Dolgozóirészvény-kibocsátás elszámolása

Kérdés: Részvénytársaságunk az alaptőkét dolgozóirészvény-kibocsátás céljából felemelte. A részvényjegyzésre jogosultak a kibocsátási árfolyam 30 százalékának befizetése ellenében jegyezhették a részvényeket. A kibocsátott részvényeket a társaság visszavásárolja. A cégbírósági bejegyzés még nem történt meg. Hogyan kell könyvelni? Mennyiben érinti a lekötött tartalékot?
Részlet a válaszából: […] A Gt. 187. §-ának (2) bekezdése alapján a dolgozói részvényt – a 255. §-ban meghatározottak szerint – a részvénytársaság alaptőkéjének felemelésével egyidejűleg, legfeljebb a felemelt alaptőke 15 százalékáig lehet forgalomba hozni. A 255. § (1) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 3.

Közhasznú társaságba történő befektetés elszámolása

Kérdés: Társaságunk közhasznú társaságot hozott létre, egy másik esetben pedig csatlakozott egy már korábban létrehozott kht.-hoz. A kht.-ket bejegyezték. Hogyan kell elszámolni a társaságunk által a kht.-k rendelkezésére bocsátott pénzeszközöket?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. 57-60. §-aiban foglaltak adják meg a válasz alapját. A közhasznú társaságra alapvetően a Gt.-nek a gazdasági társaságokra irányadó közös szabályait, valamint a Ptk. kht.-re vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni. Mivel a kht. alapítására, a kht....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 19.

A saját tőke kevesebb, mint a kötelezően előírt jegyzett tőke

Kérdés: Mi a teendő akkor, ha a saját tőke nem éri el a társasági formára kötelezően előírt jegyzett tőke szintjét, és két éven belül a kötelező szintre nem töltötték fel?
Részlet a válaszából: […] A válasznál a Gt. 61. §-ának előírásaiból kell kiindulni. Ha a gazdasági társaság az Szt. szerint készített beszámolójának adatai alapján egymást követő két évben (például 2000-ben, 2001-ben) nem rendelkezik a társasági formájára kötelezően előírt jegyzett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Törzstőkeemelés adójának számítása

Kérdés: Kft.-nk taggyűlési határozat alapján az eredménytartalékból törzstőkét emel. A törzstőkeemelés összege 20 millió forint. A szabad eredménytartalék fedezi az emelés összegét és annak adóját. Az szja mértéke ez esetben 20 százalék. Mekkora az adó összege? Mennyivel terheli az eredménytartalékot a tőkeemelés és annak adója?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 66. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján a magánszemély osztalékból származó jövedelmének minősül: a társas vállalkozás magánszemély tagja, tulajdonosa által a jegyzett tőke emelésével értékpapír (ilyen az üzletrész is) formájában vagy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 6.

Értékpapír-juttatás

Kérdés: Egy társaság alkalmazottai részére alkalmazottanként különböző értékben értékpapírt (kötvényt, részvényt) kíván adni. Ez természetbeni juttatásnak vagy bérnek minősül? Milyen feltételeknek kell teljesülniük ahhoz, hogy természetbeni juttatásról beszélhessünk?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 69. §-ának (1) bekezdése szerint természetbeni juttatás a kifizető által a magánszemélynek – megjelenési formájától függetlenül – adott vagyoni érték (termék, szolgáltatás stb.) megszerzésére a kifizető kiadásának számla (számlát helyettesítő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 6.

Saját tőke terhére történő tőkeemelés adófizetési kötelezettsége

Kérdés: Milyen adófizetési kötelezettség terheli a vállalkozást, ha a jegyzett tőkéjét a tőketartalékból és/vagy az eredménytartalékból emeli meg?
Részlet a válaszából: […] Az új Szt. 40. §-ának (1) bekezdése szerint a jegyzett tőkének a jegyzett tőkén felüli saját tőke (ezen belül a szabad tőketartalék, a szabad eredménytartalék) terhére történő emelésére akkor és oly mértékben kerülhet sor, ha a tőkeemelést követően a jegyzett tőke...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 28.

Átalakulás: magánszemély tulajdonos adókötelezettsége

Kérdés: Egy kft. rt.-vé alakul át. Csak magánszemély tagjai vannak. Terheli-e adófizetési kötelezettség a magánszemélyt azért, mert tőkéjét a kft.-ből a jogutód rt.-be helyezi át?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-törvény 66. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint osztalékjövedelemnek minősül a társas vállalkozás magánszemély tagja (részvényese, alapítója), tulajdonosa által a jegyzett tőke emelésével értékpapír formájában, vagy az értékpapír névértékének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 17.

Tőketartalék emelése

Kérdés: Mikor és mi alapján történik a jegyzett tőke emeléséhez kapcsolódó tőketartalék-növelés könyvelése, mivel csak a jegyzett tőkét jegyzik a cégbíróságon?
Részlet a válaszából: […] A régi Szt. alapjánA feltett kérdésben a régi Szt. 26. §-ának (4) bekezdésére történik hivatkozás. A hivatkozott törvényhely arról szól, hogy"(4) A tőketartalék növekedéseként kell kimutatni:a) a részvényeknek ... tőkeemeléskori ellenértéke és névértéke közötti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. március 8.

Tőkeemelés a tőketartalékból

Kérdés: Tőketartalékból lehet-e jegyzett tőkét emelni? Milyen feltételei vannak? Hogyan kell azt könyvelni?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre adandó válasznál egyrészt a társasági törvény, másrészt a számvitel előírásait kell figyelembe venni.Az új Gt. 245. §-a szerint részvénytársaságnál az alaptőke felemelése történhet az alaptőkén felüli vagyon terhére is. A 253. § (1) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. március 8.

Tagi kölcsön megszüntetése

Kérdés: Kisvállalkozásoknál szinte mindenütt előfordul tagi kölcsön. Van-e előírás arra, hogyan kell ezt számvitelileg rendezni? Be lehet-e vonni a saját tőkébe? És ha igen, hogyan? Kell-e adózni utána?
Részlet a válaszából: […] A tagi kölcsön, mint az elnevezése is jelzi, a tagok (a szövetkezetek, a korlátolt felelősségű társaságok, a betéti társaságok stb. tulajdonosai) által a társaság rendelkezésére bocsátott eszközök (jellemzően pénzeszközök) értéke. Kezdetben átmeneti forrást (valóban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. március 8.
1
…
9
10