331 talált cikk a jogutód kifejezésre

Kérdés: Két részvénytársaság beolvadással történő átalakulása során, a Gt. 74. §-a értelmében el kell számolni az átalakulásban részt venni nem kívánó részvényessel. Az elszámolás alapja a saját tőke/jegyzett tőke arány. Szakértői vélemény szerint a lekötött tartalék nem képezi alapját a felosztható vagyonnak. Jól gondoljuk? A közgyűlés dönthet a jegyzett tőke értékénél lényegesen nagyobb lekötött tartalék felosztásáról? A kilépő taggal történő elszámolás veszélyeztetheti-e a maradó tagok vagyoni helyzetét és a társaság működését?

Kérdés: Társaságunknál 2010. évben eredményes csődeljárás keretében elengedésre került a kötelezettségeink 50%-a. A fennmaradó 50%-ot pedig 4 egyenlő részletben kell megfizetni. A csődegyezségi jegyzőkönyv szerint: "Hitelezők jelen megállapodás aláírásával kifejezetten kijelentik, hogy a jelen megállapodásban foglaltak Adós általi maradéktalan teljesítése esetén, az Adóssal szemben fennállt vagy fennálló bármilyen jogviszony, illetve jogügylet alapján semminemű ezt meghaladó követelést, semmilyen jogcímen nem érvényesítenek, az Adóssal szemben fennálló, az 50%-ban meghatározott kielégítést meghaladó bárminemű követelést jelen megállapodás aláírásával elengednek, illetve arról kifejezetten lemondanak." Azaz az elengedés az egyezség aláírásának a napjával (2010. 04. 12.) történik, de egy jövőbeni maradéktalan teljesítéshez kötik. Mikor elengedett a kötelezettség? Probléma, hogy likviditási gondok miatt már az első és a második fizetési kötelezettségünknek sem tudtunk eleget tenni, vagyis nem tartottuk meg a csődegyezséget. Mi a teendő? Vissza kell könyvelni? Milyen időponttal? Mindennek milyen adó vonzatai vannak?

Kérdés: "X" kft. 20 millió forintért engedményezés keretében – az engedményező teljes jogú jogutódjaként – megvásárolta "S" kft. bruttó 50 millió forint peresített vevőkövetelését. "X" kft. peren kívüli egyezséget kötött a vevővel, aki a követelést bruttó 37,5 millió Ft (30 millió Ft + áfa) összegben elismerte, és kéri az eredeti számla sztornírozását (mínuszolását) és az új számla kiállítását. Kérdések: "X" kft., mint az "S" kft. perbeli jogutódja kiállíthat-e 40 millióról + áfáról számlát? ("X" kft. áfa nélküli engedményezéssel jutott a követelés birtokába.) A vevő befogadhatja-e ezt a számlát, ha a produktum/a teljesítés ugyanaz, de a szállítók neve más? "X" kft. a 40 millió forint és a 30 millió forint összegek után az áfakülönbözetet visszaigényelheti-e, ha az engedményező "S" kft. az eredeti (első) számla kibocsátásakor a 40 millió Ft után az áfát bevallotta és befizette?

Kérdés: 2009-es kedvezményezett átalakulás során a vagyonfelértékelés miatt 16%-os mértékben lekötött tartalékot képeztünk a jogutódnál az eredménytartalékkal szemben. 2010-ben milyen módon, milyen mértékben kell feloldani a tárgyévi értékcsökkenés-különbözet adóját, tekintettel a 2010-ben hatályos kétféle adókulcsra (19% és 10%)?

Kérdés: A kft. az utóbbi három évben evás volt. 2010-ben már visszatért a Tao-tv. hatálya alá. A saját tőke mínusz 5 millió Ft. A jegyzett tőke 3 millió Ft. Mielőtt evás lett, kisebb volt a saját tőke. Az előző könyvelő pótbefizetést írt elő 2009-ben, amikor még evás volt, a 36/414. könyvelési tétellel. Ebből csak pár ezer forintot fizettek be. A társasági szerződés szerint a tagok nem kötelezhetők pótbefizetésre. Mit lehet most tenni, mielőtt zárnánk a 2010. évet? Könyveljük vissza a pótbefizetést, azt is a középső oszlopban?

Kérdés: 2010-ben átalakult egy szövetkezet részvénytársasággá. Az átalakulással egy időben a jegyzett tőke is felemelésre került a szabad eredménytartalékból. A zrt. alapszabályába már a megemelt vagyoni hozzájárulás került. Amennyiben a részvényes el akarja adni a felemelt részvényét, mi a szerzési érték: a befizetett részjegy, vagy a már eredménytartalékból megemelt részvény értéke?

Kérdés: A kft. evára való áttérése esetén, az áttérést megelőző év tárgyi eszközeinek le nem vonható áfája elszámolásában kérném a segítségüket. A le nem vonható áfát egyéb ráfordításként kell elszámolni, vagy rá kell aktiválni a tárgyi eszközre? Amennyiben rá kell aktiválni, akkor a 100 E Ft alatti eszköznél elszámolható értékcsökkenésként? A 100 E Ft feletti tárgyi eszközöknél mi a helyzet?

Kérdés: Az Eva-tv. hatálya alá tartozó kft. ingatlanvagyonnal rendelkezik. Amennyiben a jogutódlással megszerzett ingatlanvagyont kivonja a vállalkozásból, milyen adókötelezettsége keletkezik a kft.-nek és a magánszemélynek? A vagyonkivonást hogyan kell könyvelni? A kft.-nek három tulajdonosa van, a tulajdoni hányad 60-30-10 százalék, de taggyűlési határozat alapján csak a személyesen közreműködő tag részesül osztalékban. A kft. jegyzett tőkéje 3 millió Ft, az evás előtti időszakról az eredménytartalék 400 E Ft. Az ingatlanvagyon értéke: az 1997. évi alapításkor az apportérték 800 E Ft, könyv szerinti értéke 600 E Ft; 2000. évi vásárlásból 1300 E Ft, könyv szerinti (nettó) értéke: 1100 E Ft.

Kérdés: Az "A" egyszemélyes kft. tulajdonosa a "B" kft. Az "A" kft. beolvad "B" kft.-be. Az "A" kft. lakóházakat épít és forgalmaz. Az átalakuláskor még rendelkezik el nem adott társasházi lakásokkal. Esetünkben érvényesíthető-e a kedvezményes átalakulás, mentesül-e a vagyonszerzési illeték alól?

Kérdés: Az "A" kft. egy bt.-től szolgáltatást vásárolt. Utóbb kiderült, hogy a bt. kárt okozott a kft.-nek a hibás szolgáltatással. A bt. időközben kft.-vé alakult minimális törzstőkével. Ha most akarjuk a kárt érvényesíteni, akkor mint bt.-nek kell teljes vagyonával felelni a kárért, vagy a kft.-nek a törzstőke erejéig?