678 talált cikk a jegyzett tőke kifejezésre

Kérdés: Év közben jelentősen módosult a Gt. Mivel a számviteli előírások szorosan összefüggnek a Gt. előírásaival, változik-e, és ha igen, hogyan az Szt.?

Kérdés: Egy bt. 300 E Ft-ért részesedést szerzett egy kft.-ben. Időközben a kft. kiegészítette jegyzett tőkéjét a törzstőkén felüli vagyonából 3 millió Ft-ra. A bt. a társtulajdonosoknak eladja a bekerülési érték többszöröséért üzletrészét. A realizált árfolyamnyereséggel csökkenthető-e a társasági adó alapja, mivel a megszerzett jövedelem már a kft.-nél adózásra került, és a részesedés kivezetése a társaságból való kilépés miatt vált szükségessé?

Kérdés: A kettős könyvvitelt vezető betéti társaságból 2 fő kiválik. A cég kifizet részükre 1 millió forint törzsbetétet és 3 millió forint törzsbetétre jutó saját tőkét. A jegyzett tőke nem változik, mivel a maradó tagok megemelik törzsbetéteiket. El lehet-e számolni az eredménytartalékkal szemben a kifizetést? Értékpapírként vagy osztalékként adózik?

Kérdés: Az rt. alaptőkét emelt, új részvények zártkörű forgalomba hozatalával. A kibocsátott részvények ellenében egy kft. magánszemély tulajdonosai 6 millió forint névértékű üzletrészeiket bocsátották nem pénzbeli hozzájárulásként az rt. rendelkezésére, amelyeket az rt. – a kft. üzleti értékelése alapján – 100 millió forint értékben fogadott el, ennyi a tőkeemelés során kibocsátott részvények névértéke. (A kft. saját tőkéje 20 millió forint, az rt. saját tőkéje a tőkeemelés előtt 30 millió forint.) Az üzletrészek 100 millió forintot érő értékét könyvvizsgáló állapította meg. A kft.-nek az rt.-be való beolvasztását tervezik úgy, hogy az átalakuláskor élnek a vagyonértékelés lehetőségével, a kft. vagyonértékét – üzleti értékeléssel – az üzletrészek rt.-be apportként elfogadott értékével azonos összegben határozva meg. Ezek és az előbbiek figyelembevétele mellett a kft.-nek az rt.-be való beolvadásakor milyen adatok kerülnek az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérlegének "különbözetek" oszlopába? Kell-e társasági adót fizetni?

Kérdés: Ügyfelem egyszemélyes részvénytársaság. Az alapító 5 évvel ezelőtt 10 millió forint értékben telket apportált az rt.-be. A tulajdonos úgy határozott, hogy a jegyzett tőkét 10 millió forinttal leszállítja, és ennek fejében a telket természetben kivonja az rt.-ből. Törvényes-e ez a határozat, hiszen a telek mai piaci ára legalább 30 millió forint. Ha igen, akkor a piaci ár és a könyv szerinti érték különbözetével kell-e növelni a társasági adó alapját?

Kérdés: A kkt. osztalékelőleget szeretne felvenni 2003-ban. Az osztalékelőleg számításánál kalkulálhatunk-e úgy, hogy a várható saját tőke 30 százalékát meg nem haladó részt csak 20 százalékos adó terheli, vagy az osztalékelőleg felvételénél a régi szabályt kell alkalmazni?

Kérdés: Az Szt. hatálya alá tartozó evaalany (kft., bt.) közbenső mérleg alapján fizethet-e osztalékelőleget? És ha igen, akkor kell-e abból a kifizetőnek az Szja-tv. 66. §-ának (3) bekezdése szerinti 20 százalék összegben adóelőleget levonnia?

Kérdés: Társaságunk 1998-2001. években halmozza a kötelezettségek között nyilvántartott osztalékot. 2003. évben szeretnénk kifizetéseket eszközölni tagjaink részére, de az Szja-tv. nem ad részünkre egyértelmű választ a következő kérdéseinkre: – Az egyes éveket milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a jelen időbeli kifizetéskor? – Az egyes években keletkezett osztalékot ún. kifogyásos rendszerben kell-e kifizetni, vagy van mód arra, hogy csak a kedvező adósávba eső részek kerülnek kifizetésre? Tovább bonyolítja problémánkat az, hogy az 1998. évi osztalék terhére (20 százalék szja mellett) tagjaink törzstőkeemelést eszközöltek. E kedvező adósávban felhasznált osztalék befolyással van-e a kedvező adósávra, vagy annak a terhére történt?

Kérdés: Ha egy bt. a kettős könyvvitelt választotta, mint evaalany, akkor pl. 2004-ben hogyan lehet osztalékot fizetni?Példa: jegyzett tőke: 500 E Ft, 2000. eredménytartalék: 200 E Ft, 2001. eredménytartalék: 600 E Ft, 2002. eredménytartalék: 1500 E Ft, 2003. evás év is eredményes: 2000 E Ft.Az osztalékfizetésnél a sorrendiséget figyelembe kell venni (először a 2000. és így tovább), és ezeknek az előző évek eredményének milyen szja- és más vonzata van?

Kérdés: Társaságunk egyik nem lakás célú ingatlanát bérbeadja az önkormányzatnak. Ezen épület felújításához az önkormányzat visszafizetés nélküli támogatást nyújt. Csökkenthető-e ezzel az adózás előtti eredmény a társasági adó alapjának meghatározása során? Van-e olyan megoldás, hogy az átvett pénzeszköz után ne kelljen társasági adót fizetni? Az önkormányzat egyébként 100 százalékban tulajdonosa a kft.-nek.