Találati lista:
41. cikk / 300 Magyarországi fióktelep áthelyezése
Kérdés: Olasz külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe generálkivitelezést folytat Magyarországon. A munkálatokhoz részben saját tárgyi eszközeit használja. A munkálatok hamarosan véget érnek. A magyarországi fióktelep a levonulás után megszüntetésre kerül. Eközben az olasz külföldi vállalkozás egy új munkálatra kapott megbízást Svédországból, ahol szintén létrehozott egy fióktelepet. A svédországi fióktelep ugyanilyen munkálatokat fog végezni. Ezért az olasz külföldi vállalkozás úgy döntött, hogy a magyarországi fióktelep könyveiben szereplő munkálatokhoz szükséges gépeket kiviszi a svéd fióktelephez. A gépek nem fognak visszakerülni Magyarországra. A külföldi cég ezt nem tárgyieszköz-értékesítésként kívánja megoldani, mivel az ő szempontjuk szerint a fióktelepek között mindösszesen a saját tulajdonukat helyezik át. Ez az ügylet funkcionálhat-e vagyonáthelyezésként, vagy ingyenes eszközátadásként kell kezelni?
42. cikk / 300 Kapcsolt vállalkozás bejelentési kötelezettsége
Kérdés: A kft. tulajdonosa anya, apa, lánya és az ő férje. Az anya szavazati aránya: 43,34%, az apa szavazati aránya: 3,33%, a lányuk szavazati aránya: 3,33, a lányuk férjének szavazati aránya: 50%. Ebben az arányban oszlik meg a tulajdoni hányad is. Az ügyvezető az anya. A kft. üzemanyagtöltő állomást üzemeltet, a lány férje egyéni vállalkozóként vásárol üzemanyagot a kft.-től a szokásos piaci áron. A kft. 2022. 01. 01-től a kiva alanya. A fentiek alapján a lány férjének egyéni vállalkozása kapcsolt vállalkozásnak minősül-e a kft.-vel? Amennyiben igen, kérem szíveskedjenek kitérni az ezzel kapcsolatos bejelentési kötelezettségekre is!
43. cikk / 300 Magánszemélyek kapcsolt vállalkozásai
Kérdés: Tényállás: "A" Kft.-ben 50-50%-os tulajdonos két magánszemély (X és Y), az ügyvezetést a két tulajdonos magánszemély látja el önállóan (Xés Y). "B" Bt.-ben (katás) a kft. egyik tagja (X) 90%-os befolyással bír, és a bt. ügyvezetését a beltag (X) látja el, aki ugyanaz a személy, mint a kft. egyik ügyvezetője és 50%-os tulajdonosa (X). Tudomásom szerint a részesedés alapján a fenti két vállalkozás nem minősül kapcsoltnak. Az ügyvezetés kapcsán felmerül a két cég között a kapcsolt vállalkozás fogalma?
44. cikk / 300 Főiskola iparűzésiadó-mentessége
Kérdés: Megbízóm az egyesületi jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működésének támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 4. § (1) bek. d) pontja szerinti magán- (alapítványi fenntartású) felsőoktatási intézmény (főiskola), amely rendelkezik a törvényben foglalt közhasznú jogállással. A főiskola tevékenysége kettős, egyrészt felsőfokú oktatás, másrészt ingatlan-bérbeadás. (Afőiskola az általa bérelt ingatlant albérletbe adja, és ebből árbevétele keletkezik.) Az Ipa-törvény 3. § (2) bekezdése alapján adómentességet élvez a helyi adó alól a közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezetnek minősülő nonprofit gazdasági társaság. Az Ipa-törvény értelmező rendelkezései nem adnak útbaigazítást arra vonatkozóan, hogy a felsőoktatási intézmény (főiskola) "nonprofit gazdasági társaságnak" tekinthető-e. E körülmény miatt a főiskola adómentes státusza nem azonosítható. Szakmai véleményüket kérjük arra vonatkozóan, hogy a közhasznú jogállással rendelkező felsőoktatási intézmény (főiskola) iparűzésiadó-mentességet élvez-e a felsőfokú oktatási tevékenysége után a főiskolai hallgatók által befizetett, a főiskola nettó árbevételének minősülő "hallgatói térítési díjak" után? Illetve adómentességet élvez-e az ingatlan-bérbeadási tevékenységből származó nettó árbevétele után?
45. cikk / 300 Könyvelés a külföldi vállalkozás fióktelepénél
Kérdés: A fióktelep Magyarországon egy javítóműhelyt bérel, amelyben speciális járművek javításával foglalkozik. Rendelkezik néhány alkalmazottal, helyben ők végzik ezt a tevékenységet. Az egyes munkákban azonban gyakran közreműködnek a központ (anyavállalat) alkalmazottai is. Amennyiben anyag, alkatrész szükséges, akkor ezt a központ biztosítja. Biztosít továbbá eszközöket is a munkához (pl. személygépkocsikat a magyar munkavállalóknak). Jelenleg az anyavállalat és a magyar fióktelep között semmilyen elszámolás nincs. A számlákat a vevők felé a külföldi anyavállalat állítja ki. A megrendelők kivétel nélkül külföldi vállalkozások. A központ a fióktelep eredményét cost plus eljárással kívánja megállapítani, azaz a fióktelepnél elszámolt költségekből kíván kiindulni a fióktelepnél kimutatott árbevétel meghatározásakor. Azaz – értelmezésük szerint – a központ megrendelte ezeket a javításokat a magyar fiókteleptől, és értékesítette a megrendelő felé. Szabályos ez az eljárás? Amennyiben igen, hogyan kell eljárni, bizonylatolni? Vagy kötelezően a fióktelepnek kellene kiállítania a számlákat a megrendelők felé, és a központtal is el kell számolni költségoldalon? Melyik eljárás helyes? Esetleg mindkét eljárás alkalmazható? A két esetben hogyan kell kezelni (bizonylat- és áfaszempontból) a központ és a fióktelep közötti anyagmozgásokat és szolgáltatásokat?
46. cikk / 300 Térítésmentes eszközátadás, szolgáltatásnyújtás számlázása
Kérdés: A térítésmentes eszközátadás, szolgáltatásnyújtás számlázásával és annak könyvelésével kapcsolatban kérdezzük: mi a helyes számlakiállítás és könyvelés az átadónál és az átvevőnél? Szíveskedjenek kitérni mindkét esetre: ha az átvevő nem téríti meg az átadónak az áfát, és arra is, ha megtéríti. Afenti esetekben a számlának csak áfát kell tartalmaznia, az alap elegendő, ha megjegyzésként szerepel a számlán? Ebben az esetben a NAV felé történő online adatszolgáltatásnál bekerülnek a számla adatai, vagy az adatszolgáltatás hibaüzenetet eredményez? Vagy a számlának alapot és áfát is tartalmaznia kell, mint egy normál számlának, csak rá kell írni, hogy pénzügyi teljesítést nem igényel? Amennyiben az átvevő adóalany, és vállalkozási célra használja pl. az ingyenesen kapott eszközt, és vissza szeretné igényelni a számla áfatartalmát (kifizeti az áfát az átadó félnek), akkor elegendő-e a számlán csak az áfa feltüntetése (megjegyzésben szerepel az alap), vagy normál számlát (alap+áfa) kell kiállítani azzal a megjegyzéssel, hogy csak az áfa összege teljesítendő pénzügyileg? Sajnos több választ is találtunk, így szeretnénk tisztán látni a fenti ügyben.
47. cikk / 300 Társasházi jogi személy áfaszabálya
Kérdés: Jogi személy lesz-e a társasház a 2021. évi XCII. törvény alapján? A jogi személlyé válás miatt változni fognak-e a társasházakra vonatkozó áfaszabályok? Eddig a kizárólag alaptevékenységet (közös költség beszedése) végző társasház nem vált automatikusan áfaalannyá. A jogi személlyé váló társasházaknak automatikusan a "lakóingatlan kezelése, üzemeltetése" fő tevékenységet kell bejelenteniük, és ezáltal általános áfakulcs alá tartozó szolgáltatás lesz a közös költség? Más lesz-e az áfa státusza a közös költség "üzemeltetési" részének, és más a "felújítási" résznek? Ha áfát kell felszámítani a közös költség után, a kapcsolódó áfa levonható lesz?
48. cikk / 300 Üzletfenntartó szövetkezet által beszedett díjak bizonylatolása
Kérdés: Hogyan kell bizonylatolni az üzletfenntartó szövetkezet által beszedett havi díjakat? A havi díj tartalma közös költség, szemétszállítási költség, a közös képviselő díja, befizetés a felújítási alapba. A szövetkezeti tagok banki átutalással teljesítik a befizetéseket a szövetkezet által kiadott elszámolás alapján, amely az adott évi befizetendő előirányzatot, valamint az év közbeni befizetéseket tartalmazza. Helyes ez az eljárás? Vagy számlakiállítási kötelezettsége lenne az üzletfenntartó szövetkezetnek? Mi a helyes bizonylati rend ebben az esetben?
49. cikk / 300 Egyéni vállalkozó kapcsolt vállalkozási jogviszonya
Kérdés: Egy belföldi kft. tagjai XX belföldi magánszemély, YY belföldi magánszemély és ZZ belföldi magánszemély. XX és YY testvérek. XX részesedése 15%, YY részesedése 15%, ZZ részesedése 70%. XX mellékfoglalkozású munkaviszonyban a kft. ügyvezetője, emellett van a kft.-től független helyen főfoglalkozású munkaviszonya, és emellett kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó.
1. Ha XX magánszemélyként ingatlant ad el a kft.-nek, ebben az ügyletben kapcsolt vállakozás-e XX és a kft.?
2. Ha XX egyéni vállalkozóként szolgáltatást nyújt a kft.-nek, ebben az ügyletben kapcsolt vállalkozás-e XX és a kft.?
1. Ha XX magánszemélyként ingatlant ad el a kft.-nek, ebben az ügyletben kapcsolt vállakozás-e XX és a kft.?
2. Ha XX egyéni vállalkozóként szolgáltatást nyújt a kft.-nek, ebben az ügyletben kapcsolt vállalkozás-e XX és a kft.?
50. cikk / 300 Óvodafelújítás támogatása
Kérdés: A cég támogatni kívánja egy óvoda felújítását. (Az óvoda egyházi fenntartású.) A támogatás összértékét a következők adják: a cég saját termékeinek ingyenes átadása, más vállalkozástól beszerzett termékek ingyenes átadása, más vállalkozástól igénybe vett építési-szerelési szolgáltatás ingyenes nyújtása. A nyújtott támogatás lehet-e közcélú adomány, vagy egyéb támogatásként kell kezelni? Kell-e szerződést, megállapodást kötni az óvodával a támogatásról? Hogyan kell számvitelileg helyesen elszámolni a vállalkozásoktól befogadott számlákat, valamint a termékek, szolgáltatások ingyenes átadását, nyújtását? A befogadott számlák áfáját vissza lehet-e igényelni? Kell-e számlát kiállítania a támogatást nyújtó cégnek az óvoda részére az ingyen átadott/nyújtott termékekről, szolgáltatásokról? Ha igen, milyen értékkel?
