Találati lista:
81. cikk / 105 Tagi kölcsön mint nem pénzbeli hozzájárulás
Kérdés: A Gt. alapján a cégbíróság tőkeemelést jegyzett be a kft.-nél, amelynek forrása az adós által elismert tagi kölcsön. A Gt. 13. § (2) bekezdésében foglaltak szerinti nem pénzbeli hozzájárulás (apport) a tagi kölcsön elengedése. Én a Gt.-ből ezt a lehetőséget nem olvastam ki. Hogyan kell könyvelni?
82. cikk / 105 Betéti társaságból kilépés, betéti társaságba belépés elszámolása
Kérdés: A bt. jegyzett tőkéje 2 millió Ft (a beltag férj 1 millióval, a kültag feleség 1 millióval). A feleség kilép a bt.-ből, 250 ezer forint megfizetése mellett lemond a vagyoni betétjéről. A férj is módosítja a vagyoni betétjét térítésmentesen 250 ezer forintra. Belép a férj édesapja 250 ezer forinttal. A társasági szerződést 2005-ben módosítják, a végzés 2006-ban jön meg, amely törli a 2 millió forintos jegyzett tőkét és bejegyzi az 500 ezer forintot. Hogyan kell könyvelni? Melyik évben? Szíveskedjenek kontírozni is, az összegek megjelölésével.
83. cikk / 105 Tőkeemeléssel egyidejűleg végleges pénzeszközátadás
Kérdés: Társaságunk (A) egy működő társaságban (B) tőkeemelést hajtott végre oly módon, hogy a megemelt jegyzett tőke átutalásával egyidejűleg a jegyzett tőkén felüli tőke arányában további végleges pénzeszköz átadására is sor került, "B" társaságnál tőketartalék képzése céljából. A könyvelési tételek mellett arra is választ várunk, hogy a végleges pénzeszköz átadásának – társaságunk szempontjából – van-e az adózás előtti eredmény növelésén túlmenően egyéb adóvonzata?
84. cikk / 105 Osztalékelőleg az eva alatt
Kérdés: Cégünk 2005. évre tért át az eva hatálya alá (bt., de kettős könyvviteli nyilvántartást vezet továbbra is). 2004. évről maradt pozitív eredménytartaléka. 2006. január elején elhatározta, hogy ebből a pozitív eredménytartalékból tőkét emel, és ezt követően fizetett ki osztalékelőleget a 2006. évi várható eredményből. A kérdésem az, hogy helyesen jártunk-e el?
85. cikk / 105 Fióktelep jegyzett tőkéje
Kérdés: Az EU-ban székhellyel rendelkező társaság fióktelepet hozott létre Magyarországon. A fióktelep hitelt kapott a központjától. Ezt a fióktelep 2 éven át hitelként könyveli, kamatot számítanak fel és törlesztik a hitelt. Két év után azonban átsorolják a jegyzett tőkébe. Lehetséges ez?
86. cikk / 105 Visszavásárolt üzletrész térítés nélküli átadása
Kérdés: A Gt. megengedi, hogy ha a társaság nem él a tőkeleszállítás (bevonás) lehetőségével, a "saját üzletrész"-t tagjai között szétoszthatja vagyonarányosan, és így a jegyzett tőke nem változik. Társaságunk a visszavásárolt üzletrészt 1999-ben tagjai között szétosztotta, utána 20 százalék forrásadót fizetett, megnövelte a társaságiadó-alapját. Miért kell még szja-val is terhelni? Mennyiben más tőkeemelés ez, mint a bevonás utáni osztalék visszaforgatása? Szerintünk az szja-fizetési kötelezettség sérti a társasági jog előírásait.
87. cikk / 105 Tőkejuttatás elszámolása
Kérdés: Egy vállalkozás tulajdonosai véglegesen pénzeszközt kívánnak átadni, tőkét juttatni abból a célból, hogy azt a gazdasági társaság befektesse, és abból gazdasági hasznot realizáljon. Ennek könyvelése a tőketartalék javára történne. Megfelelő-e ez az elszámolás?
88. cikk / 105 A számviteli törvény változásai 2004-től
Kérdés: Év közben jelentősen módosult a Gt. Mivel a számviteli előírások szorosan összefüggnek a Gt. előírásaival, változik-e, és ha igen, hogyan az Szt.?
89. cikk / 105 Kiválás vagy kilépés elszámolása
Kérdés: A kettős könyvvitelt vezető betéti társaságból 2 fő kiválik. A cég kifizet részükre 1 millió forint törzsbetétet és 3 millió forint törzsbetétre jutó saját tőkét. A jegyzett tőke nem változik, mivel a maradó tagok megemelik törzsbetéteiket. El lehet-e számolni az eredménytartalékkal szemben a kifizetést? Értékpapírként vagy osztalékként adózik?
90. cikk / 105 Osztalékfizetés időbeli korlátai
Kérdés: Társaságunk 1998-2001. években halmozza a kötelezettségek között nyilvántartott osztalékot. 2003. évben szeretnénk kifizetéseket eszközölni tagjaink részére, de az Szja-tv. nem ad részünkre egyértelmű választ a következő kérdéseinkre: – Az egyes éveket milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a jelen időbeli kifizetéskor? – Az egyes években keletkezett osztalékot ún. kifogyásos rendszerben kell-e kifizetni, vagy van mód arra, hogy csak a kedvező adósávba eső részek kerülnek kifizetésre? Tovább bonyolítja problémánkat az, hogy az 1998. évi osztalék terhére (20 százalék szja mellett) tagjaink törzstőkeemelést eszközöltek. E kedvező adósávban felhasznált osztalék befolyással van-e a kedvező adósávra, vagy annak a terhére történt?
