Mikor nem szabad értékcsökkenést elszámolni?

Kérdés: Az Szt. 52. §-ának (6) bekezdése szerint nem szabad terv szerinti értékcsökkenést elszámolni az olyan eszköznél, amely értékéből a használat során sem veszít, vagy amelynek értéke különleges helyzetéből, egyedi mivoltából adódóan évről évre nő. Milyen eszközök tartoznak a (6) bekezdés alá? Például az épületek? Az irodaházat ide kell sorolni? Vagy elszámolható rá értékcsökkenés?
Részlet a válaszából: […] ...a maradványérték, illetve a hasznosélettartam meghatározásának van jelentősége. Ha a társaság úgy ítéli meg, hogyaz adott irodaháznak a hasznos élettartam végén a maradványértéke legalábbannyi vagy több lesz, mint a bekerülési értéke, akkor nincs...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 21.

Fióktelep részére átadott pénzeszközök elszámolása

Kérdés: Társaságunk egy ausztriai GmbH magyarországi fióktelepének könyvelését végzi. A működéshez a külföldi székhelyű vállalkozás folyamatosan, véglegesen pénzeszközt bocsát a fióktelep rendelkezésére. A fióktelep Magyarországon ügyfélszolgálati irodaként működik, más tevékenysége nincsen. Kérdésünk, a fióktelep működéséhez, a tartozások kiegyenlítéséhez szükséges, a fióktelep rendelkezésére bocsátott pénzeszközt a jegyzett tőke változásaként vagy egyéb bevételként kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy a fióktelep valójában azügyfélszolgálati tevékenységével szolgáltatást nyújt a külföldi székhelyűvállalkozásnak, a központnak, és mint ilyent számláznia kell a központja feléés azt árbevételként kell elszámolnia. (A ténylegesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 21.

Pótbefizetés téves könyvelésének helyesbítése

Kérdés: Egy kft. könyvelését 2007. január 1-jétől vállalta el a könyvelőiroda. Az előző évek anyagát áttekintve tapasztaltam, hogy a kft. külföldi állampolgár tagja által nyújtott – írásban dokumentált – pótbefizetések összegét az előző könyvelő a tagi kölcsönhöz könyvelte. Önellenőrzés keretében a hibát ki lehet javítani?
Részlet a válaszából: […] Ha valóban hiba történt, azaz az előző könyvelő a hatályosjogszabályi előírásokat nem vagy nem megfelelően alkalmazta, a hibátönellenőrzés keretében ki kell javítani. Ehhez azonban fontos az, hogy apótbefizetést milyen írásbeli dokumentum támasztja alá.A Gt. vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 24.

Közvetített szolgáltatás áfája

Kérdés: Egy magyarországi székhelyű kft. reklám-, marketingszolgáltatást, kiállítás-, konferenciaszervezési szolgáltatást végez ügyfelei részére. Négy külföldi és egy belföldi székhelyű cég megbízta a kft.-t a magyarországi konferenciájuk megszervezésével. A megkötött szerződésekben a megbízók kikötötték, hogy a kft. megbízhat más vállalkozót a rendezvény lebonyolításával, tehát közvetített szolgáltatásként teljesítette a kft. a megbízást. A szolgáltatás továbbszámlázása ugyanolyan áron történt. A kft. által a rendezvény lebonyolításával megbízott, magyarországi székhelyű cég az Áfa-tv. 66. §-a (5) bekezdése alapján állapítja meg adókötelezettségét, ezért a kft. részére kibocsátott számlában az áthárított adót, adómértéket nem tüntetett fel. Az Áfa-tv. szerint a közvetített szolgáltatás igénybevevője és nyújtója ugyanolyan adómértékkel számlázhatja tovább az adott szolgáltatást, mint amilyen mértékkel azt a részére nyújtották. Igaz ez ebben az esetben is? Tehát a kft. szintén úgy állíthatja ki a számláját mind a külföldi, mind a belföldi megbízója részére, hogy abban áthárított adót és adómértéket nem tüntet fel? Ebben az esetben a kft.-nek sem fizetendő, sem előzetesen felszámított visszaigényelhető adót nem kell elszámolnia, illetve fizetnie? Vagy a kft.-nek fel kell számítania az áfát a megbízói felé kiállított számlájában, viszont az általa kapott számlát úgy kell tekintenie, hogy a 66. § (5) bekezdésre hivatkozás ellenére az mégis tartalmaz áfát, és ezt előzetesen felszámított adóként figyelembe tudja venni a kft. az adókötelezettsége megállapításakor?
Részlet a válaszából: […] ...mivel az idegenforgalmi tevékenységre vonatkozó különös adózásimód feltétele a közvetítő esetében (alanyai kötelezően az utazási irodák) nemteljesül.Fentiekből következően a kft. a konferenciaszervezésiszolgáltatás után az általános szabályok szerint adózik,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 10.

Lakássá átminősítés áfája

Kérdés: A kft. a társasházban irodahelyiséget vásárolt, áfás számlával, és az áfát visszaigényelte. Szeretné értékesíteni, a vevőjelöltek azonban csak lakóingatlanként kívánják megvásárolni. Az iroda lakássá történő átminősítése folyamatban van. Átminősítése után keletkezik-e áfafizetési kötelezettség? Amennyiben keletkezik, az mikor esedékes? Amikor a Földhivatalhoz benyújtottuk a lakássá történő átminősítési kérelmet? Amikor értékesítjük az ingatlant? Mi lesz az áfa alapja: a piaci érték, a beszerzési ár?
Részlet a válaszából: […] ...joga adólevonásra. (Feltételezve, hogy a termék beszerzéséhezkapcsolódó adó levonható.) A konkrét esetben a lakóingatlanná minősítettirodahelyiség értékesítése kapcsán azonban kulcskérdés, hogy lakóingatlan elsőértékesítéséről van-e szó. Az Áfa-tv. 13....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 22.

Ingyenes szoftver nyilvántartása

Kérdés: Cégünk az internetről letöltötte az ingyenesen használható irodai szoftvercsomagot, és telepítette egyik számítógépére. Ezt az ingyenes szoftvert mint térítés nélkül átvett eszközt kell-e könyveinkben szerepeltetni?
Részlet a válaszából: […] ...vétel időpontjában ismert piaci értéke. Jogos a kérdés, az internetről bárki által bármikor letölthető, ingyenesen használható irodai szoftvercsomagnak van-e piaci értéke? A válasz nyilvánvalóan csak az lehet, hogy nincs piaci értéke, a piaci értéke nulla...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 8.

Részben használatba vett irodaház aktiválása

Kérdés: Társaságunk kb. 5,5 milliárd forint értékben felújít egy irodaházat. Az irodaház első emeletére már megkaptuk a rész-használatbavételi engedélyt, ami jogerőre emelkedett. Az irodaház egy épület. A számlákból nem különíthető el pl. az első emelet értéke, a hitelkamatok sem bonthatók meg. Mi a teendő ilyenkor, ha a már használatba vehető rész ki van adva, és bérleti díjat fizetnek? Mi legyen az aktiválás dátuma? Aktiválható-e egyáltalán?
Részlet a válaszából: […] ...választ nehezíti, hogy a kérdező pontatlanul fogalmaz. Akérdés elején irodaház felújításáról van szó, később pedig – úgy tűnik – minthaegy új épület kerülne megépítésre. Nyilvánvalóan a válasz nem lehet ugyanaz azúj épület létrehozása esetén, mint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 8.

Épületátalakítás áfája

Kérdés: Bérelt ingatlanban az ügyfél sókamrát alakít ki. Saját kivitelezésben és alvállalkozókat igénybe véve falakat bont-épít, mosdót, WC-t alakít ki, az irodaház rendszeréről le kell bontania a fűtést, és saját rendszert kell kialakítania, speciális klimatizálást készít, 4 tonna sót helyez el a szobában. A bérlemény (az iroda) átalakításához a bérbeadó hozzájárult, az időtartam határozatlan. A beruházás áfaértéke meghaladja a 200 ezer forintot. Értékesítés még nincs, más tárgyi eszközt nem szerzett be, szeretné megnyitni az áfa-visszaigénylés lehetőségét. Lehet ez saját rezsis beruházás?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy az Áfa-tv. szerinti sajátvállalkozásban végzett beruházás mindig tárgyi eszköz létesítését jelenti sajátelőállítás útján, míg a számviteli előírások tágabban értelmezik a sajátvállalkozásban végzett beruházást, beleértik a már...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 25.

Irodaház alagsorában gépkocsitároló

Kérdés: Cégünk irodaházat bérel. Az irodaház alagsorában a cég tulajdonában lévő gépkocsikat tárolja. Ezért a tárolóért is bérleti díjat fizet. Ezen bérleti díj áfája visszaigényelhető-e?
Részlet a válaszából: […] A gépkocsitárolóért fizetett bérleti díj levonhatóságakapcsán két dolgot kell vizsgálni. Egyrészt tekinthető-e a szolgáltatásparkolási szolgáltatásnak, mely az Áfa-tv. 33. §-a (2) bekezdésének h) pontjaalapján levonási tilalom alá esik; másrészt a szolgáltatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 11.

Kereskedelmi képviselettel kapcsolatos elszámolások

Kérdés: Ügyfelem Szerbiában nyitott képviseletet. A képviselet Szerbiában önálló adószámmal, cégjegyzékszámmal, irodával, képviselővel rendelkezik. A képviselettel kapcsolatban milyen bejelentési, adatszolgáltatási kötelezettsége keletkezik a magyar társaságnak év közben, illetve év végén? Milyen beszámolási kötelezettségek vonatkoznak a képviseletekre, kell-e konszolidált beszámolót készítenie a magyar társaságnak? A képviselet felmerült költségeit a magyar ügyfelem finanszírozza. Az ügyfelem a költségek fedezetére elutal egy bizonyos összeget. A hónap lezártával a képviselő elszámolást készít, és elküldi a számlamásolatokkal együtt. Helyes-e így a finanszírozás, elszámolás menete? Hogyan történik ennek a számviteli elszámolása? Az elutalt összeget az elszámolásig miként kell kezelni? A számlákat a jogszabályoknak megfelelő költségnemekre kell könyvelni? Jövedelemkifizetés is fog történni, amit a szerb szabályok szerint adóznak le a szerb dolgozók. Ha a bérköltség könyvelésre kerül a magyar társaságnál, ezt miként kell az adóbevallásokban szerepeltetni. Szakképzési hozzájárulás alapja lesz-e a szerb bérköltség?
Részlet a válaszából: […] A magyar társaság kereskedelmi képviselete külföldönbejegyzett olyan szervezeti egysége, amely – jellemzően – szerződésekközvetítésével, előkészítésével, üzletfelek tájékoztatásával és a velük valókapcsolattartással összefüggő feladatokat lát el, a magyar...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 13.
1
27
28
29
45