Részben használatba vett irodaház aktiválása

Kérdés: Társaságunk kb. 5,5 milliárd forint értékben felújít egy irodaházat. Az irodaház első emeletére már megkaptuk a rész-használatbavételi engedélyt, ami jogerőre emelkedett. Az irodaház egy épület. A számlákból nem különíthető el pl. az első emelet értéke, a hitelkamatok sem bonthatók meg. Mi a teendő ilyenkor, ha a már használatba vehető rész ki van adva, és bérleti díjat fizetnek? Mi legyen az aktiválás dátuma? Aktiválható-e egyáltalán?
Részlet a válaszából: […] ...választ nehezíti, hogy a kérdező pontatlanul fogalmaz. Akérdés elején irodaház felújításáról van szó, később pedig – úgy tűnik – minthaegy új épület kerülne megépítésre. Nyilvánvalóan a válasz nem lehet ugyanaz azúj épület létrehozása esetén, mint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 8.

Épületátalakítás áfája

Kérdés: Bérelt ingatlanban az ügyfél sókamrát alakít ki. Saját kivitelezésben és alvállalkozókat igénybe véve falakat bont-épít, mosdót, WC-t alakít ki, az irodaház rendszeréről le kell bontania a fűtést, és saját rendszert kell kialakítania, speciális klimatizálást készít, 4 tonna sót helyez el a szobában. A bérlemény (az iroda) átalakításához a bérbeadó hozzájárult, az időtartam határozatlan. A beruházás áfaértéke meghaladja a 200 ezer forintot. Értékesítés még nincs, más tárgyi eszközt nem szerzett be, szeretné megnyitni az áfa-visszaigénylés lehetőségét. Lehet ez saját rezsis beruházás?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy az Áfa-tv. szerinti sajátvállalkozásban végzett beruházás mindig tárgyi eszköz létesítését jelenti sajátelőállítás útján, míg a számviteli előírások tágabban értelmezik a sajátvállalkozásban végzett beruházást, beleértik a már...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 25.

Irodaház alagsorában gépkocsitároló

Kérdés: Cégünk irodaházat bérel. Az irodaház alagsorában a cég tulajdonában lévő gépkocsikat tárolja. Ezért a tárolóért is bérleti díjat fizet. Ezen bérleti díj áfája visszaigényelhető-e?
Részlet a válaszából: […] A gépkocsitárolóért fizetett bérleti díj levonhatóságakapcsán két dolgot kell vizsgálni. Egyrészt tekinthető-e a szolgáltatásparkolási szolgáltatásnak, mely az Áfa-tv. 33. §-a (2) bekezdésének h) pontjaalapján levonási tilalom alá esik; másrészt a szolgáltatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 11.

Kereskedelmi képviselettel kapcsolatos elszámolások

Kérdés: Ügyfelem Szerbiában nyitott képviseletet. A képviselet Szerbiában önálló adószámmal, cégjegyzékszámmal, irodával, képviselővel rendelkezik. A képviselettel kapcsolatban milyen bejelentési, adatszolgáltatási kötelezettsége keletkezik a magyar társaságnak év közben, illetve év végén? Milyen beszámolási kötelezettségek vonatkoznak a képviseletekre, kell-e konszolidált beszámolót készítenie a magyar társaságnak? A képviselet felmerült költségeit a magyar ügyfelem finanszírozza. Az ügyfelem a költségek fedezetére elutal egy bizonyos összeget. A hónap lezártával a képviselő elszámolást készít, és elküldi a számlamásolatokkal együtt. Helyes-e így a finanszírozás, elszámolás menete? Hogyan történik ennek a számviteli elszámolása? Az elutalt összeget az elszámolásig miként kell kezelni? A számlákat a jogszabályoknak megfelelő költségnemekre kell könyvelni? Jövedelemkifizetés is fog történni, amit a szerb szabályok szerint adóznak le a szerb dolgozók. Ha a bérköltség könyvelésre kerül a magyar társaságnál, ezt miként kell az adóbevallásokban szerepeltetni. Szakképzési hozzájárulás alapja lesz-e a szerb bérköltség?
Részlet a válaszából: […] A magyar társaság kereskedelmi képviselete külföldönbejegyzett olyan szervezeti egysége, amely – jellemzően – szerződésekközvetítésével, előkészítésével, üzletfelek tájékoztatásával és a velük valókapcsolattartással összefüggő feladatokat lát el, a magyar...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 13.

Ügyvédi iroda beszámolójának közzététele

Kérdés: Az ügyvédi iroda egyszerűsített éves beszámolóját közzé kell-e tenni? Le kell-e adni a cégbíróságra, vagy valahova máshova?
Részlet a válaszából: […] ...ügyvédi iroda nem kerül a cégbíróságon bejegyzésre. Így aszámviteli jogszabályokból adódóan nincs az ügyvédi irodának letétbe helyezésiés közzétételi kötelezettsége.Amennyiben az ügyvédi iroda saját döntése alapján ajóváhagyásra jogosult testület...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 13.

Korábban jóváhagyott, 2007-ben kifizetett osztalék ehója

Kérdés: Az ügyvédi iroda 2005. évben mérlegében osztalékot különített el. Az így előírt osztalék kifizetése folyamatosan történik. Az utolsó részlet várhatóan 2007. I. félévében kerül kifizetésre. Milyen mértékű egészségügyi hozzájárulást kell 2007-ben fizetni a felvett osztalék után? (A 2006-ban felvett osztalék után nem fizettek ehót.)
Részlet a válaszából: […] A 2005. évi CXIX. törvény 202. §-ának (6) bekezdése szerintiátmeneti szabály alapján a 2005. évi osztalék 2006. december 31-éig kifizetettrésze után valóban nem kellett egészségügyi hozzájárulást fizetni.Általános szabály, hogy az osztalékot arra az évrevonatkozóan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 9.

Társasház működtetése külön társaságban

Kérdés: A társas irodaházban társaságok és magánszemélyek a tulajdonosok. A társasházakról szóló törvény szerint magánszemélyként adózik a társasház. Ha a társasház működtetésére létrehoznánk egy működtető társaságot – nem a tulajdonosok köréből –, milyen jogszabályokra kellene figyelnünk?
Részlet a válaszából: […] A társasházat működtető társaság létrehozásával azalaphelyzet nem változik, azaz a társasház a továbbiakban is társasház marad. Atársasház bevételeit, illetve költségeit, ráfordításait a társasház könyvvitelinyilvántartásaiban kell kimutatni, a társasházat terhelik az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 9.

Egészségügyi hozzájárulás felső határa

Kérdés: A Számviteli Levelek 130. számában, a 2645. kérdésre adott válaszukban azt írják, a magánszemély nyilatkozhat, ha az eho eléri a felső határt, hogy a bérbeadás után ne kelljen ehót fizetni. Hogyan kell ezt értelmezni? Ha például a feleség bérbeadja saját kft.-jének az irodát, és keresete több mint 6 millió forint (amellyel eléri a felső határt), akkor a bérleti díjból nem kell levonni, ha nyilatkozik a keresetéről? Mikor kell nyilatkozni? Ha már elérte vagy várhatóan el fogja érni? Mi van, ha többet vonnak le, illetve ha nem vontak le eleget?
Részlet a válaszából: […] Az Eho-tv. 3. §-a (3) bekezdésében felsorolt külön adózó,bevallási kötelezettség alá tartozó jövedelmek (idetartozik a bérbeadásbólszármazó jövedelem is) után 2007-ben 14 százalék egészségügyi hozzájárulástkell fizetni mindaddig, amíg az adózó biztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 9.

Gépkocsitároló bérleti díjának áfája

Kérdés: Cégünk irodaházat bérel. Az irodaház alagsorában a cég tulajdonában lévő gépkocsikat tárolja. Ezért a tárolóért is bérleti díjat fizet. Ezen bérleti díj áfája visszaigényelhető?
Részlet a válaszából: […] A gépkocsitárolóért fizetett bérleti díj levonhatóságakapcsán két dolgot kell vizsgálni. Egyrészt, tekinthető-e a szolgáltatásparkolási szolgáltatásnak, ami az Áfa-tv. 33. §-a (2) bekezdésének h) pontjaalapján levonási tilalom alá esik; másrészt, a szolgáltatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 19.

Magántulajdonban álló lakás használata (áfa)

Kérdés: A kft. székhelyét a tagok tulajdonában lévő lakásba kívánja áttenni. Ott kerülne kialakításra az iroda is. Mi a helyes eljárás a szerződés megkötésekor, milyen elszámolást kell követni a térítésmentes bérlet (a kft.-nél), illetve a magánszemélyeknél elszámolásra kerülő közös költségek tekintetében? Hogyan kezelendő a közös költségek áfatartalma?
Részlet a válaszából: […] A választ az áfához kapcsolódó kérdésekre adjuk meg először.A térítésmentes bérlet esetében bérbeadóként a tagok,bérbevevőként a kft. szerepel. A válasz feltételezi, hogy azingatlan-nyilvántartásban lakásként feltüntetett lakóingatlanról van szó.Ez esetben külön...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 19.
1
26
27
28
43