Kapcsolt vállalkozás számviteli értelmezése

Kérdés: Van "A" anyavállalat, "B" és "C" ezen anyavállalat leányvállalatai ("B" és "C" között semmilyen egyéb részesedési/tulajdonosi viszony nincs). "B" és "C" számviteli szempontból egymásnak kapcsolt vállalkozásai-e? Azaz például a "B" társaság mérlegében a "C"-vel szemben fennálló követeléseket-kötelezettségeket a "Követelések kapcsolt vállalkozással szemben", illetve a "Kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben" mérlegsoron kell-e kimutatni? Vagy a "testvérvállalatok" egymásnak nem kapcsolt vállalkozásai?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 3. §-a (2) bekezdésének 7. pontja alapján kapcsolt vállalkozás az anyavállalat és a leányvállalat, a közös vállalat, a társult vállalkozás. Kapcsolt vállalkozási viszony természetesen közvetett módon fennáll az anyavállalat és a leányvállalata...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 31.

Kapcsolt vállalkozás a Tao-tv.-ben és az Szt.-ben

Kérdés: A kérdésben szereplő két vállalkozás között fennáll-e a társaságiadó-törvény vagy a számviteli törvény szerinti kapcsolt vállalkozási viszony? "A" magánszemély "X" társaság beltagja 50 százalékos és "Y" társaság tagja 50,08 százalékos tulajdoni részesedéssel. "B" magánszemély "X" társaság kültagja 50 százalékos és "Y" társaság tagja 49,92 százalékos részesedéssel. "A" és "B" magánszemélyek nem közeli hozzátartozók. Szavazati joguk az "X" társaságban 1-1, az "Y" társaságban vagyoni betétjükhöz igazodik. Egyéb körülmény, amely alapján "A" magánszemély meghatározó részesedéssel bírna "X" társaságban, vagy "B" magánszemély az "Y" társaságban, nem áll fenn.
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. szerinti kapcsolt vállalkozási viszony meglétét vagy hiányát a Tao-tv. 4. §-ának 23. pont c) alpontja alapján kell vizsgálni. E szerint kapcsolt vállalkozásnak minősül az adózó és más személy, ha harmadik személy – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 31.

Kis- és középvállalkozás meghatározása

Kérdés: Kérdésem az innovációsjárulék-fizetési kötelezettségre irányul kapcsolt vállalkozások esetében. Mivel 2011. dec. 31-ig nem kellett összevontan vizsgálni a járulékfizetési kötelezettséget, de évek óta kapcsolt vállalkozások, ha együtt nézzük a 2010. és 2011. évi mérlegfőösszegeket és az árbevételt 2011. dec. 31-én, valamint a foglalkoztatotti létszámot – a létszám 50 fő alatt van, a mérlegfőösszeg együtt vizsgálva 10 millió euró alatti, az árbevételük együttesen 230 ezer forinttal lépi túl a 10 millió eurót –, 2012. januártól van-e innovációsjárulék-fizetési kötelezettségük? Három vállalkozást érint, akik kapcsolt vállalkozások. A vélemények megoszlanak arról, hogy 2012-től vagy csak 2013-tól van-e járulékfizetési kötelezettségük. Mindhárom vállalkozást érinti a járulékfizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény (KTIA) 3. §-ának (2) bekezdése szerint nem tartozik a KTIA hatálya alá – többek között – a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 10.

Kapcsolt vállalkozás

Kérdés: Az egyszemélyes kft. tulajdonos-magánszemély felesége ingatlant ad bérbe a kft.-nek. A kft. egyedüli tulajdonosa a férj. Fennáll-e az Art. 178. §-ának 17. pontja alapján kapcsolt vállalkozási viszony a feleség és a társaság között? (A feleségnek nincs tulajdonrésze a kft.-ben.)
Részlet a válaszából: […] Az Art. hivatkozott előírása szerint, amely egyébként megegyezik a Tao-tv. 4. §-ának 23. pontjában foglaltakkal, a feleség és a kft. nem áll kapcsolt vállalkozási viszonyban. A kapcsolt vállalkozási viszony akkor állna fenn, ha a feleségnek is lenne – bármilyen kismértékű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 13.

Kapcsolt (kapcsolódó) vállalkozás magánszemélyek között

Kérdés: Kapcsolt vállalkozásnak tekinthető-e az alábbi két kft., melynek ugyanazon három-három magánszemély a tulajdonosa? A Kft.-ben a három magánszemély tulajdonosi aránya egyenlő. B Kft.-ben 1 fő 57%, 1 fő 28%, 1 fő 15%. Rokoni kapcsolat nincs a magánszemélyek között!
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. előírása szerint – többek között – kapcsolt vállalkozás áll fenn az adózó és más személy között, ha harmadik személy – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik, azzal,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 31.

Innovációs járulék

Kérdés: A szlovén cég 2011 februárjában Magyarországon alapított kft.-t, amely kereskedelmi tevékenységet folytat. 2012-től itt kell-e innovációs járulékot fizetnie a kft.-nek? A szlovén céget, mint alapítót, bejelentettem kapcsolt vállalkozásként.
Részlet a válaszából: […] A 2003. évi XC. törvény 3. §-ának (1) bekezdése alapján a törvény hatálya alá tartozik a belföldi székhelyű, az Szt. hatálya alá tartozó gazdasági társaság. Így a kérdés szerinti kft. is, függetlenül attól, hogy szlovén cég alapította.A (2) bekezdés szerint nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 18.

Vételi jog alapítása

Kérdés: Két belföldi társaság ingatlanhoz kapcsolódó "vételi jogot alapító szerződést" kötött azzal, hogy a vételi jog alapítójának a vételi jog ellenértékét, kétmillió forintot a vételi jog jogosultja köteles megfizetni, függetlenül attól, hogy él-e a vételi jogával. Kérem álláspontjukat ennek az ügyletnek az adóra (áfa, számlázás), illetve számviteli elszámolására vonatkozóan!
Részlet a válaszából: […] A válasznál alapvetően a Ptk. vonatkozó előírásaiból kell kiindulni. Ha a tulajdonos másnak vételi jogot enged (ez legyen "A" társaság), a jogosult (a "B" társaság) a dolgot (itt az ingatlant) egyoldalú nyilatkozattal megvásárolhatja. A vételi jogra vonatkozó megállapodást –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 18.

Kapcsolt vállalkozás – férj és feleség

Kérdés: Jelenleg működik egy kft., melyben a férj és a feleség 50-50 százalékban tulajdonos (szavazati joguk is 50-50 százalék). A tulajdonosok szeretnének egy másik céget is alapítani. Kapcsolt vállalkozás lesz-e a jelenlegi és az alapított cég, ha a jelenleg működő kft.-ből az egyik tag kilépne (így egyszemélyes kft. maradna), a kilépő tag alapítana egy másik egyszemélyes kft.-t, melyben csak ő lenne a tulajdonos?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 4. §-a 23. pontjának c) alpontja szerint kapcsolt vállalkozás az adózó és más személy, ha harmadik személy – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik, azzal, hogy azokat a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 4.

Kapcsolt vállalkozás – 25-25 százalék tulajdoni hányadú házaspárok

Kérdés: Kapcsolt vállalkozásnak minősül-e 2010 előtt és után "A" Kft. és "B" Zrt., ha "A" vállalkozásban négy magánszemély (két házaspár) 25-25 százalék tulajdoni hányaddal és ennek megfelelő szavazati joggal rendelkezik, mindkét házaspár egyik tagja ügyvezetői tisztséget lát el? "B" vállalkozásban ugyanezek a tulajdonosok ugyancsak 25-25 százalék tulajdoni hányaddal és ugyanilyen szavazati joggal rendelkeznek. A zrt.-ben egyszemélyes igazgatóság működik, ugyanaz a személy, aki a kft.-ben is ügyvezetői tisztséget lát el.
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 4. § 23. pont c) alpont szerint kapcsolt vállalkozás az adózó és más személy, ha harmadik személy – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik. 2010-től e rendelkezés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 4.

Behajthatatlan követelés társasági adónál

Kérdés: 2011. év végén a kettős könyvvitelt vezető társaság leírja a 365 napon túli vevő kintlévőségeit, amelyekre előzőleg értékvesztést nem számolt el. A társaságiadó-törvény alapján a behajthatatlan követelésnek nem minősülő elengedett követelés adóalap-növelő tétel. A társaságiadó-törvény 4. §-ának 4/a pontja meghatározza a behajthatatlan követelés fogalmát, mely szerint azon követelés bekerülési értékének a 20%-a is behajthatatlan követelés, amelyet a fizetési határidőt követő 365 napon belül nem egyenlítettek ki (és nem elévült vagy bíróság előtt nem érvényesíthető). A 2011. évi társaságiadó-bevallás során a 2011. évi leírás 80%-a adóalap-növelő, vagy a teljes összeg, vagyis az egész elengedett követelésnek minősül, vagy a 20% behajthatatlannak minősíthető, és csak 80% elengedett követelés?
Részlet a válaszából: […]  A kérdésből az állapítható meg, hogy a társaság a követeléstnem elengedte, hanem 100%-os értékvesztést számolt el a megtérülésbizonytalansága miatt a 2011. adóévben. Ezért az elszámolt ráfordítással(értékvesztéssel) a Tao-tv. 8. §-a (1) bekezdésének gy)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 14.
1
19
20
21
38