1836 talált cikk a jövedelem kifejezésre

Kérdés: Színházi tevékenységű közhasznú nonprofit kft. tárgyévi jegybevételébe beszámíthatók-e a tiszteletjegyek, a kedvezménnyel értékesített jegyek névértéke, az ingyenesen adott előadások értéke? El kell-e különíteni, levonni a 2013. évi eladásból a 2013-ban eladott bérletek, 2014. évi előadások, valamint az egyéb, 2014. évi előadások jegyeladásának díját? A tiszteletjegyek után a fizetendő áfát bevalljuk, az áfa nélküli ellenértéket, mint ajándékot értelmezzük, és az szja-t, az ehót is e szerint valljuk be. Helyes ez így?

Kérdés: A kft. csapatépítő tréningre küldte munkavállalóit. Erről számlát kapott, a következő szolgáltatásokkal: szállás, lovas rendezvény, rendezvényszervezés, éttermi szolgáltatás. Mely költségelem nyújtható adómentesen, és melyik fog adózni?

Kérdés: A kft. egyik tagja magánál tart bizonyos eszközöket (pl. személygépkocsi, számítógép). Az eszközök használatát nem szabályozza taggyűlési határozat. Ez a tag nem végez a kft.-ben mellékszolgáltatást. A kft. ügyvezetője jogosult-e az eszközök visszaszolgáltatását kérni, visszaszolgáltatás hiányában pert indítani?

Kérdés: Magánszemély tulajdonában álló társaság 2013. II. félévében tőkekivonással le szeretné szállítani a jegyzett tőkéjét. A 2012. 12. 31-i mérlegében a jegyzett tőkén (100 000 E Ft) felül pozitív tőketartalék (10 000 E Ft) és negatív eredménytartalék (-20 000 E Ft) található. A saját tőke összege a negatív eredménytartalék ellenére is eléri a törvényi minimumot. A tőkeleszállításról szóló határozathoz szükséges-e közbenső mérleg? Van-e szja- és ehofizetési kötelezettség? A jegyzett tőke a korábbi években nem változott. Az adó megállapításához hány évre visszamenőleg kell figyelembe venni a jegyzett tőke saját forrásból történő emelését?

Kérdés: Az egyéni vállalkozó által alapított egyéni cég cégbejegyzése 2013. 06. 10-én megtörtént. Az egyéni cég többszemélyes kft.-vé alakulása folyamatban van. Milyen számviteli és adózási feladatok vannak az egyéni vállalkozó és egyéni cég, illetve az egyéni cég és a kft. vonatkozásában? A tagok magánszemélyek.

Kérdés: Magyar társaság kft.-üzletrészt vásárolt osztrák, illetve osztrák-magyar állampolgártól. A vételár jelentősen meghaladta a saját tőke nyilvántartási értékét, és az eladóknak is jelentős jövedelmük keletkezett. Kérdés az üzleti vagy cégérték elszámolása, a magánszemélyek adózása.

Kérdés: A fővállalkozó a megrendelő által aláírt szerződés szerinti projektet kizárólag alvállalkozókkal végezteti. Az iparűzési adó hatálya alá a fővállalkozónak is be kell jelentkeznie, vagy csak az alvállalkozóknak?

Kérdés: Cégünk kereskedelmi egységeken keresztül értékesíti termékeit. Marketingakció keretében egy meghatározott mennyiségen felüli vásárlás esetén pénzbeli juttatást nyújtunk a fogyasztónak, tehát nem a velünk üzleti kapcsolatban álló kereskedőnek. Milyen adózási vonzata van az akciónak?

Kérdés: A cég bérleti szerződést kötött parkolóhelyek hasznosítására a parkolóhelyek tulajdonosával. A bérleti szerződésben vállalta, hogy a korábbi bérlő tartozását megfizeti. A korábbi bérlő nem jogelődje. Ebben az esetben hogyan kell könyvelni?

Kérdés: 2012-ben magánszemélyek tulajdonában lévő gazdasági társaság üzletrészének 100%-át megvásárolta egy gazdasági társaság. A szerződéskötés során üzleti adatokhoz kötötték a vétel­árat, amelynek 80%-át 2012-ben kifizették, 20%-át visszatartották egyéves időtartamra, amikor is a vételárat korrigálják az időközben felmondott ügyfelek által kieső árbevétel függvényében. A szerződés szerint az eladókat illeti az átadáskor fennálló, a tevékenységük alatt teljesített, de a vevők által még meg nem fizetett szolgáltatás ellenértéke. 2013. január 1-jétől a vásárolt társaság beolvadt az üzletrész 100%-át birtokló társaságba. A végső vételárrész megfizetése most esedékes. A vételárcsökkenésként kimutatható árbevétel elszámolása nem kérdéses. A ki nem fizetett, időközben jogi eljárás alá vont vevőköveteléseket pedig a társaság engedményezi az eladókra. A vevő és az eladók között ellentmondás alakult ki. A vevő szerint, mint elengedett követelés, rendkívüli ráfordítás, adóalap-növeléssel jár, a cégérték bekerülési értéke nem módosítható, az Szt. 47. §-ának (9)–(10) bekezdésére hivatkoznak. Így a követelés engedményezése rendkívüli bevételnek számít. Az eladók szerint az engedményezés visszterhesnek minősül, az eredeti szerződés szerint is az eladókat illeti a követelés összege, mivel az üzletrész-értékesítés feltételeként az ellenérték része volt. Így a fizetett vételár a pénzben fizetett ellenérték és az átadott követelések összege lesz, módosul a cégérték bekerülési értéke is. Kinek van igaza? A követeléseket egyéb ráfordításként vagy a cégérték beolvadást követő felosztásának megfelelő forrás csökkenéseként kell elszámolni?