64 cikk rendezése:
21. cikk / 64 Ingatlanértékesítés adókötelezettségének megszüntetése
Kérdés: Hogyan kell számlázni 2015-ben az ingatlant forgalmazó cégnek, ha 2010-től az adókötelezettséget választotta a lakóingatlannak nem minősülő és a lakóingatlannak minősülő ingatlan bérbeadására, továbbá ugyanezen ingatlan értékesítésére? Az öt év elteltével, 2014. 12. 31-ig kilép ezen ügyletek áfaköréből. Ingatlanokat épített és vásárol eladás céljából, árukészletként tartja nyilván, egyetlen ingatlant sem helyezett üzembe saját használatra. A használatbavételi engedélynél a 2 év eltelt. Beszerzéskor az áfát visszaigényelte. A készleten maradt ingatlanokat milyen áfateherrel tudja értékesíteni?
22. cikk / 64 Homokbánya bérlete
Kérdés: A társaság homokbányát bérelne. A homokbányára vonatkoznak-e az Áfa-tv. 86. §-ának előírásai? Ingatlannak tekinthető és mentes-e az adó alól a bérbeadása?
23. cikk / 64 Raktárépület vásárlása
Kérdés: Régi raktárépületet vásárolt a kft. Az eladónak meg kell-e bontania kötelezően épületre és az alatta lévő telekre a számla szerinti ellenértéket? A telek építési teleknek minősül? Ha az épület fordítottan adózik, a telek áfás vagy adómentes?
24. cikk / 64 Építési telek áfája
Kérdés: Építési telek értékesítése egyenesen vagy fordítottan adózik? Számomra teljesen egyértelmű volt eddig, hogy egyenesen adózik. Egyik ismerősöm azonban – neves adótanácsadó cégre hivatkozva – azt állította, hogy nekik állásfoglalásuk is van arról, hogy az építési telek értékesítése fordítottan adózik. Mi az önök álláspontja?
25. cikk / 64 Helytelenül számlázott ingatlan
Kérdés: Magyarországi gazdasági társaság "nyílt végű" pénzügyi lízing keretében irodaház/ipari csarnok/raktár/telek besorolású ingatlant vásárolt. A lízingszerződés alapján a lízingbe vevő a szerződéses futamidő végén jogosult az ingatlan tulajdonjogát megszerezni. A lízingszerződés, illetve a számla nem részletezi az egyes – egyébként műszakilag egybeépült – ingatlanrészek értékét. El kell-e különíteni a telek értékét? A lízingelt ingatlan bekerülési értékének kialakításánál figyelembe kell-e venni a futamidő végén várható vagyonszerzési illeték értékét?
26. cikk / 64 Együtt beszerzett eszközök és azok bővítésének minősítése
Kérdés:
Cégünk 2012. év végén megvásárolt egy használt ingatlant, ami a földhivatali bejegyzés szerint: kivett iroda, udvar, számítógépalkatrész-gyártó üzem. A megvásárolt ingatlan áll: épület, térburkolat, kertépítés, parkosítás, telek részből. Az adásvételi szerződésben csak egy vételár van, az egyes részek között az ingatlan-értékbecslő szakvéleménye alapján tudom azt felosztani. Az épületet csak egy tárgyi eszközként lehet aktiválni, de az üzemkörön kívüli ingatlanra eső beruházási értékre nem lehet adókedvezményt igénybe venni. Hogyan lehet az üzemkörön kívüli részt külön aktiválni? Lehet csak a tárgyieszköz-nyilvántartásban két épületem? Meglévő levegőztető-rendszer bővítése, javítása az ingatlan értékét növeli? Az ingatlannal vásárolt klímaberendezés szerelési díja az épületre aktiválható? Vagyonvédelmi rendszer (riasztó), központi hangszórórendszer egyéb berendezés? Beléptetőrendszer az ajtók elektromos mozgatásával? Kamerás rendszer a régi telephelyről áttelepítve, majd bővítve? A maradványérték épület esetében az ügyvezető értékelése szerint lehetséges?
27. cikk / 64 Ingatlanvásárlás magánszemélytől
Kérdés: A kft. ingatlant (lakást) vásárol iroda céljára magánszemélytől. Milyen adóvonzata van ennek? Milyen adóvonzata van akkor, ha ez a vásárlás társas vállalkozástól történik, illetve ha ezt a lakást a kft. két év után értékesíti?
28. cikk / 64 Ingyenes bérbeadás adóterhei
Kérdés: Az 5413. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódik a kérdés. Azt írják, abban az esetben, ha a magánszemély a saját kft.-jének ingyenesen bérbe adja ingatlanát, akkor a magánszemélynek nem keletkezik semmiféle adókötelezettsége. Ugyanakkor a cégnek sem, miután az igénybe vett szolgáltatás a rendkívüli bevételekkel szemben elszámolásra kerül, vagyis T 52 – K 98. Nincs áfavonzata az ilyen tételnek?
29. cikk / 64 Beruházási tervek leírása
Kérdés: A társaság 2008-2009. években egy fogászati centrum építését kívánta megvalósítani, amit adóköteles bérbeadással szeretett volna hasznosítani. A beruházás értékeként több millió forint – mint tervezési és engedélyezési díj – elszámolásra került (az áfát levontuk és visszaigényeltük, annak ellenére, hogy a visszaigénylés időszakában más épületeket a társaság tárgyi adómentesen adott bérbe, azzal az indokkal, hogy az új épületet adókötelesen kívánja majd hasznosítani). A válság miatt az építkezés nem valósult meg. 2012-től újra előtérbe került a fogászati centrum építése, ugyanazon a területen, de más tervekkel és más céggel közös beruházásként. A korábbi években elszámolt tervezési és engedélyezési díjakat elszámolhatja-e a társaság terven felüli értékcsökkenésként, adóalap-korrekció nélkül? A korábban levont és visszaigényelt áfával van-e valamilyen teendő?
30. cikk / 64 Ingatlanértékesítés víziközmű- társulatnál
Kérdés: A víziközmű-társulat vásárolt egy ingatlant (lakást) 2007. és 2009. években a következők szerint: egyharmad részét 2009. 11. hónapban 1000 E Ft-ért (adásvételi szerződéssel magánszemélytől), kétharmad részét 2007. 10. hónapban 4000 E Ft-ért (adásvételi szerződéssel egy másik társulattól). A társulat ezt az ingatlant 2010. évben eladta 6500 E Ft-ért. A társulat nem alanya az áfának, az ingatlaneladásból származó eredménye miatt kell-e társaságiadó-bevallást adnia, kell-e a társasági adót fizetnie? Vállalkozási tevékenységből származó jövedelemnek minősül-e? A társulatnak az értékesítésről áfamentes vagy áfás számlát kell kiállítania?
