Az unokavállalat beolvadása a leányvállalatba

Kérdés: "A" társaság 100 százalékos tulajdonosa "B"-nek. Az "A" és "B" közösen tulajdonosa "C"-nek. "C" létrehoz egy "D" kft.-t, majd átalakul úgy, hogy a "C" rt.-be beolvad a "D" kft. Kérdés, hogy az "A" és "B" társaságban el kell-e számolni a beolvadás hatásait?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy a kérdésben leírt átalakulás hatásait nem kell az "A" és "B" társaságnál elszámolni! A "C" rt. a beolvasztó, az változatlan társasági formában működik tovább, a "D" kft. pedig a beolvadás során megszűnik. A megszűnő "D" kft.-vel kapcsolatosan csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 4.
Kapcsolódó címke:

Átalakuláshoz kapcsolódó osztalékfizetés

Kérdés: A betéti társaság átalakul kft.-vé úgy, hogy az egyik tag készpénzbefizetésével ezen tag tulajdoni hányada 50 százalékról 90 százalékra nő. El kell-e számolni azzal a taggal, amelyiknek a tulajdoni hányada lecsökken 50-ről 10 százalékra? Mi legyen az eddig megszavazott, de még ki nem fizetett osztalék 50 százalékával, az eredménytartalék felével és a közbenső mérleg szerinti nyereség 50 százalékával?
Részlet a válaszából: […] Valójában először arról kell dönteni, hogy egyáltalán mit akar a betéti társaság. Ha valóban át akar alakulni, akkor a kérdésben felvetett problémákat az átalakuláshoz kapcsoltan kell kezelnie. Átalakulásnál viszont nem lehet közbenső mérlegről, közbenső mérleg szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 29.
Kapcsolódó címkék:  

Kötelezettségek között kimutatott osztalék kifizetése

Kérdés: A kft. 1998-tól halmozza a kötelezettségek között nyilvántartott osztalékot. 2003-ban szeretnénk azt kifizetni. Az egyes éveket milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli? Milyen sorrendben kell az egyes évek osztalékát kifizetni? Van-e arra mód, hogy csak a kedvező adósávba kerülő részek kerüljenek kifizetésre? Bonyolítja problémánkat az, hogy az 1998. évi osztalék terhére (20 százalék szja mellett) tagjaink törzstőkeemelést hajtottak végre. Befolyással van-e ez a kedvező adósávra?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt egyértelművé kell tenni, hogy 1998-tól minden évben döntöttek az adózott eredmény felhasználásáról, azt a könyvviteli nyilvántartásokban a tagokkal szembeni kötelezettségként mutatták ki, osztalékkifizetés – az 1998. évi törzstőkeemelés kivételével –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 30.
Kapcsolódó címke:

Jegyzett tőke emelése (eva)

Kérdés: A kft. jegyzett tőkét emel az eredménytartalékból az eva időszaka alatt. Van-e ennek szja-vonzata?
Részlet a válaszából: […] Ha a társas vállalkozás a jegyzett tőkéje emelésének bejegyzése iránti kérelmet 2002. december 31-éig benyújtotta a cégbíróság részére, akkor az után még 20 százalék adót kell fizetni. Az Eva-tv. nem teszi lehetővé a jegyzett tőke emelését, erre vonatkozóan konkrét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 20.
Kapcsolódó címkék:  

Beltag tőkeemelésének adója

Kérdés: Egy bt. 20 E Ft törzstőkével rendelkezik, s kft.-vé szeretne alakulni. Van kb. 8 M Ft eredménytartaléka. A kft.-hez szükséges 3 M Ft törzstőkét az eredménytartalékból kívánja feltölteni. A bt.-nek egy beltagja és egy kültagja van. A beltag az ügyvezető. Mennyi osztalékadót kell fizetnie a beltagnak? Az Szja-tv. 66. §-a szerint 20 százalékot vagy többet?
Részlet a válaszából: […] A társas vállalkozás adózás utáni eredményéből a vállalkozás magánszemély tagjainak a tagi, tulajdonosi jogviszonyukra tekintettel kapott jövedelme osztaléknak minősül, amely után az adó mértéke 20 vagy 35 százalék az Szja-tv. 66. §-a alapján.2004. január 1-jétől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 20.
Kapcsolódó címke:

Dolgozóirészvény-kibocsátás elszámolása

Kérdés: Részvénytársaságunk az alaptőkét dolgozóirészvény-kibocsátás céljából felemelte. A részvényjegyzésre jogosultak a kibocsátási árfolyam 30 százalékának befizetése ellenében jegyezhették a részvényeket. A kibocsátott részvényeket a társaság visszavásárolja. A cégbírósági bejegyzés még nem történt meg. Hogyan kell könyvelni? Mennyiben érinti a lekötött tartalékot?
Részlet a válaszából: […] A Gt. 187. §-ának (2) bekezdése alapján a dolgozói részvényt – a 255. §-ban meghatározottak szerint – a részvénytársaság alaptőkéjének felemelésével egyidejűleg, legfeljebb a felemelt alaptőke 15 százalékáig lehet forgalomba hozni. A 255. § (1) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 3.
Kapcsolódó címkék:  

Közhasznú társaságba történő befektetés elszámolása

Kérdés: Társaságunk közhasznú társaságot hozott létre, egy másik esetben pedig csatlakozott egy már korábban létrehozott kht.-hoz. A kht.-ket bejegyezték. Hogyan kell elszámolni a társaságunk által a kht.-k rendelkezésére bocsátott pénzeszközöket?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. 57-60. §-aiban foglaltak adják meg a válasz alapját. A közhasznú társaságra alapvetően a Gt.-nek a gazdasági társaságokra irányadó közös szabályait, valamint a Ptk. kht.-re vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni. Mivel a kht. alapítására, a kht....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 19.
Kapcsolódó címke:

A saját tőke kevesebb, mint a kötelezően előírt jegyzett tőke

Kérdés: Mi a teendő akkor, ha a saját tőke nem éri el a társasági formára kötelezően előírt jegyzett tőke szintjét, és két éven belül a kötelező szintre nem töltötték fel?
Részlet a válaszából: […] A válasznál a Gt. 61. §-ának előírásaiból kell kiindulni. Ha a gazdasági társaság az Szt. szerint készített beszámolójának adatai alapján egymást követő két évben (például 2000-ben, 2001-ben) nem rendelkezik a társasági formájára kötelezően előírt jegyzett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.
Kapcsolódó címkék:    

Törzstőkeemelés adójának számítása

Kérdés: Kft.-nk taggyűlési határozat alapján az eredménytartalékból törzstőkét emel. A törzstőkeemelés összege 20 millió forint. A szabad eredménytartalék fedezi az emelés összegét és annak adóját. Az szja mértéke ez esetben 20 százalék. Mekkora az adó összege? Mennyivel terheli az eredménytartalékot a tőkeemelés és annak adója?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 66. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján a magánszemély osztalékból származó jövedelmének minősül: a társas vállalkozás magánszemély tagja, tulajdonosa által a jegyzett tőke emelésével értékpapír (ilyen az üzletrész is) formájában vagy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 6.
Kapcsolódó címke:

Értékpapír-juttatás

Kérdés: Egy társaság alkalmazottai részére alkalmazottanként különböző értékben értékpapírt (kötvényt, részvényt) kíván adni. Ez természetbeni juttatásnak vagy bérnek minősül? Milyen feltételeknek kell teljesülniük ahhoz, hogy természetbeni juttatásról beszélhessünk?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 69. §-ának (1) bekezdése szerint természetbeni juttatás a kifizető által a magánszemélynek – megjelenési formájától függetlenül – adott vagyoni érték (termék, szolgáltatás stb.) megszerzésére a kifizető kiadásának számla (számlát helyettesítő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 6.
Kapcsolódó címke:
1
9
10
11