1111 talált cikk a juttatás kifejezésre

Kérdés: Egyéni vállalkozó alkalmazottai részére a tőle történő vásárlások során 5-10 százalékos árengedményt ad az eladási árból. Természetbeni juttatás-e? Kollektív szerződés nincs.

Kérdés: Egy kiemelkedően közhasznú alapítvány támogatást kap egy cégtől. Az alapítvány a törvény előírása szerint kiállítja az igazolást. Kell-e valamilyen szerv vagy az adóhatóság felé adatot szolgáltatni a kiállított igazolásokról? Milyen nyilvántartás szükséges?

Kérdés: Egy bt. fő tevékenységi köre az őrzés-védés és takarítás. Olyan vállalkozásoknál vállal a bt. őrző-védő feladatokat, ahol akár utcai viseletre is alkalmas ruhában látja el feladatkörét a cég (nincs emblémával ellátva a ruha). Az egyik cég egy sportruházati bolt (ott edzőcipőbe, szabadidőruhába öltöznek), a cég alkalmazottainak arculatához és öltözködéséhez igazodva, a másik egy kozmetikumokat forgalmazó cég, ahol szövetnadrág, ing és nyakkendő az előírás. Ezen öltözékek (utcai cipő, sportcipő, szabadidőruha, zakó stb.) munkaruhának minősülnek-e, elszámolhatók-e adómentesen költségként? És a bt. csak a belső szabályzatában írja elő az egy évben vásárolható munkaruha darabszámát és összegét? Vannak ésszerű határai az egy főre jutó munkaruházat elszámolhatóságának éves szinten?

Kérdés: A 2004. évi Szja-tv. módosításával kapcsolatosan: természetbeni juttatásnak minősül-e 2004-től (azaz a cégnek kell a 44 százalékos szja-t, ill. tb-járulékot fizetni), vagy összevonandó jövedelemnek minősül a következő esetekben: – a társaság alkalmazottjának a cég ingyenesen rendelkezésre bocsátja a lakást (eddig természetesen természetbeni juttatásként a piaci árnak megfelelő bérleti díj után 44 százalék szja-t, ill. tb-járulékot fizetett); – a cég kórházi ápolását finanszírozta külföldi személynek; – iskolarendszerű képzést finanszíroz a cég egyik dolgozójának.

Kérdés: A 2004. évre vonatkozó módosított Szja-tv. 69. §-ának (1) bekezdése természetbeni juttatás d) pontjában szerepel, hogy "valamennyi munkavállaló részére azonos feltételekkel és módon ingyenesen biztosított termék vagy szolgáltatás" akkor tekinthető természetbeni juttatásnak, ha "igénybevétele minden munkavállaló számára is ténylegesen elérhető". A fentieket figyelembe véve a számla alapján kifizetésre kerülő munkaruha-térítés természetbeni juttatásnak tekinthető-e abban az esetben, ha annak összeghatára beosztástól függően változó, vezetők és beosztottak eltérő juttatásban részesülnek. A 69. §-a (1) bekezdésének e) pontja szerint "a kollektív szerződésben rögzítetten" munkakör, beosztás alapján is szabályozható a juttatás mértéke. A kollektív szerződéssel nem rendelkező vállalkozásoknál ez milyen módon alkalmazható?

Kérdés: Egy kft.-nek két tulajdonosa van, anya és fia. A fiú többségi tulajdonos, ő látja el az ügyvezetést tagi jogviszony keretében, az anya nyugdíjas, a kft.-ben nem tevékenykedett. Az anya meghalt. A kft. a temetkezési költséget finanszírozhatja-e, milyen feltételekkel, van-e ennek értékhatára, ha igen, akkor van-e ennek valamilyen adóvonzata?

Kérdés: Egy szoftverkészítéssel, számítógép-forgalmazással és számítástechnikai oktatással foglalkozó kft. riasztót kíván beszerelni a házába. A cég székhelye megegyezik a tulajdonosok lakóhelyével, az iroda is a lakásban van. Elszámolható-e az egész beruházás a cég beruházásaként, vagy csak törtrésze? Az áfát vissza lehet-e igényelni?

Kérdés: Kérdésem a közhasznú alapítvány esetében az adomány értelmezésére irányul. Konkrétan az a kérdés, hogy az Szja-tv.-ben meghatározottakon túli vagyoni előnynek minősül-e az oktatásban részesítés, vagy ellenérték nélküli, kedvezményes juttatás (pl. tankönyv). További kérdés, hogy indokolt-e megkülönböztetni, ha akkreditált oktatás történik, illetve ha nem? Általában van-e jelentősége, hogy az alapítvány normatív támogatásban részesül, illetve lehet-e adomány a befizetés, ha díjat szed az alapítvány, amelynek befizetése a szolgáltatásnyújtás feltétele? Adománynak tekinthető-e a befizetés, ha nincs tandíj, csak ajánlott befizetés? A hatályos Áfa-tv. szerint mikor kell számlát adni a befizetésről?

Kérdés: Cégünk ügyvezetője szabadsága alatt használta a kft. tulajdonában lévő személygépjárművet. Mivel a cégautóadót megfizetjük a gépjármű után, így az ezen időszakra eső üzemanyagköltséget a vállalkozás érdekében felmerült költségként számoljuk el. Mi az álláspont a szabadság ideje alatt ugyanezen gépjármű használata miatt kifizetett külföldi autópályadíj és külföldi parkolási költség elszámolhatóságával számviteli és adózási szempontból?

Kérdés: Munkavállalónk üzemi baleset következtében elhunyt. Özvegyének megállapodás alapján egyszeri kifizetésként nem vagyoni kártérítést (a szomorú esemény feldolgozásához), költségtérítést (telefonköltség, ház körüli munkák stb.), dologi kártérítést (ruházat stb.), havi rendszerességű kifizetéssel az elmaradt jövedelem jogcímen fizetünk. A kifizetés elszámolása az Szt. szerint minek minősül? Személyi jellegű kifizetésnek vagy egyéb ráfordításnak?