Egyéni vállalkozó egyénicég-alapítása

Kérdés: Az egyéni vállalkozó egyéni céggé "alakulásával" kapcsolatban kérdezem. 1. Előadáson hallottam, hogy az elhatárolt veszteséget továbbviheti az egyéni cég, de erre sehol nem találtam törvényhelyet. Sem a továbbvitelre, sem ennek módjára, mértékére. Ha ez lehetséges, hogyan, mikor kell ezt dokumentálni? 2. A követelések leltározásáról szó van, de a kötelezettségekről szintén nem találtam semmit. Mi történik az egyéni vállalkozó megszűnés utáni kifizetetlen kötelezettségeivel (szállítók, adótartozások)? Ezeket, ha később kifizeti, hogyan kerülnek a költségei közé? 3. Problémám van a meglévő tárgyi eszközökkel, amiket esetleg nem apportál az egyéni cégbe: a) ha nulla értéken van, vonatkozik-e rá a megszűnésre vonatkozó Szja-tv. 10. mellékletének II. pontja, miszerint bevételként kell elszámolni, b) Szja-tv. 49/A. § szerinti nettó értéken kell számba venni, c) vonatkozik-e erre a megszűnésre az Áfa-tv. 11. §-a (2) bekezdésének d) pontja, a megszűnt egyéni vállalkozónál is maradnak eszközök, illetve továbbviszi, de apport után nem fizet áfát?
Részlet a válaszából: […] ...4. §-a (2) bekezdése alapján azonban ez esetben is az átvállalttartozás a magánszemély bevételének minősül (és összevonandó jövedelemkéntadóköteles).3. Az egyéni vállalkozó nyilvántartásában kimutatottmeglévő, az egyéni cégbe be nem vitt tárgyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 7.
Kapcsolódó címkék:  

Tartozás elengedése

Kérdés: Társaságunknál az egyik dolgozó 2007-ben jelentős kárt okozott azzal, hogy bizonyos szerszámokat eltulajdonított és eladott. Amikor lebukott, nem lett belőle rendőrségi ügy. Közjegyző előtt elismerte tettét, és vállalta, hogy havi 10 000 Ft-os részletekben törleszti az adósságát. Mivel a dolgozó és családja szűkös körülmények között él, a második gyermek megszületése után a társaságunk a fennálló 870 ezer Ft tartozást elengedi. Milyen járulék-, illetve egyéb fizetési kötelezettséggel jár ez a társaság, illetve a magánszemély részére?
Részlet a válaszából: […] ...megszerzett bevételnek minősül – többek között – azelengedett, átvállalt tartozás is, amely az Szja-tv. 28. §-a alapján egyébjövedelemnek minősül. Az így meghatározott jövedelem adókötelezettségére aszerzés jogcíme szerinti rendelkezéseket kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 7.
Kapcsolódó címkék:  

Magánszemélytől átvállalt hitel

Kérdés: A kft. átvállalta a magánszemély személygépkocsi-hitelét. A lízingcég szerződése szerint az átvállalt tartozás nem lízing, hanem hitel. Az átvállalt összeg a fennmaradó hitel összege: 1960 E Ft. A kft. és a magánszemély megállapodtak adásvételi szerződésben, hogy az autóért a kft. még fizet a hitelátvállaláson kívül 4000 E Ft-ot. A lízingcégnek a hitel átvállalása esetén kell-e módosító számlát kiállítania a magánszemély, illetve a kft. részére? A kft. az átvállalt tartozást hogyan tudja elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...megszerzett bevételénekminősül az átvállalt tartozás összege, amelyet – mint egyéb bevételt – amagánszemélynek összevonandó jövedelemként kell megadóznia, az adót a jövedelemmegszerzését követő negyedév első hónapjának 12. napjáig kell megfizetnie....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 7.
Kapcsolódó címkék:  

Nyilatkozat az adott támogatás kapcsán

Kérdés: A Tao-tv. 3. számú melléklete A) Nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségek, ráfordítások részének 13. pontját alapítványok, egyesületek (közhasznú, közhasznú fokozattal nem rendelkező) esetében nem tudjuk értelmezni. Ezek a nonprofit szervezetek jellemzően vállalkozási tevékenységet nem folytatnak, bevételeik kizárólag támogatásból jelentkeznek. Kiadásaik cél szerinti tevékenység érdekében történnek, illetve más nonprofit szervezetet támogatnak. Különösen fontos ezt a kérdést most tisztázni, mert az árvízkárosultak megsegítésére sok nonprofit szervezet támogatásokat gyűjt.
Részlet a válaszából: […] ...hivatkozott előírás értelmezésére az "Ingyenes juttatások– nyilatkozat függvényében – korrekció nélkül" címmel a PM JövedelemadókFőosztálya és az APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztálya tájékoztatótadott ki. Ebben – többek között – az szerepel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 7.
Kapcsolódó címkék:  

Hivatásos vadász "egyenruhája"

Kérdés: A vadászszövetség a vele munkaviszonyban álló vadászok részére évente munkaruha-juttatás címén 80 000 Ft-ot fizet. A kifizetés a keretnek megfelelő összegű, a munkáltató nevére kiállított áfás számla alapján történik. Az ily módon történő juttatást lehet-e adómentes természetbeni juttatásnak minősíteni? A leadott számlák áfatartalma levonható? A munkaruha-juttatásnak mi a helyes elszámolási módja? Lehet-e, kell-e az ily módon teljesített munkaruha-juttatást a kihordási idő függvényében a forgóeszközök, a tárgyi eszközök között nyilvántartani?
Részlet a válaszából: […] ...azt munkaruha-juttatás címénfizetik. Az így adott költségtérítést azonban az Szja-tv. 7. §-a (1)bekezdésének g) pontja alapján a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembevenni, tehát nem minősül a magánszemély bevételének. A munkaruha-juttatás címén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 23.
Kapcsolódó címkék:  

Kilépett taggal való elszámolás

Kérdés: Egy kétszemélyes kft. egyik tulajdonosa 2008-ban eladta az üzletrészét a másik tagnak, és kilépett a kft.-ből. A kilépés időpontjában azonban elmaradt a tagsági viszonyát megszüntető taggal az eredménytartalékból őt megillető rész elszámolása és kifizetése. Ezt az elszámolást elvégezhetjük-e, illetve kötelező-e elvégezni 2010-ben? Mi a teendő akkor, ha a kilépő tag lemond a vagyonnövekmény őt megillető összegéről?
Részlet a válaszából: […] ...túlmenően. Ez is a taggal szemben egy sajátos elszámolási kötelezettséget jelent, és jellemzően a magánszemélynél még személyijövedelemadó- és egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettséggel járhat. És ha ezt nem a visszavásárlási időpontjában teszik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 23.
Kapcsolódó címkék:  

Osztalékká nem vált osztalékelőleg szja-ja

Kérdés: Kft. tagjai 2009. évben osztalékelőleget vettek fel – közbenső mérleg alapján –, melyből a 25% szja levonásra került. Azonban a 2010. évi taggyűlés során kiderült, hogy a tárgyévi adózott eredmény nem nyújtott fedezetet az osztalékelőlegre, így a 2009. évi adózott eredmény lesz csak osztalék. A véglegessé vált osztalékelőleg utáni ehót a magánszemélyek a májusi közgyűlés után június 12-ig fizetik meg? Az osztalékelőlegből osztalékká nem váló összeget a kft.-nek vissza kell fizetni. Ilyen esetben ennek az szja-előlegét a kft. a 08-as bevalláson hogyan tudja visszaigényelni, mert abban csak pozitív szám szerepelhet? Esetleg másként kell a különbözetet rendezni?
Részlet a válaszából: […] ...jegybanki alapkamat öt százalékponttal növelt kulcsávalszámított kamat különbözetét), és ez után a kifizetőnek 54 százalék személyijövedelemadót és a 27 százalék ehót kell megfizetnie.Ha a felvett osztalékelőleg vagy annak egy része nem válikosztalékká, és nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 9.
Kapcsolódó címke:

Mobiltelefon lakossági előfizetéssel

Kérdés: Cégünk néhány mobiltelefonjához lakossági előfizetést rendeltek. Cégünk a telefonszámlát nem kéri részletezni, hanem megfizeti utána a járulékokat. Kérdésem, ettől függetlenül, bár lakossági előfizetések szerepelnek a szolgáltató számláján (a számlát a cég nevére állították ki), ez a telefonszámla elszámolható-e költségként a cégnél?
Részlet a válaszából: […] ...a telefonszámla a cég nevérelett kiállítva.A cég nevére kiállított számla bruttó összege alapján kellmegállapítani a személyijövedelemadó-fizetési kötelezettséget az Szja-tv. 69.§-a (1) bekezdésének m) pontja és (12) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 9.
Kapcsolódó címke:

Haszonélvezeti jog

Kérdés: A társaság haszonélvezeti jogot vásárol. A konstrukció: a társaság magánszemély tulajdonosai megvásárolnak egy ingatlant, míg az általuk alapított kft. ezen ingatlan haszonélvezeti jogát szerzi meg. A haszonélvezet alapításáért az eladó ingatlan tulajdonosa részére a vevő kft. ellenértéket fizet. A vétel és a haszonélvezeti jog alapítását követő évben a tulajdonosok a végelszámolás mellett döntöttek. Kérdésünk, a végelszámolás során mi a teendő a haszonélvezeti joggal? Hogyan vezetjük ki a könyvekből, keletkezik-e a magánszemély tulajdonosoknak adófizetési kötelezettségük?
Részlet a válaszából: […] ...befejezése után kapják meg ahaszonélvezeti jogot, akkor az Szja-tv. 68. §-ának (1) bekezdése alapján avállalkozásból kivont jövedelemre vonatkozó adózási szabályokat kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 9.
Kapcsolódó címke:

Egyéni cég átalakulása vagy alapítása

Kérdés: A 4514. kérdésre adott válaszukhoz kapcsolódóan kérdezem: a végzés napjával (2010-es év) konkrétan hogyan kell kiszámolni az Szja-tv. hatálya alá tartozó egyéni cég szja-, illetve egyéb adókötelezettségét? Valahol azt olvastam, hogy a "számviteli törvény előírásai szerint kimutatott pozitív összevont átértékelési különbözetet az átalakulás napjával megszerzett bevételnek kell tekinteni". Hogyan kell kiszámítani a számviteli törvény szerinti átértékelési különbözetet? Meg kell-e állapítani a tevékenység megszüntetésére irányadó rendelkezések szerint is a vállalkozói osztalékalapot? És ha igen, akkor hol van szerepe akár az adózás, akár az átalakulási mérleg tekintetében? Keletkezhet-e az egyszemélyes kft.-nek a későbbiekben az átalakulás miatt valamilyen adóalap-korrekciója?
Részlet a válaszából: […] ...figyelmen kívül hagyásávalmegállapítani a vállalkozói adóalapot és a vállalkozói osztalékalapot, valaminta vállalkozói személyi jövedelemadót és a vállalkozói osztalékalap utáni adót.Ezen adókat az egyéni cég végleges vagyonmérlegébe természetesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 26.
Kapcsolódó címkék:    
1
96
97
98
184