt elhatárolja a 2020. 12. 29-től 2020. 12. 31-ig terjedő időszakra az Szt. 44. § (1) bekezdés b) pontja és 44. § (5) bekezdés b) pontja alapján. Az Szt. alapján a kamatcsereügylet származékos ügyletnek minősül, és felmerül a 44. § (5) bekezdés c) pontja alkalmazásának kérdése, amely alapján el kell határolni a származékos ügyletek fordulónapi valós értéke vagy belső értéke alapján az a)-b) és e) pont, valamint a 32. § (5) bekezdés a)-b) és c) pontja szerint kimutatott elhatárolások együttes összegének figyelembevételével fennálló veszteségjellegű összeget. Az Szt. alapján a kamatswap esetén belső érték az aktuális változó kamatláb alapján a névleges tőkeösszegre számított, a hátralévő lejárati időre jutó kamatkülönbözet, 2020. 12. 31-én a 3 havi EURIBOR árfolyama -0,542%. Értelmezésünk szerint a 2020-as év végén a 2020. 12. 31-én érvényes 3havi EURIBOR és a kötési árfolyam (-0,25%) közötti különbözet alapján a 23,5 millió EUR hitelre, a futamidő végéig számított kamatkülönbözetet el kell határolni. Ez azt jelenti, hogy a kamatkülönbözet 0,292%, amit a futamidő végéig tehát 1001 napra el kell határolni, nagyságrendileg 196 ezer euró veszteség elhatárolását jelenti 2020. 12. 31-én. Helyes-e a kamatcsereügylet veszteségének elhatárolására vonatkozó következtetésünk?

Kérdés: Az Szt. hatálya alá tartozó gazdasági társaság társasházi tulajdont vett. Az adásvételi szerződés szerint az adott helyrajzi számon egy 3 m2-es tároló megnevezésű társasházi ingatlan található, amelyhez nagyon nagy szabad terület kizárólagos használati joga tartozik. Ebből a 3 m2-es tárolóból vett meg egy icipici hányadot, amelyhez több száz m2 szabad terület kizárólagos használati joga tartozik. Fizikailag tehát inkább egy telekről beszélünk. Az adásvétel tárgyát hogyan kell aktiválni? Telek? Vagyoni értékű jog? Esetleg mindkettő, és 2 tárgyieszköz-kartont kell nyitni? Vagy egyik sem, hanem az épületek (építmények) között, mint társasházi ingatlant? A vételár egy összegben szerepel a szerződésben, nincs megbontva semmilyen formában. Amennyiben szükséges a vételár megbontása, arra milyen – a vállalkozás által megállapítható – módszerrel kerülhet sor? Lehetséges értékcsökkenést elszámolni az ügylet kapcsán?

Kérdés: A szálláshely-szolgáltatással foglalkozó cég 2020-ban kezdett el egy felújítást (kapott rá támogatást is). Van néhány eszköz, amiről nem tudom eldönteni, hogy önálló tárgyi eszközként kezeljem, vagy felújításra könyveljem. A felújítás csak 2021-ben fejeződik be. 2021-ben lesz a felújítás az ingatlanra aktiválva. Van, amit már könyveltem a 161-re, de felmerült bennem, hogy áttegyem a 162-re. Pl. a klíma (mert az leszerelhető és átvihető másik ingatlanra) önálló tárgyi eszköz? Beépíthető sütő, főzőlap, ezt is a 161-re tettem, ez is könnyen kiszerelhető, tűzjelző, szén-monoxid-jelző, csaptelep, mosdókagyló, ezt inkább 162-re raknám, pl. a zuhanykabin. Egyébként az ingatlant még 2015-ben vették, a mostani piaci értéke sokkal magasabb, mint a könyv szerinti értéke, tehát annál jobb, minél nagyobb összeget aktiválunk rá. Jól gondolom, hogy a támogatás teljes összegét el kell határolnom, és majd 2021-ben kell feloldanom az elszámolt értékcsökkenésnek megfelelően? Csak azt nem tudom, hogy milyen összeget kell majd figyelembe vennem, hiszen az ingatlannak eddig is volt bekerülési értéke, amire értékcsökkenést számoltam el. Meg kell majd néznem, hogy mekkora a ráaktivált részre eső értékcsökkenés?

Kérdés: 2021. 03. 02-án megjelent a Magyar Közlönyben az 1/2021. PM határozat, melyben kihirdetésre kerül, hogy a munkaerő-kölcsönzés (az építőipari kölcsönzéstől eltekintve) a fordított adózás helyett egyenesen adózik. Átmeneti szabályozásról nem tudni. Az áfatörvény vagy a számviteli törvény szerinti teljesítést kell figyelembe venni a rendelet értelmezésekor? Már február elején rendelkeztünk olyan általunk kiállított számlával, mely a 01. havi kölcsönzési szolgáltatásról szól, viszont a számlán szereplő teljesítési dátum áprilisra esik.