Reklámújság összeállítása

Kérdés: Társaságunk kiskereskedelmi tevékenységet folytat, s reklámújságjában jeleníti meg azokat az árukat, amelyeket forgalmaz. Összeállítjuk a reklámújságban szereplő termékek listáját, fotóját, a nyomdai előkészítéssel és a nyomdai munkával, továbbá a terjesztéssel azonban más-más vállalkozást bízunk meg. Ezen túlmenően egyes beszállítóktól marketing-hozzájárulást kérünk, melynek ellenében a beszállító termékét a reklámújságban kiemelt helyen szerepeltetjük. Ebben az esetben a reklámújság terjesztőjét vagy társaságunkat terheli reklámadó-kötelezettség? Ha társaságunk a rek­lámadó alanya, akkor mi képezi az adó alapját?
Részlet a válaszából: […] ...jelentős részében saját célú reklám közzétételeként valósul meg. Ez az eset áll elő, ha a reklám reklámújságban, szórólapon, katalógusban, prospektusban jelenik meg, tekintettel arra, hogy ezen reklámanyagok közzétevője szinte mindenkor maga a reklámozó, azaz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 29.
Kapcsolódó címkék:  

Devizás bevétel átszámítása egyéni vállalkozónál

Kérdés: Devizás bevétel átszámításakor milyen és mikori árfolyamot kell alkalmazni katás, evás és normál egyéni vállalkozó esetében?
Katás egyéni vállalkozó
Részlet a válaszából: […] ...A bevétel megszerzésének időpontja pénzbevétel esetében az átvétel vagy a bankszámlán való jóváírás napja.A leírtak alapján a katás egyéni vállalkozónak tehát, ha valutában kézhez kapja a vállalkozási tevékenységével kapcsolatos bevételt, a valutát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 27.
Kapcsolódó címkék:  

Reklámadó-kötelezettség (nyomda)

Kérdés: Nyomdaipari tevékenységet folytató vállalkozás cégek megrendelésére készít katalógusokat, szórólapokat stb. Ügyfelemtől a megrendelők kérik, hogy a törvény szerinti, a reklámközzétevőre vonatkozó nyilatkozatot adja ki számukra. Véleményem szerint azonban nem ügyfelem a reklám közzétevője, reklámadó alanya ezekben az esetekben, így nyilatkozatot sem kell adnia.
Részlet a válaszából: […] ...nyomdaipari tevékenységet végző vállalkozás azzal, hogy megrendelésre katalógust, szórólapot készít, nem végez reklámtevékenységet, nem minősül reklámközzétevőnek. A reklám közzétevőjére fogalmat a reklámadóról szóló törvény nem tartalmaz, de...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 13.
Kapcsolódó címke:

Reklámadó (nyomtatott anyag)

Kérdés: Két belföldi, magánszemélyek tulajdonában lévő társaság – A és B – kapcsolt vállalkozásnak minősülnek. Az A társaság belföldre, míg a B társaság 85-90%-ban külföldre értékesít. A és B társaság belföldön készített reklámanyagokat (pl. katalógus, reklámtáska), amelyeket az értékesítésekhez csatolva használnak fel, belerakva azokat a megrendelőknek összekészített csomagokba. Mindkét társaság a reklámadó alanya. Az adóalapot hogyan határozom meg, megrendelői pozíció vonatkozik-e rájuk, és melyik értékhatár a mérvadó? A reklám közzétevőjétől átvállaló nyilatkozattal nem rendelkeznek.
Részlet a válaszából: […] ...A és B társaságnál, mint közzétevőnél [reklámtv. 4. §-ának (1) bekezdése].Nyomtatott anyagnak a nyomtatott üzleti reklámanyag, katalógus, prospektus, reklámposzter minősül a Ratv. 1. §-ának 6. pontja alapján. Mivel azonban e meghatározásban nem szerepel, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 13.
Kapcsolódó címke:

Tárgyi eszközök adója megszűnéskor (kata)

Kérdés: A katás bt. 2014. október 1-jével a végelszámolásról döntene. A 2013. 01. 01-i bejelentkezéskor az osztalék utáni adót kiváltó adó alapját csökkentette a tárgyi eszközök nettó értékével. A tárgyi eszközök egy részét 2013-ban értékesítette, egy részét 2014. év elején selejtezte. Hogyan kell a kata hatálya alatt a megszűnéskor a tárgyi eszközök miatt fizetendő adót megállapítani? Az értékesítés milyen hatással van az adózatlan eredménytartalékra? Amennyiben a végelszámoláskor rendelkezik a tárgyi eszközökkel, hogyan kell azokkal zárni?
Részlet a válaszából: […] ...a kis­adózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság megszűnik a végelszámolás kezdő időpontját megelőző nappal. A katás adóalanyiság megszűnése időpontjával a bt. visszakerül a számviteli törvény hatálya alá. A visszatérés időpontjával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 9.
Kapcsolódó címkék:    

Visszatartott jutalék elszámolása

Kérdés: A biztosításközvetítést végző társaság a munkatársainak járó jutalék szerződésben meghatározott részét nem fizeti ki az adott hónapban. Így biztosít fedezetet az esetlegesen felmondott biztosítások visszaírása (felmondása) miatt a munkatársak által visszafizetendő jutalékra, mivel a társaságtól a biztosító az ezek után járó, már kifizetett jutalékot visszakéri. Hogyan kell ezt a könyvelésben szerepeltetni?
Részlet a válaszából: […] ...legegyszerűbb az lenne, ha a társaság a munkatársakkal olyan szerződést, megállapodást kötne, mely szerint a biztosításközvetítésért nekik járó jutalékot csak akkor fizeti ki, ha a megkötött biztosítások esetleges felmondása esetén nem kell a már kifizetett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 9.
Kapcsolódó címkék:  

Áttérés katára – készlet

Kérdés: Kereskedelmi tevékenységet folytató betéti társaság kettős könyvvitelt vezet. 2015. évtől szeretné a kata szerinti adózást választani. Ezzel egy­idejűleg az áfa általános szabályok szerinti adózás helyett alanyi adómentességet választana. Áttérés előtt mi a teendő a meglévő árukészlettel? A kata időszaka alatt van-e valamilyen nyilvántartási kötelezettsége az árukészlettel kapcsolatosan?
Részlet a válaszából: […]

A betéti társaságnak az áttérés előtt meglévő készlettel nincs semmilyen tennivalója. Ha visszatér a társasági adó hatálya alá, az akkor meglévő készletet – leltárral alátámasztva – kell majd a nyitó mérlegben szerepeltetni piaci áron.

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 10.
Kapcsolódó címke:

Kisadózó vállalkozások tételes adója, megszűnés

Kérdés: A 6055. kérdéshez kapcsolódóan kérdezem, konkrét példa alapján. Ha a bt. ingatlanának könyv szerinti értéke 500 E Ft, piaci értéke 17 500 E Ft, a Tao-tv. szerint a korábbi bruttó érték után számolok értékcsökkenési leírást, a számvitelben pedig a piaci érték után? A saját tőke különbözeti alapon meghatározott értéke 17 000 E Ft, amit a kata időszakra tekintettel adózott eredménytartaléknak minősíthetünk, holott az a piaci értékelésből származott. Ezt az adózott eredménytartalékot később – ha pénzügyi fedezete lesz – bármikor kifizethetjük osztalékként, adómentesen?
Részlet a válaszából: […] ...rövid válasz az, hogy igen.A Számviteli Levelek 294. számában a 6055. kérdésre adott válaszban azt írtuk, ha a katát választó bt. – ezen adóalanyisága megszűnésekor – visszatér a számviteli törvény hatálya alá, akkor ezen adóalanyisága megszűnésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 10.
Kapcsolódó címke:

Könyöklők íróasztalokra

Kérdés: Társaságunk ún. könyöklőket (nagyméretű lapok, amelyeket az íróasztalra tesznek, rendszerint naptárt tartalmazó letéphető lapok formájában, és a szélén körben a cégek reklámjai helyezkednek el) rendelt egy hirdetési felületeket értékesítő cégtől. A könyöklőkön – más cégeké mellett – társaságunk reklámja is szerepel. A könyöklők egy részét társaságunk az üzletfelei részére adja ajándékba, más részét a saját munkatársainak adja oda, hogy azzal "védjék" az íróasztalukat, és szükség esetén arra jegyzetelhetnek. Hogyan történik a könyöklők számviteli elszámolása és adózása? Bekerülési értékük: 25 000 Ft+áfa.
Részlet a válaszából: […] ...választ az egyszerűbbel kezdjük. A saját munkatársak részére átadott könyöklőket a munkatársak a vállalkozás érdekében végzett tevékenységük során használják (nem viszik haza). Így ezen könyöklők bekerülési értékét a használatbavételkor anyagköltségként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 19.
Kapcsolódó címkék:  

Katás egyéni vállalkozó számlázása

Kérdés: Egyéni vállalkozó, aki a kataadózást választotta, folyamatosan számlát bocsát ki saját tulajdonú kft.-nek. A kft.-ben 50%-os tulajdonrésszel rendelkezik (férj 50% és feleség 50%), ahol önálló aláírással rendelkező személy. A kft.-ből csak osztalékot vesz ki, főállása az egyéni vállalkozásában van. Az egyéni vállalkozás adminisztrációs tevékenységet végez a kft.-nek, ezt számlázza ki minden hónapban. A vállalkozás székhelye megegyezik a kft. székhelyével (a tulajdonosok lakása, a férj és a feleség egyenlő arányban rendelkeznek az ingatlan felett). Az egyéni vállalkozás csak a kft.-nek számláz. A kft. jól működő társaság. Könyvvizsgálatra kötelezett. Az adminisztráció igen sok, ezért az egyéni vállalkozás tevékenysége valós. A leírtak alapján adhat-e ki az egyéni vállalkozás a kft. részére adminisztrációs tevékenységről számlát, mint katás vállalkozó? Kapcsolt vállalkozásnak tekinthető-e a két vállalkozási forma? Ha igen, akkor azt jelenteni kell-e a NAV felé?
Részlet a válaszából: […] A kft. és az egyéni vállalkozó kapcsolt vállalkozási viszonyban áll a Katv. 2. § 9. pontja értelmében. A kapcsolt vállalkozásra előírt fogalom szerint ugyanis az egyéni vállalkozó természetes személy a kft.-ben többségi befolyással rendelkezik, mivel a közeli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 29.
Kapcsolódó címke:
1
11
12
13
20