1814 cikk rendezése:
1431. cikk / 1814 Tőketartalék figyelembevétele az üzletrész bekerülési értékében
Kérdés: Az egyszemélyes kft. tulajdonosa a tevékenység folytatásához véglegesen a társaság rendelkezésére bocsátott egy összeget, amelyet a tőketartalékba helyeztünk. A tulajdonos időközben úgy döntött, hogy értékesíteni kívánja a céget, eladja üzletrészét. Hogyan járunk el szabályosan az üzletrész eladásából származó jövedelem megállapítása során? Az üzletrész bekerülési értékeként figyelembe vehető-e a tőketartalékba helyezett összeg? Megoldás-e, ha a társaság a tőketartalékból felemeli a jegyzett tőkét?
1432. cikk / 1814 Be nem fizetett jegyzett tőkére jutó osztalék
Kérdés: A 2004-ben alakult kft. a jegyzett tőke második felét 2005. február 2-án fizette be. A2004-ben képződött nyereségét kiveheti-e a 2005. március 31-ével készült mérlege alapján? Ha nem, akkor ezt a nyereséget 20 százalékos szja-val kiveheti-e 2006-ban az eredménytartalékból?
1433. cikk / 1814 Bérlet a munkába járáshoz
Kérdés: A kft. a munkába járáshoz szükséges bérlet 100%-át kifizeti a munkaviszonyban álló dolgozóknak. A bérletet a kft. vásárolja számla ellenében, a lejárt bérleteket visszakéri a dolgozótól és a számlához csatolja. Van-e szja-fizetési kötelezettsége a kft.-nek?
1434. cikk / 1814 Magánszemélytől garázs bérbevétele
Kérdés: Magánszemély a garázsát bérbe kívánja adni a társaságnak. Milyen számviteli bizonylat alapján tudja a társaság a bérleti díjat, a közüzemi díjat költségként elszámolni?
1435. cikk / 1814 Minimálbér utáni járulék könyvelése (eva)
Kérdés: Eva-tv. hatálya alá tartozó, tagsági viszonyban lévő tag nem vesz ki jövedelmet a kft.-ből, csak a minimálbér után fizeti meg a járulékokat. Hogyan kell a tagi jövedelemből levont járulékokat könyvelni?
1436. cikk / 1814 Vállalkozói járulék
Kérdés: Az idén bevezetett vállalkozói járulék vagy annak egy része elszámolható-e költségként? A társas vállalkozók járuléka a társaság költsége, vagy a vállalkozói jövedelemből kell levonni? Hova kell befizetni?
1437. cikk / 1814 Magyarországi kft. németországi fióktelepe
Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett kft. Németországban fióktelepet létesített. Számlázhat-e a magyar kft. a fióktelepnek, illetve hogyan kell a fióktelep bizonylatait szerepeltetni a kft. nyilvántartásában? A fióktelep Németországban leadózott eredményét hogyan kell figyelembe venni a kft. társaságiadó-bevallásában (a fióktelep bevételeit, adóalapot csökkentő, az adót és a költségeket, adóalapot növelő tételként)?
1438. cikk / 1814 Külföldi üzleti partner alkalmazottainak adott juttatás
Kérdés: Társaságunk rendszeresen fogad olyan devizakülföldi személyeket, akik a társaság külföldi ügyfeleivel vannak munkaviszonyban, és a termékeink felhasználására irányuló képzés vagy a termékek átvétele céljából érkeznek hozzánk. A szerződéses feltételeknek megfelelően e személyek tartózkodási költségét (szállás, napidíj) többnyire társaságunk viseli. A személyi jövedelemadó tekintetében e kifizetéseket (amelyről átvételi elismervényt kérünk) egyéb jövedelemnek tekintjük, és nem vonunk adót, hivatkozva az adott állammal kötött egyezményre. Az így kifizetett összegeket személyi jellegű egyéb kifizetésként könyveljük, és a társaságiadó-kötelezettség megállapítása szempontjából a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősítjük. Helyesen járunk-e el?
1439. cikk / 1814 Üzletrész-visszavásárlás, -bevonás adója
Kérdés: A kft. 2004 májusában a 10 000 ezer forint jegyzett tőkéből 3000 ezer forint értékű üzletrészt visszavásárolt a törzstőkén felüli vagyonából. A vételárat 3 év alatt fizeti ki a kft., és arra szerződés szerint kamatot fizet. A vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősül-e a kamat? A kft. a visszavásárolt üzletrészt a törzstőke-leszállítás szabályai szerint bevonja, majd eredménytartalékából a jegyzett tőkét ismét felemeli. Terheli-e az üzletrész bevonása miatt valamilyen adó a társaságot, a belföldi magánszemély tagokat, a belga illetőségű társaságot, a belga illetőségű magánszemélyt?
1440. cikk / 1814 Ügyvezető utáni adó- és járulékfizetés (eva)
Kérdés: Az evát választó kettős könyvvitelt vezető kft. ügyvezetője után milyen járulék- és szja-kötelezettség van, ha az ügyvezető többes jogviszonnyal rendelkezik, 8 órás munkaviszonya van egy cégnél. A 303-as bevallásba beállítottuk az evaalap 4 százaléka utáni járulékokat. Mivel nem vette fel a nyereséget, akkor is meg kell fizetni a járulékokat? A nyereséget beruházásra szeretnénk fordítani. A mérleg szerinti nyereséget eredménytartalékba könyveltük, valóban meg kell fizetni utána a járulékot, ha nem veszi fel a jövedelmet? Mi lesz az evanyereséggel? Ha kifizetem, akkor mit kell utána fizetni? A kft.-nél nincs alkalmazásban senki, az ügyvezető látja el a feladatot munkaidő után.
