Üzletrész értékének eltérítése

Kérdés: A kft. jegyzett tőkéje jelenleg 3 millió forint. A jegyzett tőkét emelni szeretnék két új tulajdonos bevonásával, 10 millió forint készpénzzel és 10 millió forint apportálással. A jelenlegi tulajdonosi arány (50-50 százalék) a jegyzett tőke emelése után: 1. tulajdonos 1,5 millió forint üzletrész, 20 százalék arány, 2. tulajdonos 1,5 millió forint üzletrész, 20 százalék arány, 3. tulajdonos 10 millió forint készpénz, 20 százalék arány, 4. tulajdonos 10 millió forint ingatlanapport, 40 százalék arány. Szabályos, lehetséges ez így? Eltérhet a régi és új tulajdonosok jegyzési értéke?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdésekre a választ a gazdasági társaságokról szóló 2006.évi IV. törvényben (a Gt.-ben) kell keresnünk.A Gt. 121. §-a alapján a társaság bejegyzését követően atagok jogait és a társaság vagyonából őket megillető hányadot az üzletrésztestesíti meg. A...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2007. június 14.
Kapcsolódó címke:

Tőkeemelés illetéke

Kérdés: A jegyzett tőke emelésére a társaság tagjai által átadott pénzeszközök a társaságnál ajándékozásiilleték-fizetési kötelezettséget keletkeztetnek-e?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 7. §-aalapján az ajándékozási illeték tárgya az ajándékozással történő vagyonszerzés.A gazdasági társaság tagjai által az alapításkor, illetve tőkeemeléskor atársaság részére átadott pénzeszközök vagy más...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2007. május 3.
Kapcsolódó címkék:  

Tagi kölcsön mint nem pénzbeli hozzájárulás

Kérdés: A Gt. alapján a cégbíróság tőkeemelést jegyzett be a kft.-nél, amelynek forrása az adós által elismert tagi kölcsön. A Gt. 13. § (2) bekezdésében foglaltak szerinti nem pénzbeli hozzájárulás (apport) a tagi kölcsön elengedése. Én a Gt.-ből ezt a lehetőséget nem olvastam ki. Hogyan kell könyvelni?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Gt. 13. §-ának(2) bekezdése szerint: a nem pénzbeli hozzájárulás bármilyen vagyoni értékkelrendelkező dolog, szellemi alkotáshoz fűződő vagy egyéb vagyoni értékű jog -ideértve az adós által elismert vagy jogerős bírósági határozaton alapulókövetelést is – lehet...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2007. február 22.
Kapcsolódó címkék:  

Betéti társaságból kilépés, betéti társaságba belépés elszámolása

Kérdés: A bt. jegyzett tőkéje 2 millió Ft (a beltag férj 1 millióval, a kültag feleség 1 millióval). A feleség kilép a bt.-ből, 250 ezer forint megfizetése mellett lemond a vagyoni betétjéről. A férj is módosítja a vagyoni betétjét térítésmentesen 250 ezer forintra. Belép a férj édesapja 250 ezer forinttal. A társasági szerződést 2005-ben módosítják, a végzés 2006-ban jön meg, amely törli a 2 millió forintos jegyzett tőkét és bejegyzi az 500 ezer forintot. Hogyan kell könyvelni? Melyik évben? Szíveskedjenek kontírozni is, az összegek megjelölésével.
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdésre adandó válasz előtt néhány jogszabályi előírásrautalni kell.A 2005-ben hatályos Gt. 95. §-ának (1) bekezdése szerint atársaságtól megváló taggal a tagsági jogviszonya megszűnésének időpontjábanfennálló állapot szerint kell elszámolni. Ehhez viszont meg...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. szeptember 28.
Kapcsolódó címke:

Tőkeemeléssel egyidejűleg végleges pénzeszközátadás

Kérdés: Társaságunk (A) egy működő társaságban (B) tőkeemelést hajtott végre oly módon, hogy a megemelt jegyzett tőke átutalásával egyidejűleg a jegyzett tőkén felüli tőke arányában további végleges pénzeszköz átadására is sor került, "B" társaságnál tőketartalék képzése céljából. A könyvelési tételek mellett arra is választ várunk, hogy a végleges pénzeszköz átadásának – társaságunk szempontjából – van-e az adózás előtti eredmény növelésén túlmenően egyéb adóvonzata?
Részlet az állásfoglalásából: […] A választ azzal kell kezdeni, a számviteli előírásokkal nem egyeztethetőössze az, hogy az "A" társaság a végleges pénzeszközátadást az eredmény terhéreszámolja el, ugyanakkor a "B" társaság pedig annak összegével a saját tőkétnöveli (tőketartalékot képez). Mi, illetve mi...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. május 25.
Kapcsolódó címkék:  

Osztalékelőleg az eva alatt

Kérdés: Cégünk 2005. évre tért át az eva hatálya alá (bt., de kettős könyvviteli nyilvántartást vezet továbbra is). 2004. évről maradt pozitív eredménytartaléka. 2006. január elején elhatározta, hogy ebből a pozitív eredménytartalékból tőkét emel, és ezt követően fizetett ki osztalékelőleget a 2006. évi várható eredményből. A kérdésem az, hogy helyesen jártunk-e el?
Részlet az állásfoglalásából: […] A számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó evaalany azSzja-tv.-nek és az Art.-nek az osztalékból (osztalékelőlegből) származójövedelemre vagy a vállalkozásból kivont jövedelemre vonatkozó rendelkezéseitalkalmazza, ha adóalanyisága időszaka alatt az adóalanyisága...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. május 25.
Kapcsolódó címkék:  

Fióktelep jegyzett tőkéje

Kérdés: Az EU-ban székhellyel rendelkező társaság fióktelepet hozott létre Magyarországon. A fióktelep hitelt kapott a központjától. Ezt a fióktelep 2 éven át hitelként könyveli, kamatot számítanak fel és törlesztik a hitelt. Két év után azonban átsorolják a jegyzett tőkébe. Lehetséges ez?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Szt. 35. §-ának (6) bekezdése alapján a külföldiszékhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepénél jegyzett tőkeként kellkimutatni a működéshez, a tartozások kiegyenlítéséhez szükséges, a külföldiszékhelyű vállalkozás által tartósan és ilyen címen a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2005. november 24.
Kapcsolódó címkék:  

Visszavásárolt üzletrész térítés nélküli átadása

Kérdés: A Gt. megengedi, hogy ha a társaság nem él a tőkeleszállítás (bevonás) lehetőségével, a "saját üzletrész"-t tagjai között szétoszthatja vagyonarányosan, és így a jegyzett tőke nem változik. Társaságunk a visszavásárolt üzletrészt 1999-ben tagjai között szétosztotta, utána 20 százalék forrásadót fizetett, megnövelte a társaságiadó-alapját. Miért kell még szja-val is terhelni? Mennyiben más tőkeemelés ez, mint a bevonás utáni osztalék visszaforgatása? Szerintünk az szja-fizetési kötelezettség sérti a társasági jog előírásait.
Részlet az állásfoglalásából: […] A válaszban nem megyünk vissza az 1999. évi előírásokhoz azért, hogy a kérdező cég eljárásának helyes vagy helytelen voltára választ adjunk. A választ a jelenleg hatályos előírások alapján fogalmazzuk meg.A Gt. 143. §-ának (3) bekezdése azt szabályozza, hogy a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. július 22.

Tőkejuttatás elszámolása

Kérdés: Egy vállalkozás tulajdonosai véglegesen pénzeszközt kívánnak átadni, tőkét juttatni abból a célból, hogy azt a gazdasági társaság befektesse, és abból gazdasági hasznot realizáljon. Ennek könyvelése a tőketartalék javára történne. Megfelelő-e ez az elszámolás?
Részlet az állásfoglalásából: […] A válasz röviden az, hogy nem megfelelő. A számviteli előírások szerint (és ehhez kapcsolódik a Tao-tv. szerinti minősítés is) véglegesen pénzeszközt átadni-átvenni lehet, de az így átadott összeget az átadónál rendkívüli ráfordításként kell elszámolni (növelni kell...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. március 18.
Kapcsolódó címkék:  

A számviteli törvény változásai 2004-től

Kérdés: Év közben jelentősen módosult a Gt. Mivel a számviteli előírások szorosan összefüggnek a Gt. előírásaival, változik-e, és ha igen, hogyan az Szt.?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Szt. 2004. január 1-jétől hatályos változásait a 2003. évi LXXXV. törvény tartalmazza. Ezek között szerepelnek a Gt. változásaihoz kapcsolódó módosítások is.Bár a Gt.-t módosító előírások alapvetően a részvénytársaságokhoz kapcsolódnak, nyilvánvaló, hogy azok a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. január 8.
Kapcsolódó címke:
1
…
8
9
10
11