Osztalékelőleg januárban?

Kérdés: A gazdasági társaság 2011. január 5-i osztalékelőleg-fizetését e napra készített közbenső mérleggel támasztja alá. Figyelemmel arra, hogy a január 5-i időpont miatt a 2010. évi beszámoló adatai még nem állnak rendelkezésre, elfogadható-e a közbenső mérlegként a legutolsó beszámolóval lezárt időszaknak a 2009. december 31-i fordulónapra készített mérleg?
Részlet a válaszából: […] ...egyéb követelések között)– a ténylegesen kifizetett összeget a pénztárral, illetvebankszámlával szemben,– a megállapított személyi jövedelemadót pedig a bevallottösszegben a személyijövedelemadó-bevallással szemben.Ha ez az osztalékelőleg 2010. évre vonatkozik, akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 10.
Kapcsolódó címke:

Telefonhasználat adózása 2011-ben

Kérdés: Hogyan változott a telefonhasználat adózása 2011-ben, magáncélú használattal, illetve kizárólag céges használat esetén? Ha továbbszámlázzuk a 30 százalékot magánszemélynek, akkor az áfa teljes egészében levonható, és nincs egyéb adófizetési kötelezettség? Ehhez milyen nyilvántartást kell vezetni? Vagy nyilvántartás nélkül célszerűbb, ha a számla összegének 20%-a után megfizetjük az adót?
Részlet a válaszából: […] ...nyújtó számlájában lévő előzetesen felszámított áfát teljesösszegében levonásba helyezheti. (Ez esetben mentesül a személyi jövedelemadó megfizetésealól is.)A legalább 30 százalékban továbbszámlázotttelefonszolgáltatás esetén a könyvelés:– a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 10.
Kapcsolódó címkék:  

Külföldön foglalkoztatott adó- és járulékterhei

Kérdés: Egyik leányvállalatunk elnyert egy kétéves izraeli vasútépítési munkát. A két ország között érvényben lévő kettős adózás elkerülésére vonatkozó egyezmény alapján egyértelműen Izraelben kell a munkavállalók után, az ottani foglalkoztatás miatt az adót és járulékokat megfizetni. A munkavállalókat ennek a projektnek a megvalósítására vettük fel, kizárólag külföldön dolgoznak, és kéthavonta jönnek haza szabadságra, illetve pihenőidőre. Kérdésem az, hogy ebben az esetben keletkezik-e Magyarországon bejelentési, illetve járulékfizetési kötelezettség bármely jövedelemrész esetén, vagy kizárólag csak külföldön kell azt megfizetni?
Részlet a válaszából: […] ...azadóalapját. Ennek során az adózó az adóalapot úgy állapítja meg, hogy akülföldről származó jövedelméből levonja a külföldi jövedelem megszerzéséhezközvetlenül hozzárendelhető költségeket, valamint a közvetlenül hozzá nemrendelhető költségeknek a Tao-tv. 28...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 10.
Kapcsolódó címke:

Ügyvezető megbízási szerződéssel

Kérdés: A kft. új ügyvezetőt nevezett ki, aki megbízási szerződés alapján látja el munkáját. Az ügyvezetőnek máshol nincs főállása. Elláthatja-e az ügyvezető a munkáját kizárólag megbízási szerződés alapján úgy, hogy sehol nem rendelkezik heti 40 órás munkaviszonnyal?
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. szerint nem önálló tevékenység a gazdaságitársaság vezető tisztségviselőjének tevékenysége, tehát a járulékalapot képezőjövedelem megállapításánál a nem önálló tevékenységből származó bevétel azonrészét kell alapul venni, amelyet az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 10.
Kapcsolódó címkék:  

Üzletrész értékesítésének illetéke

Kérdés: A kft. tagjai az alábbi üzletrészekkel rendelkeznek (szavazati arányuk megegyezik az üzletrészaránnyal): "X" kft. 30%; "Z" kft. 35%; "H" magánszemély 35%. A kft. tagjai mind belföldi illetőségűek. A kft. tagjai üzletrészeiket két magánszemélynek (férj és feleség) adják el 2010 novemberében. A kft. 2010. évi mérlegében – előreláthatóan – az ingatlanok aránya az összes eszközök között 90 százalék lesz. A kft. tulajdonában lévő ingatlan értékbecslő szerinti értéke 18 M Ft. A kft. az ingatlan vásárlására 2004. évben hitelt vett fel, amelynek 2010 novemberében a tőketartozása 18,5 M Ft. A kft. tagjai az üzletrészüket (3 M Ft) 4 M Ft-ért adják el a házaspárnak. Megtehetik-e az eladók, hogy a hitellel terhelt ingatlanrészüket csak 1 M Ft nyereséggel adják el? A kft. tagjainak kell-e illetéket fizetniük 2010. évben, illetve 2011. évben? Ha igen, akkor hány százalékot?
Részlet a válaszából: […] ...bekerülésiértéke és eladási ára közötti különbözet – a számok alapján feltételezhetően -nyereséget jelent, amely nyereség (jövedelem) alapján a kft.-kettársaságiadó-fizetési kötelezettség terheli, a magánszemélyt pedig az Szja-tv.67. §-a szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 24.
Kapcsolódó címkék:  

Társaság alapítása üzletrészekkel

Kérdés: Ügyfelem magánszemélyként 5 különböző kft.-ben rendelkezik üzletrésszel. Ezeket az üzletrészeket egy újonnan alakuló kft.-be kívánja apportként bevinni. A régi társaságok közül négynél az üzletrészre jutó saját tőke értéke többszöröse az üzletrész névértékének. Az újonnan létrejövő társaság társasági szerződésében az apport értékét a meglévő társaságok legutolsó lezárt időszakának mérlegében szereplő saját tőke alapján határozzák meg, az ügyfelem által birtokolt üzletrész arányá­ban. Így az újonnan létrejövő társaságban ügyfelemnek jóval magasabb névértékű üzletrésze lesz, mint az öt társaságban lévő üzletrészek névértékei­nek összege. Jól gondolom-e, hogy az új társaság létrehozásakor ügyfelemnek nem keletkezik szja-fizetési kötelezettsége (hiszen ténylegesen nem jutott jövedelemhez)? Helyes-e az a vélemény, hogy szja-fizetési kötelezettsége majd akkor keletkezik, amikor az új társaságból (tőkeleszállítással, értékesítéssel, megszüntetéssel) kivonja az üzletrészét?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésekre – sajnos – nem tudunk kedvező (igenlő) választadni!Az Szja-tv. 4. §-ának (1) bekezdése alapján jövedelem amagánszemély által más személytől megszerzett bevétel egésze, vagy a bevételnekaz Szja-tv. szerint elismert költséggel, igazolás nélkül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 24.
Kapcsolódó címke:

Magánszemély külföldről kapott 2009. évi osztaléka

Kérdés: Magánszemély ügyfelem 1999-től 100%-os tulajdonosa egy Cipruson bejegyzett gazdasági társaságnak. A társaság az eltelt időszak alatt jelentős nyereséget halmozott fel. Ügyfelem részére a ciprusi társaság a felhalmozott (elszámolt) eredményét osztalékként – ügyfelem bankszámlájára történő átutalással – 2009. év novemberében kifizette. Kérdésem, hogy alkalmazhatja-e a 2009. évi LXXVII. tv. 175. § és 231. § által módosított egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló 2008. évi LXXXI. (a továbbiakban AJM) törvény 276. §-ának (3) bekezdése értelmében a magánszemély a Ciprusról, osztalékból származó jövedelmére az Szja-tv. 66. §-a (2) bekezdésének a) pontja által előírt 10%-os adómértéket, abban az esetben is, ha nem vásárolt 2009. december 31-ig magyar állampapírt?
Részlet a válaszából: […] ...úgymódosította az AJM rendelkezését, hogy a kedvezményes adózás feltételekéntkizárólag azt írta elő, hogy a jövedelmet juttató a jövedelem forrásáulszolgáló bevételt 2009. december 31-éig bevételeként számolja el. E módosításta 2009. évi CXVI. törvény 158...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 24.

Ingatlanvagyon kivonása

Kérdés: Az Eva-tv. hatálya alá tartozó kft. ingatlanvagyonnal rendelkezik. Amennyiben a jogutódlással megszerzett ingatlanvagyont kivonja a vállalkozásból, milyen adókötelezettsége keletkezik a kft.-nek és a magánszemélynek? A vagyonkivonást hogyan kell könyvelni? A kft.-nek három tulajdonosa van, a tulajdoni hányad 60-30-10 százalék, de taggyűlési határozat alapján csak a személyesen közreműködő tag részesül osztalékban. A kft. jegyzett tőkéje 3 millió Ft, az evás előtti időszakról az eredménytartalék 400 E Ft. Az ingatlanvagyon értéke: az 1997. évi alapításkor az apportérték 800 E Ft, könyv szerinti értéke 600 E Ft; 2000. évi vásárlásból 1300 E Ft, könyv szerinti (nettó) értéke: 1100 E Ft.
Részlet a válaszából: […] ...minősül (ha a kapott összeg több, mint aszerzési érték). Ezen jövedelmet 2010-ben 25 százalék, 2011-ben 16 százalékmértékű személyi jövedelemadó és 14 százalék mértékű egészségügyi hozzájárulásterheli (ez utóbbi addig, amíg az Eho-tv.-ben előírt felső határt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 24.
Kapcsolódó címke:

Jutalom a tárgyévet követően

Kérdés: A tárgyévet – a 2010. évet – követően, 2011. január hónap végén dönthet-e úgy a cég vezetője, hogy a dolgozók részére jutalmat fizet, mert a társaság nyereségesebben gazdálkodott, mint azt tervezték? A mérlegkészítés időpontja a tárgyévet követő február 28-a. Milyen adózási, számviteli szabályok vonatkoznak a jutalom kifizetésére, hogyan kell könyvelni, ha 2011. január végén fizetik ki?
Részlet a válaszából: […] ...terhelő járulékokatkell megfizetnie, a munkavállalót pedig – a munkabérre vonatkozó általánoselőírások szerint – személyi jövedelemadó, nyugdíj-, egészségbiztosítási ésmunkaerő-piaci járulék terheli.A jutalom nem tévesztendő össze a prémiummal. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 10.
Kapcsolódó címke:

Szakmai továbbképzés

Kérdés: Szakmai továbbképzésen részt vett dolgozó képzési költségének van-e valamilyen közterhe, amit a vállalkozás fizet? Ha igen, melyek azok?
Részlet a válaszából: […] ...meghatározottfeltételek mellett), az következik, hogy a már megszerzett szakmai ismeretekbővítését jelentő továbbképzést sem személyi jövedelemadó, sem társasági adónem terheli.Meg kell azonban jegyezni, ha a továbbképzés költségeiről atársaság nevére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 10.
Kapcsolódó címke:
1
92
93
94
184