Visszavásárolt üzletrész térítés nélküli átadása

Kérdés: A Gt. megengedi, hogy ha a társaság nem él a tőkeleszállítás (bevonás) lehetőségével, a "saját üzletrész"-t tagjai között szétoszthatja vagyonarányosan, és így a jegyzett tőke nem változik. Társaságunk a visszavásárolt üzletrészt 1999-ben tagjai között szétosztotta, utána 20 százalék forrásadót fizetett, megnövelte a társaságiadó-alapját. Miért kell még szja-val is terhelni? Mennyiben más tőkeemelés ez, mint a bevonás utáni osztalék visszaforgatása? Szerintünk az szja-fizetési kötelezettség sérti a társasági jog előírásait.
Részlet a válaszából: […] A válaszban nem megyünk vissza az 1999. évi előírásokhoz azért, hogy a kérdező cég eljárásának helyes vagy helytelen voltára választ adjunk. A választ a jelenleg hatályos előírások alapján fogalmazzuk meg.A Gt. 143. §-ának (3) bekezdése azt szabályozza, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 22.

Tőkejuttatás elszámolása

Kérdés: Egy vállalkozás tulajdonosai véglegesen pénzeszközt kívánnak átadni, tőkét juttatni abból a célból, hogy azt a gazdasági társaság befektesse, és abból gazdasági hasznot realizáljon. Ennek könyvelése a tőketartalék javára történne. Megfelelő-e ez az elszámolás?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy nem megfelelő. A számviteli előírások szerint (és ehhez kapcsolódik a Tao-tv. szerinti minősítés is) véglegesen pénzeszközt átadni-átvenni lehet, de az így átadott összeget az átadónál rendkívüli ráfordításként kell elszámolni (növelni kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 18.

A számviteli törvény változásai 2004-től

Kérdés: Év közben jelentősen módosult a Gt. Mivel a számviteli előírások szorosan összefüggnek a Gt. előírásaival, változik-e, és ha igen, hogyan az Szt.?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 2004. január 1-jétől hatályos változásait a 2003. évi LXXXV. törvény tartalmazza. Ezek között szerepelnek a Gt. változásaihoz kapcsolódó módosítások is.Bár a Gt.-t módosító előírások alapvetően a részvénytársaságokhoz kapcsolódnak, nyilvánvaló, hogy azok a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 8.

Kiválás vagy kilépés elszámolása

Kérdés: A kettős könyvvitelt vezető betéti társaságból 2 fő kiválik. A cég kifizet részükre 1 millió forint törzsbetétet és 3 millió forint törzsbetétre jutó saját tőkét. A jegyzett tőke nem változik, mivel a maradó tagok megemelik törzsbetéteiket. El lehet-e számolni az eredménytartalékkal szemben a kifizetést? Értékpapírként vagy osztalékként adózik?
Részlet a válaszából: […] A kérdező nem fogalmazott egyértelműen. A kérdés elején még kiválásról van szó, a folytatásban említettek pedig inkább a kilépésre utalnak. Természetesen, elszámolási szempontból nem mindegy, hogy 2 fő kilép a bt.-ből, vagy kiválik a bt.-ből.Ha a 2 fő kilép a bt.-ből,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 27.

Osztalékfizetés időbeli korlátai

Kérdés: Társaságunk 1998-2001. években halmozza a kötelezettségek között nyilvántartott osztalékot. 2003. évben szeretnénk kifizetéseket eszközölni tagjaink részére, de az Szja-tv. nem ad részünkre egyértelmű választ a következő kérdéseinkre: – Az egyes éveket milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a jelen időbeli kifizetéskor? – Az egyes években keletkezett osztalékot ún. kifogyásos rendszerben kell-e kifizetni, vagy van mód arra, hogy csak a kedvező adósávba eső részek kerülnek kifizetésre? Tovább bonyolítja problémánkat az, hogy az 1998. évi osztalék terhére (20 százalék szja mellett) tagjaink törzstőkeemelést eszközöltek. E kedvező adósávban felhasznált osztalék befolyással van-e a kedvező adósávra, vagy annak a terhére történt?
Részlet a válaszából: […] A 2003. évtől változtak az osztalék megállapítására vonatkozó szabályok, de az adó mértéke nem módosult. Így továbbra is a társas vállalkozás adózás utáni eredményéből a vállalkozás magánszemély tagjainak a tagi, tulajdonosi jogviszonyukra tekintettel kapott jövedelem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 2.

Az unokavállalat beolvadása a leányvállalatba

Kérdés: "A" társaság 100 százalékos tulajdonosa "B"-nek. Az "A" és "B" közösen tulajdonosa "C"-nek. "C" létrehoz egy "D" kft.-t, majd átalakul úgy, hogy a "C" rt.-be beolvad a "D" kft. Kérdés, hogy az "A" és "B" társaságban el kell-e számolni a beolvadás hatásait?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy a kérdésben leírt átalakulás hatásait nem kell az "A" és "B" társaságnál elszámolni! A "C" rt. a beolvasztó, az változatlan társasági formában működik tovább, a "D" kft. pedig a beolvadás során megszűnik. A megszűnő "D" kft.-vel kapcsolatosan csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 4.

Átalakuláshoz kapcsolódó osztalékfizetés

Kérdés: A betéti társaság átalakul kft.-vé úgy, hogy az egyik tag készpénzbefizetésével ezen tag tulajdoni hányada 50 százalékról 90 százalékra nő. El kell-e számolni azzal a taggal, amelyiknek a tulajdoni hányada lecsökken 50-ről 10 százalékra? Mi legyen az eddig megszavazott, de még ki nem fizetett osztalék 50 százalékával, az eredménytartalék felével és a közbenső mérleg szerinti nyereség 50 százalékával?
Részlet a válaszából: […] Valójában először arról kell dönteni, hogy egyáltalán mit akar a betéti társaság. Ha valóban át akar alakulni, akkor a kérdésben felvetett problémákat az átalakuláshoz kapcsoltan kell kezelnie. Átalakulásnál viszont nem lehet közbenső mérlegről, közbenső mérleg szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 29.

Kötelezettségek között kimutatott osztalék kifizetése

Kérdés: A kft. 1998-tól halmozza a kötelezettségek között nyilvántartott osztalékot. 2003-ban szeretnénk azt kifizetni. Az egyes éveket milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli? Milyen sorrendben kell az egyes évek osztalékát kifizetni? Van-e arra mód, hogy csak a kedvező adósávba kerülő részek kerüljenek kifizetésre? Bonyolítja problémánkat az, hogy az 1998. évi osztalék terhére (20 százalék szja mellett) tagjaink törzstőkeemelést hajtottak végre. Befolyással van-e ez a kedvező adósávra?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt egyértelművé kell tenni, hogy 1998-tól minden évben döntöttek az adózott eredmény felhasználásáról, azt a könyvviteli nyilvántartásokban a tagokkal szembeni kötelezettségként mutatták ki, osztalékkifizetés – az 1998. évi törzstőkeemelés kivételével –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 30.

Jegyzett tőke emelése (eva)

Kérdés: A kft. jegyzett tőkét emel az eredménytartalékból az eva időszaka alatt. Van-e ennek szja-vonzata?
Részlet a válaszából: […] Ha a társas vállalkozás a jegyzett tőkéje emelésének bejegyzése iránti kérelmet 2002. december 31-éig benyújtotta a cégbíróság részére, akkor az után még 20 százalék adót kell fizetni. Az Eva-tv. nem teszi lehetővé a jegyzett tőke emelését, erre vonatkozóan konkrét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 20.

Beltag tőkeemelésének adója

Kérdés: Egy bt. 20 E Ft törzstőkével rendelkezik, s kft.-vé szeretne alakulni. Van kb. 8 M Ft eredménytartaléka. A kft.-hez szükséges 3 M Ft törzstőkét az eredménytartalékból kívánja feltölteni. A bt.-nek egy beltagja és egy kültagja van. A beltag az ügyvezető. Mennyi osztalékadót kell fizetnie a beltagnak? Az Szja-tv. 66. §-a szerint 20 százalékot vagy többet?
Részlet a válaszából: […] A társas vállalkozás adózás utáni eredményéből a vállalkozás magánszemély tagjainak a tagi, tulajdonosi jogviszonyukra tekintettel kapott jövedelme osztaléknak minősül, amely után az adó mértéke 20 vagy 35 százalék az Szja-tv. 66. §-a alapján.2004. január 1-jétől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 20.
1
8
9
10