Ingatlanbérlet megszűnésekor
a felújítás elszámolása

Kérdés: Bérelt ingatlanon 2015. évben felújítást végeztünk. A bérleti szerződésben nem szerepelt az, hogy a bérlő felújítást végezhet a bérelt épületen, így a felújítást a bérbeadó hozzájárulása nélkül végeztük el. Most, 2019-ben a bérleti szerződést felmondjuk, a bérelt ingatlant visszaadjuk a bérbeadónak. Mi a teendő a még le nem írt felújítási költségekkel? A terven felüli értékcsökkenésként kivezethetjük?
Részlet a válaszából: […] ...a bérbeadó magánszemély, a térítés nélkül átvett felújítás áfás értéke a magánszemély jövedelmének minősül, amelyet személyi jövedelemadó és szociális hozzájárulási adó terhel, amelyet a Tao-tv. hatálya alá tartozó bérbevevőnek kell megállapítani, bevallania...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 30.
Kapcsolódó címkék:  

Kell-e könyvelni minden számlát?

Kérdés: A kft. könyvelője azt kéri az ügyvezetőtől, hogy minden olyan szolgáltatásról és termékbeszerzésről kérjenek a kft. nevére szóló számlát, amely valamilyen módon kapcsolódik a kft. tevékenységéhez, és a könyvelő majd el fogja dönteni, hogy a számlák tartalma elszámolható-e. Mi van akkor, ha a kért számlákat nem számolja el a könyvelő költségként? A nem könyvelt számlákat is meg kell őrizni? Lehet-e gondja abból a kft.-nek, ha a nevére kiállított, de költségként el nem számolt számlák már nem lesznek meg?
Részlet a válaszából: […] ...szerinti egyes meghatározott juttatások közé besorolható, és a vonatkozó törvényi előírás szerinti adóalap arányában a személyi jövedelemadót és a szociális hozzájárulási adót felszámította; ha nem sorolható az egyes meghatározott juttatások közé, akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.
Kapcsolódó címke:

Katás egyéni vállalkozó ingatlan-bérbeadása

Kérdés: Egyéni vállalkozóként régebben pályáztam EU-s támogatásra ingatlanvásárláshoz természetgyógyászati rendelőm kialakítására. Immár 4 éve túl vagyunk azon az időn, ameddig (3 év) cél szerint kellett használni a pályázati feltételeknek megfelelően. Kifizettem a hitelt is. Az ingatlant bejegyezték a nevemre a földhivatalnál. Most nyugdíjba megyek, a két rendelőből csak egyben tevékenykedek tovább, és bejelentkeznék a kata alá. A másik helyiséget kiadnám, de a kata tiltja az ingatlan-bérbeadást ezen adózás alatt. Arra gondoltam, a kata kezdetekor a vagyonleltárban már nem szerepeltetem az ingatlant, és magánszemélyként – minden előírás betartásával – adnám ki azt. Megtehetem-e és hogyan, milyen módon, milyen dokumentálással, esetleg adóteher is van? Elfogadható az általam vázolt megoldás, vagy tudnak praktikusabbat ajánlani?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelem elkülönítése megoldható a bizonylaton feltüntetett bérbeadási tevékenység alapján.Az ingatlan-bérbeadás után személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 18.
Kapcsolódó címkék:  

Nőnapi virág, húsvéti nyúl elszámolása

Kérdés: A cafeteria és egyéb meghatározott juttatások 2019. 01. 01-i szigorítása kapcsán kérdezem: ha egy cég szeretne nőnapra virágot, húsvét alkalmával, illetve mikulásra a dolgozók gyerekeinek csomagot juttatni, keletkezik-e adó- és járulékfizetési kötelezettsége a munkáltatónak?
Részlet a válaszából: […] ...kell kimutatni. Az áfát is magában foglaló bekerülési értékének 1,18-szorosa minősül adóalapnak, az adóalap 15%-át kell személyi jövedelemadóként, 19,5 százalékát szociális hozzájárulási adóként bevallani és befizetni a juttatás hónapjának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 4.
Kapcsolódó címke:

Cafeteria "bérben"

Kérdés: Cégünknél megmaradt a cafeteria-rendszer, de belekerült, hogy lehet "bérben" is kérni az összeget. Jól gondoljuk-e – habár bérként adózik –, hogy nem bérköltségként, hanem a személyi jellegű egyéb kifizetések között kell kimutatni az ilyen címen számfejtett összeget?
Részlet a válaszából: […] ...szembeni kötelezettségként: T 559 – K 4712. A munkavállalóval szembeni kötelezettséget csökkenti a munkavállalót terhelő személyi jövedelemadó, továbbá a bérjárulékok: T 4712 – K 462, 463-1, de el kell számolni a munkáltatót terhelő szociális hozzájárulási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 4.
Kapcsolódó címke:

Szakorvos ügyvezető személygépkocsiköltség-elszámolása

Kérdés: Szakorvosi tevékenységet végző személy – aki egyszemélyes kft. ügyvezetője, társas vállalkozó 40 órás munkaviszony mellett – elszámolhat-e gépjármű- és üzemanyagköltséget, parkolási díjat a kft. esetében, amennyiben a személygépjárművet mint magánszemély vásárolta, és az nem jelenik meg a kft. tárgyieszköz-nyilvántartásában? Különösen arra tekintettel, hogy a kft. kereteiben végzett járóbeteg-ellátást kórházban, illetve más szervezet által fenntartott magánrendelőben végzi Budapesten, eltérő kerületekben, megbízási szerződés alapján, és ehhez a közlekedés elengedhetetlen. Amennyiben elszámolhatja, szükséges a költségeket megosztani útnyilvántartás alapján magán- és üzleti célra? Ha nem, akkor apportálnia kell a gépjárművet a kft.-be, és ez után elszámolhatók az ilyen jellegű költségek?
Részlet a válaszából: […] ...B) rész 6. pontban foglaltak alapján a társasági adóban vállalkozás érdekében felmerült elismert költségnek minősülne, és a személyi jövedelemadóban adómentes lenne a kft. által biztosított személygépkocsi magáncélú használata, továbbá az azzal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 4.

Ügyvezető szakorvos bér- és osztalékelszámolása

Kérdés: Egyszemélyes kft. ügyvezetője szakorvos, társas vállalkozó 40 órás munkaviszony mellett. Több kórházban vállal ügyeletet, az ügyeleti díjat megállapodás alapján kiszámlázza az egészségügyi intézményeknek. Személyes közreműködés címén bérköltséget eddig nem számolt el. Tulajdonosként vehet-e ki osztalékot a cégből, vagy csak bérköltséget számolhat el? Ha osztalék elszámolható, akkor annak mik a 2019-es adó- és járulékterhei?
Részlet a válaszából: […] ...tulajdonosként osztalékot vehet-e ki a cégből, vagy csak bérköltséget számolhat el. Nincs bérköltség felvételére és így személyi jövedelemadó fizetésére kötelező szabály, tehát osztalékként is részesülhet a kft. nyereségéből. Tekintettel arra, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 4.
Kapcsolódó címkék:  

Üzletrészcsere adófizetési kötelezettsége

Kérdés: Gazdasági társaságok tagjai közötti üzletrészcsere esetén milyen adófizetési kötelezettségek keletkeznek? Pl. 4 magánszemélynek fejenként és társaságonként 25%-os tulajdonrésze van az "X" kft.-ben is, az "Y" kft.-ben is. Az "X" kft. törzstőkéje 4.000.000 Ft, az eszközök értéke 10.000.000 Ft. Az "Y" kft. törzstőkéje 4.000.000 Ft, az eszközök értéke 4.000.000 Ft. Megállapodásuknak megfelelően Ádám és Béla "X" kft.-ben lévő teljes részét, csereügylet keretében, a Cecil és Dia "Y" kft.-ben lévő teljes részére cseréli. Milyen feltételek mellett lehet ezt a csereügyletet véghezvinni, és kinek milyen adófizetési kötelezettsége keletkezik azokban az esetekben, ha a 25%-os "X" kft. részt egy az egyben cserélik "Y" kft.-re, és a 25%-os "X" kft. tulajdonrész átadása mellé még 1,5 millió Ft értékű eszközt kap "Y" kft. rész mellé?
Részlet a válaszából: […] ...de Ádám és Béla tulajdonosoknak is (mert a csereérték 2,5 millió forint, az üzletrész szerzési értéke pedig 1 millió forint) személyi jövedelemadót és szociális hozzájárulási adót kell bevallaniuk és fizetniük. Cecil és Dia "X" kft.-ben szerzett üzletrészének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 4.
Kapcsolódó címke:

Külföldi napidíj könyvelése

Kérdés: Külföldi napidíj könyvelése a valutapénztárban, és feladása a munkabér számfejtése után.
Részlet a válaszából: […] ...meghaladó külföldi napidíj elszámolása,– a meghaladó külföldi napidíj alapján a munkavállalót terhelőT 3612 – K 462 = személyi jövedelemadó,T 3612 – K 463-1 = nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási járulék, munkaerőpiaci járulék bevallása és előírása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 21.
Kapcsolódó címke:

Munkáltatói hozzájárulás önkéntes nyugdíjpénztári befizetéshez

Kérdés: Társaságunk az alkalmazottaknak a bruttó bér 7 százalékának megfelelő összeget juttat önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulásként, amelyből a munkavállalót terhelő adók levonása után fennmaradó nettó összeget utal az önkéntes nyugdíjpénztárba. Társaságunk a kiva szerint adózik. A fenti gazdasági eseménnyel kapcsolatosan szabályzatot készítettünk, amelyet a munkavállalókkal is elfogadtattunk. Társaságunk nem szeretné a munkaszerződést módosítani, és az alapbér részévé tenni ezt az elemet. Helyesen gondolkodunk? Az önkéntes nyugdíjpénztárba átutalt összeg kezelhető-e személyi jellegű egyéb kifizetésként?
Részlet a válaszából: […] ...is: a munkáltatói hozzájárulás, támogatói adomány egésze jövedelem, amelyből a munkavállaló terhei 15 százalék személyi jövedelemadó, 10 százalék nyugdíjjárulék, 7 százalék egészségbiztosítási járulék, 1,5 százalék munkaerőpiaci járulék....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 21.
1
24
25
26
116