Osztalékadó-kedvezmény (eva)

Kérdés: Alkalmazhatja-e az Eva-tv. és a számviteli törvény hatálya alá tartozó társas vállalkozás a 2006. évi LXI. tv. (17) bekezdése szerinti kedvezményes 10 százalék adót arra az osztalékra, amelyet az evás időszak előtt keletkezett eredménytartaléka terhére fizet ki a tulajdonosoknak?
Részlet a válaszából: […] ...osztaléknak az eredménytartalékterhére megállapított összegéből a csökkentés mértékével megegyező osztalékrészadója egyszeri alkalommal 10 százalék lehet. Ehhez meg kell határoznia azátlagos napi készpénz-záróegyenleget és az átlagos napi készpénzforgalmat a2006...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 12.
Kapcsolódó címkék:  

Házipénztár miatti osztalékadó-kedvezmény (eva)

Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető evás bt. az áttérésnél nem vehette igénybe a 20%-os kedvezményt a házipénztárban felgyülemlett összegre. Most igénybe veheti-e a 10%-os kedvezményt?
Részlet a válaszából: […] ...esetébentermészetesen az eva előtti időszak eredménytartaléka) a csökkentés mértékévelmegegyező osztalékrész adója egyszeri alkalommal 10 százalék.Ehhez az evás cégnek is meg kell határozni az átlagos napikészpénz-záróegyenleget és az átlagos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 14.

Csekély értékű ajándék juttatása

Kérdés: Cégünk évente egyszer családi napot tart, ahol a munkavállalók 3 vendéget hozhatnak. A vendéglátást lebonyolító étterem 3000 Ft-ot számláz adagonként. A résztvevők étkezési jegy alapján fogyaszthatnak. Elszámolható-e az összeg csekély értékű ajándékként, ha igen, mit kell tartalmaznia a nyilvántartásnak?
Részlet a válaszából: […] ...ajándék lehet termék vagy szolgáltatás, ígyaz említett családi napon adott étel elszámolható ezen a jogcímen. Legfeljebbévi három alkalommal adható csekély értékű ajándék, és alkalmanként az adóévelső napján érvényes havi minimálbér 10 százalékát (2006-ban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 31.
Kapcsolódó címke:

Befektetési jegyekkel kapcsolatos elszámolások

Kérdés: Nem pénzügyi tevékenységet folytató kft. Magyarországon forgalomba hozott befektetési jegyet jegyzett a befektetési alap indulása előtti jegyzési időszakban. A megfizetett ellenérték a névértéknél alacsonyabb diszkontált ár volt (5,5 százalékos kamat figyelembevételével került megállapításra). El lehet-e számolni, és ha igen, akkor hogyan, a ténylegesen megfizetett vételár és a névérték közötti különbözetet? A kibocsátási tájékoztató szerint a 4 éves futamidő alatt a befektetési alap a napi árfolyamon köteles visszavásárolni a befektetési jegyet. A futamidő alatt kell-e, lehet-e hozamot elszámolnia piaci árfolyam alapján, ha ténylegesen hozamfizetés nem történik? Változik-e az eset megítélése, ha a kibocsátó tőkegaranciát és a teljes futamidőre összesen 6% hozamgaranciát vállalt, de azzal a megkötéssel, hogy a tőke- és hozamgarancia csak a lejáratig tartott befektetési jegyekre érvényes?
Részlet a válaszából: […] ...formája az, amikor abefektetésialap-kezelő a tőke megóvására és hozamfizetésre tesz ígéretet. Ahozamfizetés évente egy vagy több alkalommal is meghirdethető. Ilyenkor azalapnak a kifizetés napján érvényes nettó eszközértéke egy befektetési jegyrejutó összege és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 25.
Kapcsolódó címke:

Vadasparkban tartott állatok nyilvántartása

Kérdés: Hogyan történjen a közhasznú társasághoz tartozó vadasparkban tartott állatok nyilvántartása, értékelése?
Részlet a válaszából: […] ...például kan, koca, süldő, malac bontásban)piaci értékeik figyelembevételével forintosítani kell. Ezt az értéket kell -első alkalommal – könyvelni a tenyészállatok, illetve a készletek között arendkívüli bevételekkel szemben (a rendkívüli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 24.
Kapcsolódó címkék:  

Előfinanszírozási költség

Kérdés: A kft. megmunkálóközpontokat bérel operatív lízing keretében. A gépek üzembe helyezésekor felmerült alapozási, szállítási költségeket egyedileg aktiváltuk. Gondot jelent a lízingbeadó által számlázott előfinanszírozási költség számviteli elszámolása, melyet a késedelmes használatbavétel miatt kellett fizetnünk. Mi a helyes elszámolása?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint, ha a lízingbeadó előfinanszírozásiköltséget számít fel, akkor az nem operatív lízing, hanem pénzügyi lízing.Értelmezhetetlen ugyanis a késedelmes használatbavétel a bérbevevőnél, mivel azeszközt operatív lízing esetén a lízingbeadónak kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 1.
Kapcsolódó címkék:  

Adómentesen adható juttatások

Kérdés: A munkavállalók részére évente 3x5700 Ft/hó értékben adómentesen adható juttatásoknál járható-e az a megoldás, hogy a munkavállalók például élelmiszer, vegyi áru, ruházat vásárlásáról a cég nevére szóló számlát adnak le? Természetesen ha a számla értéke az adómentes határt meghaladja, akkor csak az adómentes határig történik kifizetés és elszámolás a könyvelésben.
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. 1. számú melléklete [8.19. a) pont] szerintadómentes a kifizető által a magánszemélynek (kifizetőnként) legfeljebb évihárom alkalommal adott termék, szolgáltatás, illetve az ezekre szóló utalványértékéből alkalmanként az adóév első napján érvényes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 11.
Kapcsolódó címke:

Küldöttgyűlés tagjai részére teljesített kifizetés

Kérdés: Egyesületi formában működő biztosító tagjai 5 évre választott küldöttek, akik az évente 3-4 alkalommal ülésező küldöttgyűlésen történő részvételre tekintettel átalányban, költségtérítésben részesülnek, költségeik (utazás, szállás, étkezés) bizonylatolása nélkül. Az átalányt a biztosítóegyesület által elfogadott normák alapján nyújtják. Kifizethetők-e e költségek igazolás nélkül? Hogyan számolja el ezt a biztosítóegyesület? Milyen adó- és járulékfizetés terheli e kifizetéseket?
Részlet a válaszából: […] Az esetre az Szja-tv. hivatali, üzleti utazásra vonatkozórendelkezése vonatkozik, azzal, hogy a költségek megtérítése bizonylat alapjánlehetséges (Szja-tv. 3. §-ának 10. pontja, 7. §-a (1) bekezdésének g) pontja).Abban az esetben, ha bizonylat nélkül történik kifizetés,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 21.
Kapcsolódó címkék:  

Külföldi személlyel kapcsolatos bejelentési, adókötelezettség

Kérdés: Egy bt. beltagja német magánszemély, aki évente 2-3 alkalommal, rövid ideig tartózkodik Magyarországon. Jövedelmet nem vesz fel. A bt.-nél fennálló feladatok ellátását szintén német vezető munkatárs végzi, aki 180 napnál kevesebbet tartózkodik Magyarországon. Jövedelmet nem vesz fel. Van-e a bt.-nek bármilyen bejelentési, adó- vagy járulékfizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] Abban az esetben, ha a magánszemélynek nincs jövedelme,akkor nem keletkezhet személyijövedelemadó-kötelezettsége, és ezzel kapcsolatosbejelentési kötelezettség sem áll fenn. Abban az esetben, ha a magánszemélyek atbj-törvény szerint külföldi illetőségűek, nincs...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 21.
Kapcsolódó címkék:  

Arányosítási kötelezettség

Kérdés: Kizárólag adóköteles növénytermesztési tevékenységet folytató vállalkozás vagyunk. 2004 első félévében arányosítási kötelezettséget keletkeztető állami támogatásban részesültünk. Szeretnénk megtudni, hogy már év közben – a támogatás folyósításának időpontjában – arányosítanunk kellett volna, vagy megfelelően jártunk-e el akkor, amikor e kötelezettségünknek csak a 2004. évi utolsó adómegállapítási időszakról szóló bevallásunkban tettünk eleget?
Részlet a válaszából: […] ...sokáig nemszületett, az eltérő értelmezések azonban nem eredményezhetik az adózókhátrányos helyzetbe kerülését – csak egyszeri alkalommal, kizárólag a2003-2004. év vonatkozásában alkalmazható. Fontos hangsúlyozni tehát, hogy2005-ben, illetve azt követően erre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 17.
Kapcsolódó címkék:  
1
12
13
14
17