EU-s projektben külföldiek foglalkoztatása

Kérdés: Karitatív tevékenységet végző egyházi intézmény az Európai Unió által finanszírozott (nyertes) pályázata keretében 2011. évben színházi előadás színpadra állítását tervezi. Az EU a projekt megvalósításának költségeit 100%-ban finanszírozza. A pályázati projekt bevétel elérésére nem irányul, időtartama 10 hónap. Az előadás célja bizonyos – élethelyzetüknél és körülményeiknél fogva nehéz helyzetben lévő – társadalmi rétegek problémáira való rávilágítás. A pályázatot határon átívelő együttműködés keretében német művészek, magyar szakemberek, illetve magyar diákok szoros együttműködésével valósítják meg. A német magánszemélyek túlnyomórészt Németországban fejtik ki tevékenységüket. Időnként Magyarországra utaznak: felügyelik a válogatást, a próbákat stb. Hogyan számfejtsük a német magánszemélyeknek fizetendő díjat, ha az 10 hónapos határozott idejű munkaszerződés alapján fizetendő a munkabér? Milyen adókat és járulékokat kell vonni tőlük, és milyen járulékot kell fizetni utánuk? A fentebb leírtak alapján a munka melyik államban végzettnek minősül? Megosztás esetén mi a megfelelő dokumentáció a munka végzésének helyszínét illetően? Hogyan számfejtsük a német magánszemélyeknek fizetendő díjat, ha az a projekt keretében végzett önálló tevékenység (színdarabírás, jelmeztervezés) megbízási díja? Ez esetben milyen adókat és járulékokat kell vonni tőlük, és milyen járulékot kell fizetni utánuk? A projektben közreműködő belföldi és külföldi magánszemélyek részére a tevékenységük ellenértékén kívül nyújtott egyéb juttatások besorolhatók-e az Szja-tv. 1. sz. melléklete 4.7. c) pontja alá?
Részlet a válaszából: […] ...a másik államban atevékenység kifejtéséhez rendszeresen állandó berendezéssel rendelkezik. Ha vanilyen állandó berendezés, úgy a jövedelem a másik államban adóztatható, de csakannyiban, amennyiben a jövedelem ennek az állandó berendezésnek tudható be. Haa...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 21.
Kapcsolódó címke:

Munkakörhöz szükséges tanfolyam, előadás

Kérdés: A kft. munkavállalóját a munkaköréhez szükséges tanfolyamra, előadásra küldi el. Az iskolától kapott számlán szerepel az oktatás, valamint az étkezés költsége is. A cég elismerheti-e költségként az oktatás árát? Értékhatárhoz van-e kötve? Az étkezés összegét a munkavállaló részére természetbeni juttatásként kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...juttatásnak minősül a munkavállalónak az iskolarendszerű képzésiköltsége munkáltató által történő átvállalása révén juttatott jövedelemből aminimálbér két és félszeresét meg nem haladó rész. Az így juttatott jövedelem1,19-szeresének 16 százaléka a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 7.
Kapcsolódó címke:

Üzleti ajándék gyakorisága

Kérdés: A kft. partnereinek üzleti ajándékot szeretne adni. Egy partnernek hányszor adhat a cég üzleti ajándékot? Például havonta 15 E Ft értékben? Akkor adómentesen el lehet számolni? Amennyiben italt szeretne karácsonykor vagy egyéb alkalomkor adni, akkor az hogyan adózik?
Részlet a válaszából: […] ...megfelelő egyedi értéket meg nem haladóajándék az üzleti ajándék.Az Szja-tv. 7. §-a (1) bekezdésének s) pontja alapján ajövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni az üzleti ajándékot, ha ajuttatót az adott juttatás tekintetében a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 7.
Kapcsolódó címke:

Nyugdíjas ügyvezető díjazás nélkül

Kérdés: Egy 2 személyes kft. nyugdíjas ügyvezetője díjazás nélkül adminisztratív anyagbeszerzői, szerződéskötési munkát végez. Milyen adó- és járulékkötelezettség terheli a kft.-t és az ügyvezetőt 2010. évben? Kell-e alkalmazni a szuperbruttósítást? Milyen kötelezettség terheli a kft.-t és az ügyvezetőt, ha a minimálbér 30%-át nem éri el a juttatás?
Részlet a válaszából: […] ...vezető tisztségviselőjének személyes közreműködése. Ha díjazásellenében van személyes munkavégzés, akkor az után kell személyijövedelem­a­dót fizetni. Az adóalap a jövedelem 1,27-szerese 2010-ben és2011-ben is.A Tbj-tv. szerint biztosítottnak kell tekinteni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 7.
Kapcsolódó címkék:  

Kiválás vagy valami más?

Kérdés: A zrt.-ből kiválik egy kft. az alábbi paraméterekkel: a zrt. jegyzett tőkéje 68 000 E Ft-tal csökken (a kiváló magánszemély részvényes részvényeinek az értéke), a zrt. által a részvények fejében átadandó eszközök nettó értéke 24 000 E Ft, az átvállalt hitel értéke 18 000 E Ft, amelyeket a kft. részvényei fejében elfogad. A kft. 500 E Ft jegyzett tőkével jön létre. Mi a helyes elszámolás a folyamatosan tovább működő zrt.-nél? [A kérdező kétféle variációt is bemutat, amellyel – mint a számviteli előírásokkal, a Gt.-vel összeegyeztethetetlennel – csak a válaszban foglalkozunk!]
Részlet a válaszából: […] ...a részvénytulajdonos magánszemély, ezért avisszavásárolt részvények ellenértékét is részére kell átadni. A vállalkozásbólkivont jövedelem elszámolása a zrt.-nél:– a magánszemélynek átadott eszközök piaci értékét az áfávalnövelten a zrt.-nek számláznia...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 7.
Kapcsolódó címke:

Csapatépítő tréning

Kérdés: A kft. csapatépítő tréningre szeretné munkavállalóit elküldeni. Erről számlát fog kapni. Kérdésem: ezt a cég elismerheti-e költségként adómentesen? Ha nem, hogyan fog adózni?
Részlet a válaszából: […] ...el költségként. Ebből következően ezeketa tételeket a számlának elkülönítetten kell tartalmaznia, illetve ezenszolgáltatások személyi jövedelemadóját a szervezőnek kell megfizetnie, amegfizetésről pedig nyilatkoznia a kft. felé.Amennyiben a csapatépítő tréningen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 7.
Kapcsolódó címke:

Üzleti ajándéknak nem minősülő ajándék

Kérdés: A társasági adó alanyai vagyunk. Cégünk gyakran ad üzleti ajándékot partnereinek. Úgy hallottam, hogy 2011-től a 19 500 Ft-ot (a minimálbér 25%-át) meghaladó ajándéknál a partner adózik, cégünknek pedig a 27% egészségügyi hozzájárulást kell megfizetnie, míg a 19 500 Ft alatt a társaságiadó-alapot kell növelnünk, és nincs további adóvonzata. Kérdésem, hogy a 19 500 Ft feletti ajándéknál is meg kell növelni a társasági­adó-alapot? Mi a könyvelési tétel mindkét esetben?
Részlet a válaszából: […] ...adatot köteles szolgáltatni.)Mivela megajándékozott partner a kifizetővel nem áll biztosítotti jogviszonyban, ígyaz ajándék adóköteles jövedelemként számításba vett összege után 27 százalékegészségügyi hozzájárulást fizet a kifizető, az ajándékot adó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 24.
Kapcsolódó címke:

Ügyvezető járulékfizetése

Kérdés: A tulajdonos "A" vállalkozásban munkaszerződéssel látja el az ügyvezetői feladatokat, a tevékenységben közvetlenül részt vesz, és a járulékokat megfizeti. "B" vállalkozásban ügyvezető és 50%-ban tulajdonos, a "C" evás vállalkozásban 25%-ban tulajdonos és ügyvezető is. A "B" és "C" vállalkozásokban milyen járulékfizetési kötelezettség terheli?
Részlet a válaszából: […] ...36 órás munkaviszonyban áll,akkor a "B" vállalkozásában a járulék alapja a ténylegesen kapott – elszámolt–, járulékalapot képező jövedelem. Ez azt jelenti, hogy az adott hónapban nincsa társas vállalkozói jogviszonyával összefüggő – például...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 24.
Kapcsolódó címkék:  

Társasháznak fizetett bérleti díj adója

Kérdés: A társasháztól bérelt pince bérleti díja 2011. január 1-jétől hogyan adózik? Eddig 25% forrásadót vontunk le. Most bruttósítani kell a bérleti díjat, és úgy vonunk 16%-ot? Ehót is kell fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...törölték az adó mértékére (25) vonatkozó szabályt.Ebből az következik, hogy a kifizetőnek az elszámolt bérleti díj egészétjövedelemnek tekintve, ennek 25%-a helyett, annak 16 százalékában állapítja mega személyi jövedelem­adót, vonja le, vallja be és fizeti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 24.
Kapcsolódó címkék:  

Osztalékfizetés a végelszámolás előtt

Kérdés: A kft. 2010. 12. 01-től végelszámolás alatt áll. A kft. taggyűlése egyhangúlag elfogadta a kft. 2010. 01. 01. és 11. 30. közötti időszakról szóló tevékenységet lezáró beszámolóját. A tagok úgy döntöttek, élnek a maximális osztalékfizetéssel, azaz a teljes adózott eredmény és a felhalmozott eredménytartalék osztalékként történő kifizetését határozták el. A végelszámoló kérdezi: kifizetheti-e (ki kell fizetnie) a tagok számára jóváhagyott összes osztalékot? A végelszámoló az osztalék egy részét visszatarthatja-e, ha úgy látja, hogy a végelszámolási időszak likviditása veszélybe kerülhet (bár fedezet van az osztalékra)?
Részlet a válaszából: […] ...mellett az osztalékfizetésről hozott döntés alapján az osztalék -magánszemély tulajdonosok esetében a személyi jövedelemadó és az egészségügyihozzájárulás levonása után – ténylegesen kifizethető. Ez a kifizetés azonban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 24.
1
91
92
93
184