Visszavásárolt üzletrész térítés nélküli átadása

Kérdés: 8 magánszemély tulajdonában lévő kft. egyik tagja elhunyt. A tag örököse kérte a neki járó üzletrész kiadását, amelynek értékében a felek kölcsönösen megállapodtak. A megállapodás szerinti érték magasabb, mint az üzletrész nyilvántartás szerinti értéke. A kft. saját tőkéje: jegyzett tőke 8 millió forint, eredménytartalék 19 176 ezer forint. A taggyűlés döntése alapján a visszavásárolt üzletrészből a törzsbetét névértéken térítés nélkül átadásra kerül a 7 tagnak. A kft. nem szándékozik tőkeemelést vagy tőkeleszállítást végrehajtani, a jelenlegi tőkeösszetételen változtatni. Hogyan kell az adott esetet elszámolni? A tagok részére történő átadásnak milyen adóvonzata van? Szükséges-e a törzsbetétnél a kerekítést végrehajtani?
Részlet a válaszából: […] ...3.§-ának 34. pontja szerint értékpapírnak minősül a kft.-üzletrész. Az értékpapírformájában megszerzett vagyoni érték személyi jövedelemadózását az Szja-tv. 77/A.§-a szabályozza.Az Szja-tv. 77/A.§-ának (1) bekezdése alapján a magánszemély...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 22.

Az 54 százalékos szja esedékessége

Kérdés: A telefonszámla 20 százaléka utáni 54 százalékos szja-fizetési kötelezettség mikortól esedékes?
Részlet a válaszából: […] ...adókötelezettségre kell alkalmazni. Amagáncélú használat miatt a telefonszámla végösszegének vélelmezett 20százaléka után a személyi jövedelemadó 54 százalék, de egyéb járulékok isterhelik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 22.

Törzstőke-leszállítás és következményei

Kérdés: "A" kft. üzletrészt szerzett 260 millió Ft-ért "B" kft.-ben 2003-ban, a tulajdoni hányada 47,43 százalék lett. A "B" kft. 2004-ben leszállította törzstőkéjét 548 170 E Ft-ról 82 200 E Ft-ra az eredménytartalékkal szemben, a tulajdoni hányadok változatlansága mellett. 2005-ben az egyik tulajdonos tőkeemelést hajtott végre, amelynek következtében "A" kft. tulajdoni hányada 21,4 százalék lett. 2006-ban a "B" kft.-ből kiválással létrehozták a "C" egyszemélyes kft.-t, a tulajdonos "A" kft. 38 990 E Ft jegyzett tőkével, 144 865 E Ft eredménytartalékkal. A "C" kft. vagyona 183 850 E Ft részvény "D" rt.-ben, ami a "D" rt.-ben 34,2 százalék tulajdoni hányadot jelent. A kiválás után az "A" kft.-nek a "B" kft.-ben nincs részesedése. A leírtak alapján "A" kft.-nek a 260 000 E Ft és a 183 855 E Ft különbözetében vesztesége keletkezik? A társasági adóban elismert veszteség? Mikor kell az eseményeket könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...iskifizethetnek osztalékként, amely összeg a tulajdonosokat tőkekivonás eseténközvetlenül (a magánszemély tulajdonosokat a személyi jövedelemadó megfizetésenélkül) megilletné.Nem világos, hogy a "B" társaságban az egyik tulajdonos atőkeemelést külső...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 22.

Betéti társaság beltagjának járulékai

Kérdés: Evás bt. beltagjára – amennyiben rendelkezik 36 órát meghaladó munkaviszonnyal, és a társasággal nincs munkaviszonyra vonatkozó szerződése – milyen járulékfizetési szabályok (esetleg új szabályozók is) vonatkoznak abban az esetben, amennyiben a társaságban lévő pénzt "kiveszi"? Kettős könyvvezetés esetén az említett kivétet hogyan kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...ide a tag személyes közreműködésének és a tag által teljesítettmellékszolgáltatásnak a díja, amellyel összefüggésben a személyijövedelemadóról szóló törvénynek a nem önálló tevékenységre vonatkozórendelkezéseit alkalmazni kell. Ha a bt. tagjának a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 8.

Nyugdíjas választott tisztségviselő

Kérdés: Nyugdíjas választott tisztségviselőt, aki a minimálbér 30 százalékánál magasabb tiszteletdíjban részesül, szeptember 1-je után milyen kötelezettségek terhelik?
Részlet a válaszából: […] Társadalombiztosítási szempontból munkavégzésre irányulóegyéb jogviszonynak minősül az ún. tiszteletdíjas tevékenység (választotttisztségviselő). Díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonykeretében személyesen munkát végző tisztségviselőre a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 8.

Utalvány fogyasztásra kész étel vásárlására

Kérdés: Adómentesen adható a munkavállalóknak 4500 Ft-ig hidegétel-utalvány havonta. Lehet-e 4500 Ft-nál nagyobb összeget adni, mennyi a maximum? Milyen adóterhei vannak a foglalkoztatónál, illetve a munkavállalónál?
Részlet a válaszából: […] ...juttatás (a havi 4500 forintotmeghaladó összeg, legyen ez 20 000 Ft)– forintértékét 2006. szeptember 1-jétől 54 százalékosszemélyi jövedelemadó terheli (a 20 000 Ft esetében 10 800 Ft),– mivel munkavállaló (a Tbj-tv. szerint biztosított) részéreadták...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 11.

Étkezési költségtérítés elszámolása

Kérdés: Társaságunk a telephelyén biztosítja az étkezési lehetőséget, amelyet egy külső cég szállít. Helyes-e az a gyakorlat, hogy a beérkező számla áfatartalmát teljes egészében visszaigényeljük, belső számlában kiszámlázzuk egy tételben a levont, illetve külön sorban az adómentes részt? Kötelező-e az egyének térítését leszámlázni? Ha nem, akkor az egyének térítését számlázatlan költségtérítésként könyvelnénk. Helyes-e az összevont számlázás? A fenti rendszert a helyi bérletekre is kérem értelmezni!
Részlet a válaszából: […] ...Ez atársaság alkalmazottai részére biztosított étkeztetés esetében nem képzelhetőel akkor, amikor az alkalmazottak csak a személyijövedelemadó-mentes résztmeghaladó díjat térítik meg.Az Áfa-tv. 32. §-ának (6) bekezdése szerint, amennyiben azadóalany részben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 11.

Étkezési utalványok elszámolása

Kérdés: Az élelmiszerbolttal rendelkező kft. külső cég által nyomdai úton előállított étkezési utalványt ad a dolgozóinak. A nyomdai költséget igénybe vett szolgáltatásként számolják el. A munkavállalóknak havonta átadott étkezési utalványt mikor kell költségként elszámolni? Abban a hónapban, amikor jár és átvette, vagy amikor azt a munkavállaló levásárolta? Ez utóbbi esetben hogyan lehet különválasztani a más vállalkozás által kibocsátott, az adott üzletben beváltott utalványok elszámolását? Hogyan kell az utalványokat nyilvántartani?
Részlet a válaszából: […] ...személyi jellegű egyéb kifizetések között elszámolni, ezzel azidőponttal kell az étkezési utalványok adóköteles része után a személyijövedelemadót, a társadalombiztosítási járulékot, a munkaadói járulékotmegállapítani, bevallani, befizetni. Amennyiben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 11.

Természetbeni juttatások utáni adókötelezettségek

Kérdés: A 872. kérdésre adott válaszban részletezik a természetbeni juttatás utáni kötelezettségeket. Felfrissítenék, hogy most melyik járuléknak mi az adóalapja? Aktualitását a cégtelefonok 20 százaléka után fizetendő adók adják. Mi után kell fizetni például a munkaadói járulékot? A bérszoftverfejlesztő cég szerint az 54 százalékkal növelt összeg után. Helyes ez?
Részlet a válaszából: […] ...– többek között – az Szja-tv. 69. §-a szerinti természetbeni juttatásadóalapként megállapított értékének személyi jövedelemadóval növelt összege[ide nem értve az Szja-tv. 69. §-ának (10) bekezdése szerinti üzleti ajándék,reprezentáció...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 11.

Tagi kölcsön adói

Kérdés: A kft.-nek 2006. 08. 31-én a tagi hitelállománya 1 200 000 Ft. Van-e bármilyen fajta adó- vagy egyéb fizetési kötelezettsége az állam felé?
Részlet a válaszából: […] ...a kifizető által a magánszemély(ek)től felvett hitel(kölcsön) után fizetett kamat. Ebből az következik, hogy ezen kamatokat aszemélyi jövedelemadó szempontjából részben sem lehet kamatnak tekinteni, így amagánszemély által nyújtott kölcsön (hitel) utáni kamat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 14.
1
88
89
90
116