Tagi kölcsön mint nem pénzbeli hozzájárulás

Kérdés: A Gt. alapján a cégbíróság tőkeemelést jegyzett be a kft.-nél, amelynek forrása az adós által elismert tagi kölcsön. A Gt. 13. § (2) bekezdésében foglaltak szerinti nem pénzbeli hozzájárulás (apport) a tagi kölcsön elengedése. Én a Gt.-ből ezt a lehetőséget nem olvastam ki. Hogyan kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] A Gt. 13. §-ának(2) bekezdése szerint: a nem pénzbeli hozzájárulás bármilyen vagyoni értékkelrendelkező dolog, szellemi alkotáshoz fűződő vagy egyéb vagyoni értékű jog -ideértve az adós által elismert vagy jogerős bírósági határozaton alapulókövetelést is – lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 22.
Kapcsolódó címkék:  

Betéti társaságból kilépés, betéti társaságba belépés elszámolása

Kérdés: A bt. jegyzett tőkéje 2 millió Ft (a beltag férj 1 millióval, a kültag feleség 1 millióval). A feleség kilép a bt.-ből, 250 ezer forint megfizetése mellett lemond a vagyoni betétjéről. A férj is módosítja a vagyoni betétjét térítésmentesen 250 ezer forintra. Belép a férj édesapja 250 ezer forinttal. A társasági szerződést 2005-ben módosítják, a végzés 2006-ban jön meg, amely törli a 2 millió forintos jegyzett tőkét és bejegyzi az 500 ezer forintot. Hogyan kell könyvelni? Melyik évben? Szíveskedjenek kontírozni is, az összegek megjelölésével.
Részlet a válaszából: […] A kérdésre adandó válasz előtt néhány jogszabályi előírásrautalni kell.A 2005-ben hatályos Gt. 95. §-ának (1) bekezdése szerint atársaságtól megváló taggal a tagsági jogviszonya megszűnésének időpontjábanfennálló állapot szerint kell elszámolni. Ehhez viszont meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 28.
Kapcsolódó címke:

Tőkeemeléssel egyidejűleg végleges pénzeszközátadás

Kérdés: Társaságunk (A) egy működő társaságban (B) tőkeemelést hajtott végre oly módon, hogy a megemelt jegyzett tőke átutalásával egyidejűleg a jegyzett tőkén felüli tőke arányában további végleges pénzeszköz átadására is sor került, "B" társaságnál tőketartalék képzése céljából. A könyvelési tételek mellett arra is választ várunk, hogy a végleges pénzeszköz átadásának – társaságunk szempontjából – van-e az adózás előtti eredmény növelésén túlmenően egyéb adóvonzata?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, a számviteli előírásokkal nem egyeztethetőössze az, hogy az "A" társaság a végleges pénzeszközátadást az eredmény terhéreszámolja el, ugyanakkor a "B" társaság pedig annak összegével a saját tőkétnöveli (tőketartalékot képez). Mi, illetve mi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 25.
Kapcsolódó címkék:  

Osztalékelőleg az eva alatt

Kérdés: Cégünk 2005. évre tért át az eva hatálya alá (bt., de kettős könyvviteli nyilvántartást vezet továbbra is). 2004. évről maradt pozitív eredménytartaléka. 2006. január elején elhatározta, hogy ebből a pozitív eredménytartalékból tőkét emel, és ezt követően fizetett ki osztalékelőleget a 2006. évi várható eredményből. A kérdésem az, hogy helyesen jártunk-e el?
Részlet a válaszából: […] A számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó evaalany azSzja-tv.-nek és az Art.-nek az osztalékból (osztalékelőlegből) származójövedelemre vagy a vállalkozásból kivont jövedelemre vonatkozó rendelkezéseitalkalmazza, ha adóalanyisága időszaka alatt az adóalanyisága...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 25.
Kapcsolódó címkék:  

Fióktelep jegyzett tőkéje

Kérdés: Az EU-ban székhellyel rendelkező társaság fióktelepet hozott létre Magyarországon. A fióktelep hitelt kapott a központjától. Ezt a fióktelep 2 éven át hitelként könyveli, kamatot számítanak fel és törlesztik a hitelt. Két év után azonban átsorolják a jegyzett tőkébe. Lehetséges ez?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 35. §-ának (6) bekezdése alapján a külföldiszékhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepénél jegyzett tőkeként kellkimutatni a működéshez, a tartozások kiegyenlítéséhez szükséges, a külföldiszékhelyű vállalkozás által tartósan és ilyen címen a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 24.
Kapcsolódó címkék:  

Visszavásárolt üzletrész térítés nélküli átadása

Kérdés: A Gt. megengedi, hogy ha a társaság nem él a tőkeleszállítás (bevonás) lehetőségével, a "saját üzletrész"-t tagjai között szétoszthatja vagyonarányosan, és így a jegyzett tőke nem változik. Társaságunk a visszavásárolt üzletrészt 1999-ben tagjai között szétosztotta, utána 20 százalék forrásadót fizetett, megnövelte a társaságiadó-alapját. Miért kell még szja-val is terhelni? Mennyiben más tőkeemelés ez, mint a bevonás utáni osztalék visszaforgatása? Szerintünk az szja-fizetési kötelezettség sérti a társasági jog előírásait.
Részlet a válaszából: […] A válaszban nem megyünk vissza az 1999. évi előírásokhoz azért, hogy a kérdező cég eljárásának helyes vagy helytelen voltára választ adjunk. A választ a jelenleg hatályos előírások alapján fogalmazzuk meg.A Gt. 143. §-ának (3) bekezdése azt szabályozza, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 22.

Tőkejuttatás elszámolása

Kérdés: Egy vállalkozás tulajdonosai véglegesen pénzeszközt kívánnak átadni, tőkét juttatni abból a célból, hogy azt a gazdasági társaság befektesse, és abból gazdasági hasznot realizáljon. Ennek könyvelése a tőketartalék javára történne. Megfelelő-e ez az elszámolás?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy nem megfelelő. A számviteli előírások szerint (és ehhez kapcsolódik a Tao-tv. szerinti minősítés is) véglegesen pénzeszközt átadni-átvenni lehet, de az így átadott összeget az átadónál rendkívüli ráfordításként kell elszámolni (növelni kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 18.
Kapcsolódó címkék:  

A számviteli törvény változásai 2004-től

Kérdés: Év közben jelentősen módosult a Gt. Mivel a számviteli előírások szorosan összefüggnek a Gt. előírásaival, változik-e, és ha igen, hogyan az Szt.?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 2004. január 1-jétől hatályos változásait a 2003. évi LXXXV. törvény tartalmazza. Ezek között szerepelnek a Gt. változásaihoz kapcsolódó módosítások is.Bár a Gt.-t módosító előírások alapvetően a részvénytársaságokhoz kapcsolódnak, nyilvánvaló, hogy azok a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 8.
Kapcsolódó címke:

Kiválás vagy kilépés elszámolása

Kérdés: A kettős könyvvitelt vezető betéti társaságból 2 fő kiválik. A cég kifizet részükre 1 millió forint törzsbetétet és 3 millió forint törzsbetétre jutó saját tőkét. A jegyzett tőke nem változik, mivel a maradó tagok megemelik törzsbetéteiket. El lehet-e számolni az eredménytartalékkal szemben a kifizetést? Értékpapírként vagy osztalékként adózik?
Részlet a válaszából: […] A kérdező nem fogalmazott egyértelműen. A kérdés elején még kiválásról van szó, a folytatásban említettek pedig inkább a kilépésre utalnak. Természetesen, elszámolási szempontból nem mindegy, hogy 2 fő kilép a bt.-ből, vagy kiválik a bt.-ből.Ha a 2 fő kilép a bt.-ből,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 27.
Kapcsolódó címkék:    

Osztalékfizetés időbeli korlátai

Kérdés: Társaságunk 1998-2001. években halmozza a kötelezettségek között nyilvántartott osztalékot. 2003. évben szeretnénk kifizetéseket eszközölni tagjaink részére, de az Szja-tv. nem ad részünkre egyértelmű választ a következő kérdéseinkre: – Az egyes éveket milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a jelen időbeli kifizetéskor? – Az egyes években keletkezett osztalékot ún. kifogyásos rendszerben kell-e kifizetni, vagy van mód arra, hogy csak a kedvező adósávba eső részek kerülnek kifizetésre? Tovább bonyolítja problémánkat az, hogy az 1998. évi osztalék terhére (20 százalék szja mellett) tagjaink törzstőkeemelést eszközöltek. E kedvező adósávban felhasznált osztalék befolyással van-e a kedvező adósávra, vagy annak a terhére történt?
Részlet a válaszából: […] A 2003. évtől változtak az osztalék megállapítására vonatkozó szabályok, de az adó mértéke nem módosult. Így továbbra is a társas vállalkozás adózás utáni eredményéből a vállalkozás magánszemély tagjainak a tagi, tulajdonosi jogviszonyukra tekintettel kapott jövedelem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 2.
Kapcsolódó címke:
1
8
9
10
11