678 talált cikk a jegyzett tőke kifejezésre

Kérdés: A jegyzett tőke tőkekivonással történő tőkeleszállítása esetén – az arány megtartásával – csökkenteni szeretnénk a saját tőke részét képező eredménytartalékot is. Az eredménytartalék terhére történő tőkekivonással a Számviteli Levelek 41-42. számában, a 808. kérdésre adott válaszban foglalkoztak már. Az eljárás menete világos, a fizetendő szja-t illetően csupán egy utalás van az Szja-tv. 68. §-ának (2) bekezdésére. Helyes-e ez?

Kérdés: Külföldi tulajdonú kft. saját tőkéje az évek során keletkezett veszteség miatt a jegyzett tőke minimális mértéke alá esett két évet meghaladóan. A felhalmozódott szállítói tartozást az anyavállalat jóváíró levéllel átvállalta úgy, hogy a szállítói állomány egy részét a tagi hitellel szemben vezette ki, majd ennek összegét, mint lekötött tartalékot, beállította a saját tőke elemei közé. Az összeg ideutalása, majd a szállító felé történő továbbutalása jelentős többletköltséggel jár, az ügyvezető sem tartózkodik Magyarországon, így nincs aki ezt felelősséggel gondozza. Mi a helyes eljárás?

Kérdés: Rt.-nk a várható adatok alapján – egy vissza nem térő rossz ügylet miatt – várhatóan oly mértékben veszteséges lesz, hogy a saját tőke negatív lesz. Ügyvédünk szerint az rt.-kre nem érvényes a pótbefizetés, de ha ezt el is fogadná, a két év türelmi idő – szerinte – végképp nem értelmezhető a tőkepótlásra semmilyen módon. Könyvvizsgálónk a kétéves időtartamot és akár a pótbefizetést is el tudja fogadni, de a vállalkozás folytatásának elve – szerinte – sérül, és korlátozó záradékkal riogat. Miként kell értelmezni a Gt. és az Szt. vonatkozó előírásait?

Kérdés: Hogyan kell értékelni és könyvelni beolvadáskor a nem megszűnő beolvasztó társaság tulajdonosánál a veszteségből adódóan alacsonyabb összegben megállapított jegyzett tőke miatti részesedéscsökkenést?

Kérdés: A vízgazdálkodási társulatok elkülönített vagyonáról a Vg-tv. 42. §-ának (3) bekezdése rendelkezik. Hogyan kell kiszámítani, és mikor a 8 százalékot? Számvitelileg van-e teendő?

Kérdés: Társaságunk visszavásárolt saját részvényeit a jegyzett tőke leszállításával bevonja. A részvények nyilvántartási ára magasabb, mint a névértékük, így a bevonás számviteli elszámolásakor veszteség keletkezik. Jelentős eredménytartalékkal rendelkezünk. Társaságunk közgyűlési határozata szerint a tőkebevonással a jegyzett tőke csökkentéséhez nem kapcsolódik az eredménytartalék arányos csökkentése. Vonatkozik-e a leírt esetre az Szt. 37. §-a (2) bekezdésének f) pontja?

Kérdés: A kft. az anyavállalat termékeit Magyarországon forgalmazza. Társaságunk az anyavállalattal szembeni kötelezettségét az anyavállalat magyarországi fióktelepe felé rendezi átutalással. Ezeket az átutalásokat havonta az anyacéggel kompenzáló levélben számolják el. Helyes-e ez az eljárás? A beérkezett termékeket a teljesítéskori devizaárfolyamon könyvelik. A fióktelephez történő átutaláskor milyen árfolyamot kell használni? A fióktelep forintban egyenlíti ki a belföldi szállítók számláit.

Kérdés: A kft. jegyzett tőkét emel az eredménytartalékból az eva időszaka alatt. Van-e ennek szja-vonzata?

Kérdés: Egy bt. 20 E Ft törzstőkével rendelkezik, s kft.-vé szeretne alakulni. Van kb. 8 M Ft eredménytartaléka. A kft.-hez szükséges 3 M Ft törzstőkét az eredménytartalékból kívánja feltölteni. A bt.-nek egy beltagja és egy kültagja van. A beltag az ügyvezető. Mennyi osztalékadót kell fizetnie a beltagnak? Az Szja-tv. 66. §-a szerint 20 százalékot vagy többet?

Kérdés: Kizárólag német illetőségű magánszemélyekből álló magyarországi kft. 2000. november-december hónapban az eredménytartalék terhére jegyzett tőkeemelést hajtott végre oly módon, hogy a tőkeemelésnek megfelelő összeget átutalta a tulajdonos magánszemélyek konvertibilis forintszámlájára, majd a magánszemélyek ezt visszautalták – tőkeemelés címen – a kft. számlájára. Az eredménytartalék az 1997-1998. évek eredményéből keletkezett. A kft. a jövedelemből osztalékadót, szja-előleget nem vont le, igazolást nem adott. A tagok tulajdoni részaránya 33-67 százalék. A 67 százalék tulajdoni részesedéssel rendelkező tag a társaság ügyvezetője, a másik tag nem vesz részt a kft. munkájában. A tagok illetőségigazolással rendelkeznek, viszont a kft. nem rendelkezik az egyezmény szerinti adómértékek alkalmazására jogosító adóhatósági engedéllyel. A magánszemélyek jövedelmet nem vallottak be, adót nem fizettek. Helyesen járt-e el a kft.? Milyen bevallási és befizetési kötelezettség terheli ebben az esetben a magánszemélyeket?