1835 talált cikk a jövedelem kifejezésre

Kérdés: Fel kell-e venni a korábbi években már jóváhagyott, de eddig még fel nem vett osztalékot, a kedvezményes 10 százalékos (házipénztár) osztalék felvétele előtt?

Kérdés: Társaságunk székhelyének községében van egy vendégháza. Társaságunk a falutól kb. 2 km-re található, külterületen. A külföldi és belföldi partnereinket általában itt látjuk vendégül. A partnerek sokszor például a termékeik mintagyártására érkeznek. A vendégházban található szauna és szolárium is, amit nem nagyon használunk, s ezt az áramszámlával tudjuk igazolni. Itt foglalkoztatunk 1 fő dolgozót, aki ellátja a takarítást és a főzést, vendéglátást. A főzéshez beérkező étkezési anyagok áfáját már a beszerzéskor nem igényeljük vissza, továbbá természetesen az itt fogyasztott italok áfáját sem vonjuk le. A szállásadás és étkeztetés be van jegyezve a tevékenységi körünkbe. Minimális árbevétel keletkezik ezen a tevékenységünkön, mely nem áll arányban a költségekkel. Visszaigényelhető-e a vendégház: beruházás és felújítás áfája, az áram, vízdíj, gáz és tisztítószerek és egyéb felmerülő költségek áfája? Terheli-e még bármilyen más adófizetési kötelezettség a fenti tevékenységet? (A vendégház összes költsége belefér a jelenlegi szabályozás szerinti reprezentációs keretünkbe.) Hogyan kell könyvelnünk a vendégházat az 5-ös számlaosztályban? (Társaságunk elsődleges 6-7, másodlagos 5-ben könyvel.)

Kérdés: Társaságunk 2006 decemberében 17 millió forintot fizetett ki osztalékelőlegként a tulajdonosainak, a 25 százalékos osztalékadó megfizetésével. A társaság 2006. évi adózott eredménye a 2007. 01. 31-én elfogadott beszámoló alapján 17 millió forint, amelyet 30 millió forinttal az eredménytartalékból kiegészítettünk 10 százalékos osztalékra. Jól értelmezzük-e, hogy az osztalékelőleget a 2006. évi eredmény alapján fizetendő (25-35 százalékkal adózó) osztalék előlegének kell tekinteni? A 30 millió forint osztalékot – amit kifizettünk 2007. 02. 05-éig – pedig a megállapítás évében kifizetett, igazolt, az eredménytartalék terhére megállapított összegként 10 százalékkal adózó osztaléknak?

Kérdés: Társasház esetében az ingatlan bérbeadásakor a százalékos eho-t hogyan kell kezelni? Tulajdoni hányad arányában, vagy társasházak esetében a közös helyiségek bérbeadása után nincs százalékos eho-kötelezettség?

Kérdés: Csehországban bejegyzett adóalany magyar vállalkozással üzemeltetési és karbantartási szerződést kötött. A szerződés tárgya: a magyar vállalkozás magyarországi telephelyén üzemelő gázmotorok szerviz-, karbantartási és javítási feladatainak ellátása, mely több évre szól. Ezeket a feladatokat a cseh vállalkozás nem saját maga végzi el Magyarországon, hanem magyar adóalany alvállalkozó bevonásával végezteti. A cseh vállalkozás a magyar adóhatóságnál bejelentkezett, az általános forgalmi adónak az általános szabályok szerint alanya. Magyarországi telephelyként a magyar vállalkozás (a karbantartási helyszín) telephelye van bejelentve. A számlázás a magyar áfaszabályok szerint történik. Abban szeretnék segítséget kérni, hogy a Tao-tv. 2. §-ának (4) bekezdése szerint ez a külföldi vállalkozás alanya-e a társasági adónak? Ez a gazdasági tevékenység a Tao-tv. 3. §-ának (2) bekezdése szerint keletkeztet-e társaságiadó-kötelezettséget? A Tao-tv. 4. §-ának 33. pontja szerint ez egyáltalán telephelynek számít-e? Elegendő-e ennek a munkának a folyamatos végzéséhez ez az adószám, vagy kötelezően kérni kell a fióktelephelyként történő cégbírósági nyilvántartása vételt az 1997. évi CXXXII. tv. alapján?

Kérdés: Devizában történő könyvvezetés esetén hogyan kell az egyes adóbevallásokhoz szükséges átváltást megoldani? Minden egyes számlát az analitikában forintra kell az adott adójogszabály alapján átszámítani? Vagy elégséges az időszak utolsó napján érvényes árfolyammal forintosítani főkönyvi számlaszámonként?

Kérdés: Számviteli törvény hatálya alá tartozó evás társaság máshol nem biztosított tagja személyesen közreműködik a cég tevékenységében, de csak osztalékot (év közben osztalékelőleget) vesz fel, egyéb díjazást nem kap. A minimum-járulékalap után havonta befizeti a cég pénztárába az egyéni járulékokat, a cég szintén a minimun-járulékalap után fizeti az előírt járulékokat. Kérdéseim: 1. Kifogásolható-e, hogy a tag nem vesz ki jövedelmet, így nem fizet összevonandó jövedelem utáni szja-t? 2. 2007. január 1-jétől a tag nyugdíj- és táppénzalapja havi 131 000 Ft? 3. A vállalkozói járulékot havi 131 000 Ft után kell fizetni? 4. Felmerül-e a Tbj-tv. szerinti különadó a leírt esetben?

Kérdés: Ha egy adózó az 1991 előtt vásárolt családi házát lebontja, és ikerházakat épít a telekre, majd az egész ingatlant értékesíti, akkor mi képezi az eladó jövedelemadójának az alapját, kell-e egyáltalán fizetnie?

Kérdés: A 0653-as bevallást, mint evás, mikor kell beadnom? 2007. 02. 15. vagy 2007. 05. 20.? (Van 2006-ban munkaviszonyos jövedelmem is, 2006. 08. 01-jétől főállású evás vagyok.)

Kérdés: Köthető-e a pénzintézet és magánszemély között olyan betéti szerződés, amely alapján a magánszemély nem jogosult a betét kamatára, azt a pénzintézet köteles közvetlenül egy kft. bankszámláján jóváírni? Amennyiben igen, ki tekinthető elsődleges jövedelemtulajdonosnak, kell-e kamatadót levonni, vagy a kft.-nél kell a bruttó kamatot adóköteles bevételként elszámolni?