1111 talált cikk a juttatás kifejezésre

Kérdés: Társaságunk védőmaszkokat és egyszer használatos gumikesztyűket vásárolt nagy tételben munkavállalóinak a veszélyhelyzetre tekintettel, a munkavégzéshez szükséges egészségvédelem miatt. Társaságunk hulladékgyűjtéssel, hulladékválogatással foglalkozik, de nemcsak fizikai, hanem irodai dolgozóknak is biztosítottuk a védőfelszerelést (pl. postai, banki ügyintézéshez). Helyes-e az a gyakorlat a számviteli, illetve adójogi elszámolás tekintetében, ha anyagköltségként könyveltük a beszerzést, az áfát levonásba helyeztük, és járulékot nem fizetünk a beszerzés után, mivel nem természetbeni juttatásként adtuk dolgozóinknak?

Kérdés: Társaságunk mint anyavállalat a tulajdonunkban lévő üdülőben részben a leányvállalatok dolgozóinak, részben a saját dolgozói részére üdülési lehetőséget biztosít május 1. és október 1. közötti időszakban, a külön üdülési szabályzatban rögzítetteknek megfelelően. A KSH szerinti besorolás: Nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely-szolgáltatás a 173/2003. sz. kormányrendelet alapján. Saját dolgozóink térítésmentesen vehetik igénybe az üdülőt, ezen térítésmentes juttatás kalkulált értéke után a munkabérre vonatkozó adó- és járulékfizetési szabályok alapján teljesítjük adó- és járulékfizetési kötelezettségünket. A tagcégek részére évente határozott idejű bérleti szerződés alapján 27%-os áfát felszámítva engedjük át az üdülőt, az üdülési szabályzatban meghatározott heti turnusváltásokban megvalósuló üdülés céljára. A tagcégekkel kötött bérleti szerződés tartalmazza a bérleti időszakot, a bérleti díjat, azt, hogy az üdülőt csak beutalt személy használhatja. Nem tér ki a mellékszolgáltatásokra (ágyneműcsere biztosítása, gondnok foglalkoztatása). Minden üdülő kitakarítva adja át az üdülőt. Helyesen járunk-e el, ha bérletnek minősítjük a tagcégekkel kötött, május-október közötti időszakra vonatkozó szerződést, miközben a tagcégek dolgozói heti turnusváltásban veszik igénybe az üdülőt, vagy valójában "Szálláshely-szolgáltatásra" kellene szerződést kötnünk?

Kérdés: A kft.-nél megkezdődött a felszámolás. A felszámolás kezdőnapja előtti hónap munkabéreit a kft. már nem tudta kifizetni, emiatt a havi adó- és járulékbevallásban a jövedelmeket és a kft.-t terhelő és a levonandó járulékokat sem kell szerepeltetni. A felszámolás kezdőnapja előtti fordulónappal készülő beszámolóban sem kell könyvelni a béreket költségként, illetve a járulékokat kötelezettségként? Ha könyvelni kell, akkor a beszámoló nem fog megegyezni a NAV-os folyószámlával?

Kérdés: A társaság a 333 E Ft-os biztosítási díjat elszámolta: T 55 – K 454, majd a munkavállaló nettó bérének védelme érdekében felbruttósította 500 E Ft-ra, amellyel megnövelte a rendszeres bérjövedelmet, és elvégezte a bérszámfejtést. A munkavállaló M-es lapján a 300. sorban a rendszeres munkabért, a 304. sorban a felbruttósított biztosítási díjat írta be, hivatkozva a kitöltési útmutatóra. A járulékok a megfelelő sorokban szerepelnek. A könyvelésre vonatkozó az 541/471-re elő kell írni a rendszeres bért és a felbruttósított biztosítási díjból a felbruttósító összeget? Ugyanis a 333 E Ft már szerepel az 55-ön. Így, ha a 471-ről utalással kifizetésre kerül a rendszeres nettó bér, előírásra kerül a rendszeres bér szja-, eü- és nyugdíjjáruléka (15+7+1,5+10%), és a felbruttósított biztosítási díj miatti szja-, eü- és nyugdíjjárulék 167 E Ft-tal, éppen nullára fut a 471. Helyes ez így? Ezek az adók maradhatnak az 541-en?

Kérdés: Gépjármű-kereskedelemmel fő tevékenységként foglalkozó vezérképviselet (importőr) nyereményjátékot hirdet. A nyereményjáték lényege, hogy egy adott időszakban új autóra adásvételi szerződést kötött ügyfelek közül egy szerencsés magánszemély visszakapja a megrendelt autója vételárának 50%-át. Az árkedvezmény a magánszemély részére oly módon kerül átadásra, hogy a vezérképviselet a márkakereskedő részére, a márkakereskedő pedig (egyező összegben) a magánszemély részére adja át az árkedvezményt. Az előbbi konstrukcióval kapcsolatban az alábbi kérdések merültek fel mind a márkakereskedő, mind az importőr szempontjából:
1. Keletkezik-e valamilyen adókötelezettsége a magánszemélynek vagy a kifizetőnek az 50% mértékű árkedvezmény után?
2. Alkalmazható-e a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú mellékletének 8.14. pontjában foglalt adómentességi jogcím?
3. A visszatérítést egyéb ráfordításként vagy árbevétel-csökkentő tételként kell könyvelni?

Kérdés: Cégünk nincs rákötve a vezetékesvíz-hálózatra, kizárólag fúrt kúttal rendelkezik. Az ivóvíz biztosítása a dolgozók részére ballonos vízzel és szikvízzel történik. A ballonos víz és a szikvíz után van-e a vállalkozásnak szja- és szochofizetési kötelezettsége, illetve a beszerzést terhelő előzetes áfa levonható-e?

Kérdés: A nagykereskedő cég a vevő vállalkozásainak képviselőit vevőtalálkozóra hívja meg. A vevőtalálkozón a résztvevők részére ételt, italt szolgálnak fel, vendégművészek lépnek fel, szakmai előadásokat tartanak. A vevőtalálkozón nagyobb értékű eszközöket – tévé, okostelefon, műszaki cikkek, italcsomagok – adnak át sorsolás keretében. Hogyan kell ezeket elszámolni? Az áfa levonható? Milyen személyijövedelemadó-, illetve társaságiadó-vonzata van?

Kérdés: Újabban nemcsak (előlegfizetéses és előlegfizetés megkötés nélküli) határozatot ad ki az Államkincstár, hanem végzést is. Azt is kétféle verzióban: előlegmegkötéssel (ez egyértelmű kötelezettség) és részletfizetési megkötéssel. Az utóbbi megkötésű végzést – a kettős könyvvitelben – egyéb bevételként kell könyvelni?

Kérdés: A cégnél olyan eszközök beszerzésére is sor kerül (pl. hűtőszekrény, konyhabútor, pingpongasztal), amelyek közvetlenül nem szolgálják a vállalkozási tevékenységet. Ezen eszközök elszámolása hogyan történik? Vissza lehet igényelni az áfát? Lehet ezen eszközöknél értékcsökkenést elszámolni?

Kérdés: Módosultak a szakképzési hozzájárulásra vonatkozó előírások. Cégünk szakképzési hozzájárulásra kötelezett, amelynek háromféle módon tesz eleget: saját munkavállaló képzése, fejlesztés, gyakorlati képzés. Van-e ezekben változás? Hogyan kell ezeket a tételeket kiszámítani és könyvelni?