Ingatlan értékesítése, majd lízingbe vétele

Kérdés: A magánszemély eladja ingatlanát egy lízingcégnek, annak érdekében, hogy azt a saját cégén (kft.) keresztül ugyanezen lízingcégtől visszabérelje (a cégben 50%-os tulajdonos). Az induló lízingdíjat – az ingatlan 20 százalékát – a saját kft. nem pénzmozgással egyenlíti ki, hanem a lízingcég, a lízingbe vevő saját kft. és a volt tulajdonos magánszemély beszámítási megállapodása alapján az eladó magánszemélynek járó vételárból beszámítja a cég önerős fizetési kötelezettségébe. Felmerülhet itt az ajándékozás esete? Valamilyen szempontból aggályos lehet-e az ügylet? Hogyan kell nyilvántartani ezt az ügyletet, ami egyébként valós piaci áron realizálódott?
Részlet a válaszából: […] ...Ezesetben az eladási ár összegében követelése lesz a magánszemélynek alízingcéggel szemben, de az ingatlan értékesítése miattszemélyijövedelemadó-fizetési kötelezettsége is keletkezik az Szja-tv. 59-63.§-ai alapján megállapított jövedelem után.Egyszerűbb lenne...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 20.
Kapcsolódó címkék:  

Személyijövedelemadó-előleg felmondásnál, végkielégítésnél

Kérdés: Dolgozóval közös megegyezéssel felmondtunk. Részére 4 hónap végkielégítést, és 2 hónap felmondást fizettünk ki. Kérdezem, a végkielégítésre 18% vagy 36% szja-előleget kell levonni?
Részlet a válaszából: […] ...és a levontadóelőleg erre eső részét, de legfeljebb az egy hónapra jutó összegtizenkétszeresét a következő adóévben megszerzett jövedelemnek és megfizetettadóelőlegnek kell tekinteni. Amennyiben a végkielégítés teljes összege még ígysem került elszámolásra,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 6.
Kapcsolódó címke:

Külföldi kiküldetés

Kérdés: Kapcsolódva a 3767. számú kérdéshez, kérdezem: A külföldi kiküldetés 15 eurós napidíjának 30%-át adóként kell befizetni? Vagy ha teljes mértékben kifizetjük a 15 eurót, akkor a 30%-a után járulékot kell fizetnie a bt.-nek, mert a napidíj 30%-a jövedelemnek minősül? Pontosan csak 10,5 eurót lehet kifizetni? (Milyen jogszabály írja elő?) "A megszerzés napját megelőző hónap 15. napján érvényes devizaárfolyam" – írják. Melyik jogszabály rendelkezik erről?
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolatos elszámolási szabályokról, akiküldetés időtartamának meghatározásáról.A külföldi kiküldetés címén kapott összegből a jövedelem úgyállapítható meg, hogy ezen összegből levonható annak 30 százaléka, legfeljebbazonban a külföldi kiküldetés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 6.
Kapcsolódó címke:

Osztalékról lemondás a kölcsön törlesztésére

Kérdés: 2007. évi előírt osztalékáról a tulajdonos lemond ügyvezetői kölcsöne törlesztéseképpen. Ez esetben van-e, és – ha igen – milyen fizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...szembeni kötelezettsége, és ebből következőena tulajdonos követelése a megítélt osztalék összege vagy a megítélt osztalékszemélyi jövedelemadóval, egészségügyi hozzájárulással csökkentett összege. Nemnehéz belátni, hogy a tulajdonos csak az adóval,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 6.
Kapcsolódó címkék:  

Iparűzési adó alapja egyéni vállalkozónál

Kérdés: Egyéni vállalkozónál a tárgyi eszköz értékesítéséből származó bevételt figyelembe kell-e venni az iparűzési adó számításánál?
Részlet a válaszából: […] ...el, azzal, hogy ha olyan ingatlant,ingó vagyontárgyat idegenít el, amelyet nem kizárólag üzleti célból használt,akkor az ebből származó jövedelem adózására a XI. fejezetben foglalt (avagyonátruházásra vonatkozó) rendelkezéseket kell alkalmazni.Ha az egyéni vállalkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 6.
Kapcsolódó címkék:  

Végelszámoláshoz kapcsolódó kérdések

Kérdés: Cégünk működését végelszámolással szeretné lezárni. Tartozásunk, követelésünk nincs. A cégben lévő (nullára leírt, kis összegű eszközök, illetve még le nem írt) eszközök elszámolására, illetve a meglévő pénzállomány cégből történő kivételére milyen legális lehetőség van? Végelszámolás esetén az adóhatóság folytat-e visszamenőleges ellenőrzést? Mire kell még odafigyelni a végelszámolás során?
Részlet a válaszából: […] ...tőkekivonással történő tőkeleszállítással vehetik ki, haannak a Gt. és az Szt. szerinti feltételei teljesülnek (jellemzően személyijövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás megfizetésével);– a végelszámolás alatt, sőt a végelszámolás befejezése utánis...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 6.
Kapcsolódó címke:

Járulékfizetés a betéti társaságnál

Kérdés: A bt. beltagja munkaviszonyban áll, a kültag pedig GYED-en van. Hogy érinti őket a járulékfizetés?
Részlet a válaszából: […] ...beltag után abiztosított részére a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya alapjánkifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem után havonta 29százalékos mértékű társadalombiztosítási járulékot [amelyből 24 százalék anyugdíjbiztosítási járulék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 6.
Kapcsolódó címke:

Tőkeleszállítás vagy tőkekivonás

Kérdés: Társaságunk termelési tevékenységéhez szükségtelen mértékű saját tőkével rendelkezik, mivel a magánszemély tulajdonosok az osztalékot évek óta nem vették ki. A társaság versenyképessége megtartásához jelentős fejlesztésbe kezdett. Az ehhez szükséges pénzügyi fedezetet a jegyzett tőke emelésével biztosították. A partnerek piaci magatartása miatt kétségessé vált a beruházás gazdaságos megtérülése. Ennek nyilvánvalóvá válásakor a tulajdonosok a tőke leszállításáról döntöttek, tőkekivonással. Ekkor szembesültek azzal a számviteli előírással, hogy tőkekivonáskor nemcsak a jegyzett tőkét kell csökkenteni, de a rá jutó összegben az eredménytartalékot is. Ezért ezt a megoldást elvetették. Olyan javaslat született, hogy az átalakulás módszerével csökkentsék a saját tőkét, vagy úgy, hogy a kiválással létrejövő társaságba csak jegyzett tőkét visznek ki, vagy úgy, hogy a társaság egy működő részlegét a hozzákapcsolódó eszközökkel, kötelezettségekkel és saját tőkével. A magánszemély tulajdonosok számára melyik módszer a kedvezőbb?
Részlet a válaszából: […] ...forinttal, az eredménytartalék is öthatodával,azaz 75 millió forinttal csökken, a magánszemély tulajdonosoknál avállalkozásból kivont jövedelem meghatározásakor (a 2,5+75 =) 77,5 millióforintból kell levonni az üzletrészek (törzsbetétek) megszerzésére fordítottértéket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 22.
Kapcsolódó címkék:  

Visszavásárolt üzletrész hasznosítása

Kérdés: A kétszemélyes kft. (férj, feleség) az elmúlt évben válás következtében egyszemélyessé vált. A kivált taggal az elszámolás megtörtént, a kft. visszavásárolta a tag 1,5 millió forintos üzletrészét 60 millió forintért (50%). Ha a tagnak ingyenesen átadjuk, akkor a 60 millió forint összevont jövedelemként adózik? Ezt a tag nem tudja vállalni. Ha a kft. bevonja, a saját tőke elbírja, van annak valami adóvonzata a tagnál, illetve a kft.-nél? A tőke- és eredménytartalék 120 millió forint, a lekötött tartalék 60 millió forint, a jegyzett tőke 3 millió forint. Van-e valamilyen más, kedvezőbb megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben ez nyilvánvaló. Az Szja-tv.67. §-ának (4) bekezdése alapján a kifizető köteles az árfolyamnyereségbőlszármazó személyi jövedelemadó összegét megállapítani, a kifizetendő összegbőllevonni, az Art. vonatkozó rendelkezése szerint bevallani és megfizetni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 22.
Kapcsolódó címke:

Tőkeemelés után az üzletrészek visszavásárlása

Kérdés: Társaságunk a szabad eredmény- és tőketartalék terhére jegyzett tőkét emelt 2008-ban. A kft. tulajdonosai magánszemélyek, akik a tőkeemeléskor nem adóznak, mivel az így megszerzett vagyoni érték nem minősül bevételnek. A tőkeemelés után a felajánlott kft.-üzletrészeket a társaság 75 százalékon visszavásárolja. A magánszemélyek milyen összeg után adóznak? És milyen fizetési kötelezettség keletkezik, ha az alapításkori és a tőkeemelés kapcsán kapott üzletrészt is értékesítik? Ha a magánszemélyek üzletrészüknek csak egy részét értékesítik, akkor van-e kötelező sorrend?
Részlet a válaszából: […] ...meg.Amikor a magánszemély üzletrészét értékesíti, akkorárfolyamnyereségből származó jövedelme lesz, amely után 25 százalék személyijövedelemadó terheli, továbbá az Eho-tv. 3. §-a (3) bekezdésének a) pontjaalapján 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 9.
Kapcsolódó címkék:  
1
113
114
115
184