Az egyéni vállalkozó fel nem vett osztaléka

Kérdés: Egyéni vállalkozó 1997. évi adózás utáni eredményét 27 százalékos osztalékadóval leadózta, de akkor nem vette fel az osztalékot. 2001. évben ki szeretné venni. Van-e rá lehetőség, és milyen járulékfizetési kötelezettség terheli?
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. nem köti határidőhöz a már leadózott osztalék felvételét, így a személyi jövedelemadó szempontjából nincsen jelentősége annak, hogy a már leadózott osztalékot a vállalkozó mikor kívánja felvenni. Ezt az összeget azonban adózás szempontjából...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Értékpapír és étkezési utalvány juttatása

Kérdés: A vállalkozás munkavállalóinak természetbeni juttatásként banki értékpapírt (kötvény, befektetési jegy...), illetve étkezési utalványt kíván adni. Az értékpapír és étkezési utalvány természetbeni juttatás vagy a juttatás (értékpapír, étkezési utalvány) tartalmát tekintve jutalom, így a juttatott összeg annak adóvonzatát viseli?
Részlet a válaszából: […] ...szerint a természetbeni juttatás után az adót a kifizetőnek, a juttatás időpontját követően, az Art.-nak a kifizető által levont jövedelemadó befizetésére vonatkozó rendelkezései szerint kell megfizetnie. Az előzőek, valamint az Art. 2. számú mellékletének I. 1....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Kisvállalkozási adóalap-kedvezmény: tehergépkocsi vásárlása

Kérdés: Igénybe veheti-e a beruházás után a mikro- és kisvállalkozásokat megillető adóalap-kedvezményt egy újságospavilonok készítésével foglalkozó társaság, ha az anyagot és a készterméket saját tehergépkocsijával szállítja? A tehergépkocsit nyílt végű pénzügyi lízinggel vásárolta a kereskedelemmel foglalkozó társaság. Az áruszállításhoz vásárolt járművet fuvarozási tevékenységhez használja (tevékenységi körében a fuvarozás is szerepel, de eddig ebből árbevétele nem keletkezett).
Részlet a válaszából: […] ...(nemcsak egy-egy esetben) használja, továbbá, ha a végzett tevékenység a jármű használata nélkül a szokásos módon nem folytatható.(PM Jövedelemadók főosztálya 18662/2001. – APEH Adónemek főosztálya 1224257432/2001.; AEÉ...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Szövetkezeti üzletrész és részvény cseréje

Kérdés: A szövetkezet egyik leányvállalata (kft. rt.-vé) átalakult. Az átalakuláskor meglévő felhalmozott vagyon miatt a tulajdonos szövetkezetnél 17 százalékos eredménynövekedés jelentkezett. A szövetkezet – csereszerződés alapján – visszavásárolja tagjától a szövetkezeti üzletrészt névértéken, és ugyanolyan (névértékű) értékű – leányvállalati – részvényt ad érte, mely a szövetkezet számvitelében már 117 forintos beszerzési értéken szerepel. A fenti szövetkezeti üzletrész cseréjének milyen jogcímen, milyen mértékű adóvonzata van a szövetkezetnél, illetve a tagjánál?
Részlet a válaszából: […] ...kapott ellenérték (az üzletrész névértéke) és a szerzési érték különbözete – árfolyamnyereségként – 20 százalékos személyi jövedelemadó alá esik. (A szerzési érték a szövetkezet által 1992. december 31-e előtt kihirdetett jogszabály alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Ajándéksorsolás

Kérdés: Nyereményakció keretében a kft. tárgyi eszközt szeretne nyereményként kisorsolni. A kibocsátott sorsjegyek helyett a kft. termékeinek vonalkódját kell visszaküldeni. A nyeremények között nagy összegű tárgyi eszközök szerepelnek (pl. számítógép, mobiltelefon). Ebben az esetben a kft.-nek van-e személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettsége, illetve a tárgyieszköz-nyereményeket miképpen számolhatja el?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. előírása szerint (76. §) nem számít jövedelemnek – többek között – Szr-tv. 16. §-a alapján engedélyhez nem kötött sorsolásos játékból származó nyeremény. Az Szr-tv. 16. §-a szerint nem kell engedély a nem folyamatosan szervezett sorsolásos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 1.

Külföldről kapott osztalék

Kérdés: Részvénytársaságunknak van egy londoni cége. Ebben az évben hazautaltattuk az évek alatt összegyűlt nyereséget, amit természetesen az ottani nyereségadó szabályai szerint leadóztunk. A kettős adózás elkerülése céljából mi itthon a teendő?
Részlet a válaszából: […] ...alapját.A Magyar Népköztársaság és Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyság között a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelemadók területén, Budapesten, az 1977. évi november hó 28. napján aláírt és az 1978. évi 15. törvényerejű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 1.

Alapítvány: külföldi illetőségű előadók jövedelme

Kérdés: A kifizető Magyarországon bejegyzett – költségvetésből támogatott – alapítvány, közhasznú szervezet, amelynek célja részben a határon túli magyar diákság körében történő ismeretterjesztés. A foglalkoztatottak egy része megbízott külföldi illetőségű, ukrán, szlovák, jugoszláv állampolgár. Magyarországon csak egy-egy napot tartózkodnak konzultáció céljából. A megbízás célját képező tevékenységet saját hazájukban végzik. Helyesen járt-e el az alapítvány, hogy nem vont le személyi jövedelemadót, és nem kezelte őket biztosítottként?
Részlet a válaszából: […] ...egyezmény kihirdetéséről szóló 1996. évi C. törvény tartalmaz rendelkezéseket. A jugoszláv foglalkoztatottakra vonatkozó személyi jövedelemadót illetően a két ország között a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem- és a vagyonadók területén Budapesten, 1985...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 1.

Szakképzési hozzájárulás – személyes közreműködés esetén

Kérdés: Társaságunk saját tulajdonosaival – akik más társaságnál főállással rendelkező természetes személyek – megbízási szerződést kötött. (A megbízási szerződés a cég tevékenységi körébe tartozó feladatok elvégzésére vonatkozik.) A fenti címen történő kifizetést bérköltségnek, ill. a tulajdonos személyes közreműködésének kell-e minősíteni, és így a szakképzési hozzájárulás alapjába bele kellene számítani? Van-e különbség a tulajdonosokkal és a cégtől teljesen független személyekkel kötött szerződések tekintetében?
Részlet a válaszából: […] ...megfelel a statisztikai elszámolások szerinti keresetnek, függetlenül attól, hogy az ilyen címen kifizetett összegek után kell-e személyi jövedelemadót fizetni vagy sem, illetve alapját képezi-e vagy sem a társadalombiztosítási járulékoknak.Mindezek alapján a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 1.

Foglalkozás-egészségügyi ellátás

Kérdés: Cégünk élelmiszer-ipari vállalkozás, különleges higiéniai követelményeket igénylő élelmiszerek gyártásával foglalkozik. Üzemorvosunk, valamint cégünk higiénikusa javaslatára cégünk szerződést kötött a foglalkozás-egészségügyi szolgálat keretében egy fogászati rendelővel cégünk összes dolgozójának rendszeres fogorvosi szűrésére. Cégünk ennek költségeit teljes egészében magára vállalta, kérdésünk, hogy természetbeni juttatásnak minősül-e?
Részlet a válaszából: […] ...Mindez azt jelenti, hogy a hivatkozott jogszabály szerint kötelezően előírt foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás a személyi jövedelemadóban adómentes természetbeni juttatás, ami a társasági adó szempontjából költségként elszámolható, továbbá ezeknek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. július 18.

Osztalék utáni adókötelezettség

Kérdés: A bt. tagjai részére osztalékot akar fizetni. A fizetendő osztalékból a Tao-tv. 27. §-ának (1) bekezdése szerint 20 százalék mértékű osztalékadót kell levonni, vagy az Szja-tv. 66. §-ának (2) bekezdése szerint kell a személyi jövedelemadót megállapítani?
Részlet a válaszából: […] ...levonnia, befizetnie, és a jogosultnak igazolást adnia a jövedelemről és a levont adóról. Magánszemély esetében csak személyi jövedelemadót, nem magánszemély jövedelemszerző esetében csak a Tao-tv. szerinti osztalékadót kell megállapítani. Ennek megfelelően a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. július 4.
1
103
104
105
113