Érdekeltségi hozzájárulás víziközmű-társulatnál

Kérdés: Víziközmű-társulatunk a város belterületén szennyvízelvezetést szolgáló vízi létesítmények kiépítésére jött létre. Az alapszabály rögzíti az érdekeltségi egységek számát és az általuk fizetendő érdekeltségi hozzájárulás összegét, amit a tagok 10 év alatt kötelesek megfizetni. Jegyzett tőkeként a cégbírósági bejegyzésben szereplő vagyont tartjuk nyilván. Elő kell-e írni a következő évi befizetéseket követelésként és a 9. számlaosztályban? A PM által összeállított számlarendben miért nem szerepel a jegyzett tőke?
Részlet a válaszából: […] Bár a víziközmű-társulatok gazdálkodási rendjéről a 99/1988. (XII. 22.) MT rendelet jelenleg is érvényben van, rendelkezéseit azonban az 1992. január 1-jétől hatályos Szt. előírásait is figyelembe véve kell alkalmazni. (Amennyiben a törvényi előírások másként rendelkeznek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 6.
Kapcsolódó címke:

Magánszemély osztalékjövedelme utáni adó

Kérdés: A betéti társaság cégvezetője tulajdonosi osztalékot szeretne felvenni a tárgyévi eredményből. Be kell-e állítani a mérlegbe az osztalékfizetést? Mikor és milyen összegű adót kell fizetni az osztalék után? Része-e az adó az osztaléknak? Fel lehet-e osztalékot venni a korábban képződött nyereségből is, ha igen, milyen mértékkel adózik? Mennyi adót kell fizetni, ha a cégvezető a felvett osztalékot tőkeemelésre fordítja?
Részlet a válaszából: […] Az osztalék címen kivenni szándékozott jövedelmet – kettős könyvvitel vezetése esetén – az eredménykimutatásban a jóváhagyott osztalék, részesedés soron, egyszeres könyvvitel vezetése esetén az eredménylevezetés "jóváhagyott osztalék" sorába be kell állítani. Abban az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 19.
Kapcsolódó címkék:  

Átalakulás (eva)

Kérdés: Befolyásolja-e az evás időszak az átalakulást? Közben lehet-e átalakulni, vagy előbb vissza kell térni?
Részlet a válaszából: […] Az eva választására jogosult egyéni vállalkozó és jogi személy, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaság az adóévben akkor lehet adóalany, ha az adóévet megelőző naptári évben és az azt megelőző adóévben: a magánszemély egyéni vállalkozóként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 5.
Kapcsolódó címkék:  

Az osztalékfizetés korlátai (eva)

Kérdés: Az Szt. hatálya alá tartozó evás vállalkozó kifizetheti-e tagi jövedelemként (osztalékként) az eva adóval csökkentett bevételét (ha van pénze a bankban vagy a pénztárban), vagy csak az eredménykimutatásban szereplő adózott eredményt?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. hatálya tartozó evaalanyra az Szt.-ben és a Gt.-ben meghatározott osztalékkifizetési előírások vonatkoznak. Így az adóalany a tárgyévi adózott eredmény terhére akkor fizethet osztalékot, ha a lekötött tartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal csökkentett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 5.
Kapcsolódó címkék:  

A törzstőke leszállításának könyvelése a tagnál

Kérdés: A kft. veszteségrendezés miatt a törzstőkét leszállította. Ezáltal a befektetőnél (a tagnál) csökken a részesedés értéke. Hogyan kell ezt a számvitelben rendezni? Van-e társaságiadóalap-korrekció?
Részlet a válaszából: […] A kft.-nél a veszteség miatti tőkeleszállítás esetén a jegyzett tőkét – a cégjegyzékbe történt bejegyzés időpontjával – az eredménytartalékkal szemben kell csökkenteni (T 411 – K 413). Így a tőkeleszállítás miatt a saját tőke értéke nem változik. Ezért a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 24.
Kapcsolódó címke:

Elszámolás kilépőkkel szövetkezet átalakulásakor

Kérdés: Hogyan kell elvégezni szövetkezet átalakulása esetén a kft.-be be nem lépő üzletrész-tulajdonosok vagyonrészének értékelését? Lehet-e eltérően értékelni a belépő és a be nem lépő üzletrész-tulajdonosok vagyonát? A vagyonmérlegben mely sorokat érinti a be nem lépő tulajdonosokkal való elszámolás?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy természetesen nem lehet eltérő módon értékelni az átalakuláskor a kft.-be belépő, illetve a kft.-be nem lépő üzletrész-tulajdonosok vagyonát.A szövetkezet átalakulása esetén is az Szt. 136-141. §-aiban foglaltakat kell alkalmazni a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 24.
Kapcsolódó címkék:  

Az apport visszaadása

Kérdés: Az alapításkor a jegyzett tőke részét képező apportot a szövetkezet visszaadta az alapítónak (az eredeti állapot visszaállítása). Hogyan vezetem ki a könyvekből?
Részlet a válaszából: […] Ha a szövetkezet az alapító tagnak visszaadja az apportot jelentő, a jegyzett tőke részét képező eszközt, a visszaadás csak a jegyzett tőke leszállítását követően lehetséges. Előbb le kell szállítani a jegyzett tőkét az apportot jelentő eszköz alapításkor számításba...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 24.
Kapcsolódó címke:

Beolvadáskor mit könyvel a beolvasztó?

Kérdés: Az rt. 100 százalékban tulajdonosa a kft.-nek, amelyik beolvadt az rt.-be. Az átalakulást a cégbíróság augusztus 31-ével bejegyezte. Mit kell könyvelnie a beolvasztó rt.-nek? Ha az rt.-nél nyilvántartott üzletrész nyilvántartási értéke magasabb,mint a megszűnt kft. végleges vagyonmérleg szerinti saját tőkéje, a veszteség csökkenti-e a társaságiadó-alapot?
Részlet a válaszából: […] A gazdasági társaságok átalakulásával (ideértve a beolvadást is) kapcsolatos számviteli feladatokat az Szt. 136-144. §-ai tartalmazzák. A válaszban csak a kérdéshez kapcsolódó szabályokra térünk ki.Az Szt. 141. §-ának (1) bekezdése alapján az átalakulás, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 3.
Kapcsolódó címkék:  

Üzletrészvásárlás névértéken vagy piaci értéken?

Kérdés: A "C" rt.-ben két tulajdonos van: "A" rt. és "B" kft. Tulajdonosi döntések alapján "A" rt. megvásárolja "B" kft. részesedését, és így 100 százalékban tulajdonosa lesz a "C" rt.-nek. A leírt részesedés vásárlásakor a névérték elfogadható-e vételárnak, vagy szükséges a piaci érték? Ez utóbbi esetben az hogyan határozható meg, ha nem kapcsolt vállalkozásról van szó? Ha piaci értéken történik a vásárlás, hogyan kell azt az "A" rt.-nél könyvelni? Mi a teendő, ha a vásárlást követően az "A" rt. tőkét emel a "C" rt.-ben?
Részlet a válaszából: […] Az, hogy milyen értéken történik a részesedés vásárlása, az egymástól független felek közötti megállapodás kérdése. Ez adózási szempontból nem a vevőnél, hanem az eladónál jelenthet gondot, esetleg adóalap-korrekciót.Az adott esetben az "A" rt. azzal, hogy megvásárolja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 3.

Dolgozóirészvény-kibocsátás elszámolása

Kérdés: Részvénytársaságunk az alaptőkét dolgozóirészvény-kibocsátás céljából felemelte. A részvényjegyzésre jogosultak a kibocsátási árfolyam 30 százalékának befizetése ellenében jegyezhették a részvényeket. A kibocsátott részvényeket a társaság visszavásárolja. A cégbírósági bejegyzés még nem történt meg. Hogyan kell könyvelni? Mennyiben érinti a lekötött tartalékot?
Részlet a válaszából: […] A Gt. 187. §-ának (2) bekezdése alapján a dolgozói részvényt – a 255. §-ban meghatározottak szerint – a részvénytársaság alaptőkéjének felemelésével egyidejűleg, legfeljebb a felemelt alaptőke 15 százalékáig lehet forgalomba hozni. A 255. § (1) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 3.
Kapcsolódó címkék:  
1
63
64
65
68