Hiteltartozás az Szt. hatálya alá történő visszatéréskor

Kérdés: A kata hatálya alá 2014 januárjától bejelentkezett bt. banki tartozását 2016. évben a kültag egy összegben megfizette. Amikor a bt. visszatér az Szt. és a társaságiadó-törvény hatálya alá, akkor a nyitó mérlegben a tag által a banknak egy összegben visszafizetett tartozást szerepeltetni kell? A kata időszaka alatt bevételi nyilvántartást vezetett.
Részlet a válaszából: […] Feltételezhetően a kültag igényt tart az általa egy összegben megfizetett tartozásnak megfelelő összegre, arról nem mondott le. A kültag valójában kölcsönt nyújtott a betéti társaságnak, hogy az a bankkal szembeni tartozását rendezze. Ebből következően, az Szt. és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 26.
Kapcsolódó címkék:  

Ingatlan nyilvántartásba vétele az önkormányzatnál

Kérdés: Önkormányzat tárgyieszköz-nyilvántartójaként kérdezem: ha önkormányzat ingatlant vásárol, milyen dátummal kell az ingatlant a könyvekben nyilvántartásba venni? A szerződéskötés dátumával (hiszen a jogot a szerződés létrejötte keletkezteti), vagy azzal a dátummal, amikor a földhivatalban az önkormányzat nevére kerül? A tapasztalat azt mutatja, hogy hetek is eltelhetnek a két időpont közt. Ha pedig a szerződés aláírásának időpontjával kerül az önkormányzat könyveibe, hogyan biztosítható a tárgyieszköz-nyilvántartás, az ingatlankataszter és a földhivatali nyilvántartás mindenkori egyezősége?
Részlet a válaszából: […] A vásárolt ingatlant a szerződéskötés napjával kell az analitikus nyilvántartásba felvenni. Ez igazolja a tulajdonszerzést, mely alapján az ingatlan-nyilvántartásba a bejegyzés megtörténik. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 29. §-a rendelkezik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 24.

Minden számlát könyvelni kell?

Kérdés: A kft. könyvelője azt kéri az ügyvezetőtől, hogy minden olyan szolgáltatásról és termékbeszerzésről kérjenek a kft. nevére szóló számlát, amely valamilyen módon kapcsolódik a kft. tevékenységéhez, és a könyvelő majd eldönti, hogy a számlákon szereplő értéket el lehet-e számolni költségként. Helyes ez így?
Részlet a válaszából: […] ...hozzájárulás is bevallásra és befizetésre kerüljön az ügyvezető egyetértésével;– szolgáltatásnyújtás, illetve termékátadás történhet nem magánszemély részére is, ez esetben – a térítés nélküli átadás szabályainak alkalmazásával –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 13.
Kapcsolódó címke:

Fogvatartottak részére pénz helyett termék átadása

Kérdés: Büntetés-végrehajtási társaságként, fő feladatunk a fogvatartottak foglalkoztatása. A fogvatartottak munkaviszonyban nem állnak, munkájukért munkadíjban részesülnek, amely bevétel az Szja-tv. 1. számú mellékletének 1.6. pontja alapján adómentes. Ha nem pénzt, hanem terméket adunk, kedvezményes szolgáltatást nyújtunk a fogvatartottaknak, akkor az után kell-e személyi jövedelemadót, illetve egészségügyi hozzájárulást fizetni? Ez az egyes meghatározott juttatáshoz hasonló, azzal azonosan kezelendő? Nem találunk olyan kategóriát, amely szerint az anyagi ösztönzés címén kiosztott termékek után adófizetési kötelezettségünk keletkezne. Jól gondoljuk?
Részlet a válaszából: […] ...hatása van a fogvatartottak munkájára. Ezt nevezik – véleményünk, olvasatunk szerint – anyagi ösztönzés címén történő termékátadásnak, szolgáltatásnyújtásnak.A válaszban először ezzel foglalkozunk, azzal tehát, amikor a munkadíjat nem pénzben kapják meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 14.
Kapcsolódó címke:

Reklám nyomtatott anyagon (címkén, csomagoláson)

Kérdés: A cégünk által gyártott élelmiszerek csomagolásán különféle, a termékre, gyártóra jellemző színvilágú címke, felirat található. A csomagoláson, címkén lévő felirat tipikusan a gyártó nevét, elérhetőségét, a termék jellemzőit, összetételét tartalmazza, sokszor jogszabályi előírás alapján. Esetenként a következő feliratok is szerepelnek a címkén: "A karcsúbb alakért!", "Azért, hogy egészséges maradj!"
Részlet a válaszából: […] ...(1) bekezdés d) pontja alapján. Az Rtv. 1. § 6. pontja alapján nyomtatott anyagnak kell tekinteni a nyomtatott üzleti reklámanyagot, a katalógust, a prospektust, valamint a reklámposztert. Az Rtv. 1. § 7. pontja szerint reklámnak minősül a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 18.
Kapcsolódó címkék:  

Új weblap készítése

Kérdés: Az új weblaptervezés, szerkesztés, kivitelezés bekerülési értéke költségként elszámolható, vagy az 1. számlaosztályba tartozó eszköz?
Részlet a válaszából: […] ...vagyoni értékű jognak.A honlap felületét (a honlapon szereplő szöveg, grafikus megjelenítés, egyéb információ) elkészítheti a cég munkatársa, illetve megrendelhető valamelyik internetszolgáltatótól. Az elkészítés költségeit saját kivitelezés esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 17.
Kapcsolódó címke:

Könyvelőtársaság szerződésének átcsoportosítása

Kérdés: Könyveléssel foglalkozó betéti társaság tulajdonosai közül ez ideig katás beltagként végző személy a jövőben katás kültag-ügyvezetőként folytatná, valamint egyidejűleg katás egyéni vállalkozást is indítana, és bizonyos cégek könyvelését egyéni vállalkozóként vinné tovább. (A társaságban a jövőben beltagságot betöltő személy kiléte még nyitott, lehet, hogy a jelenlegi kültagból lesz beltag, de a bt.-ben tevékenységet nem fog végezni.) A bt.-ből az egyéni vállalkozásba áttenni tervezett cégek hogyan kerülhetnek át a jövőbeni bt.-kültaghoz mint egyéni vállalkozóhoz a könyvelési szerződések megszüntetése, illetve újrakötése nélkül? A megbízó cég, a bt., valamint az egyéni vállalkozó hármas megállapodásával? Problémát jelenthet az évközi változás? A könyvelőváltás miatt a felelősségi kérdéseket hogyan célszerű rendezni? Engedményezés útján átkerülhetnek a szerződések az egyéni vállalkozóhoz?
Részlet a válaszából: […] A kérdést csaknem teljes terjedelmében idéztük, mert arra utal, hogy a számviteli törvény, a Ptk. kapcsolódó előírásait nem vagy nem megfelelően vették figyelembe.Feltételezzük, hogy a könyveléssel foglalkozó betéti társaság az Szt. 150. §-a szerinti könyvviteli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 24.
Kapcsolódó címkék:  

Kapcsolt vállalkozás

Kérdés: A) személy a kft. tulajdonosa 40%-ban, a kft.-vel munkaviszonyban van. Emellett mellékállású katás egyéni vállalkozó, aki személygépkocsi-kölcsönzést számláz a kft.-nek. B) személy a kft. tulajdonosa 40%-ban, a kft.-vel munkaviszonyban van. Emellett mellékállású evás egyéni vállalkozó, aki a kft. tevékenységéhez hasonló tevékenységet végez, de az egyéni vállalkozás és a kft. között nincs üzleti kapcsolat. C) személy a kft. tulajdonosa 20%-ban, ő a kft. ügyvezetője, amelyet munkaviszonyban lát el. A kft. A) személy részére a munkahely bérleti díját számlázza ki havonta. Van-e kapcsolt vállalkozói viszony a felek között? Mennyiben befolyásolja az előbbieket, ha A) és C) személy közeli hozzátartozók?
Részlet a válaszából: […]

Ha A), B) és C) nem közeli hozzátartozók, akkor a kft. és a magánszemélyek között nem áll fenn kapcsolt vállalkozási viszony. Ha A) és C) közeli hozzátartozók, akkor a kft. és A), illetve C) személy kapcsolt vállalkozásnak minősül (Tao-tv. 4. §-ának 23. pontja).

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 19.
Kapcsolódó címke:

Munkatársi tanúsítvány minősítése

Kérdés: A NISZ szolgáltatótól 2 éves időtartamra minősített munkatársi tanúsítványokat vásárolt a költségvetési szerv. A tanúsítványok meghatározott munkatárshoz köthetők. A tanúsítványok beszerzése vagyoni jognak vagy szolgáltatásnak minősül?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a minősített munkatársi tanúsítvány megszerzésének feltételei vannak, és ezen feltételeket az adott munkatársnak kell teljesítenie, valamint a feltételek teljesítésének az igazolása a minősített munkatársi tanúsítvány, amelyet a minősítést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 14.
Kapcsolódó címke:

Csoportszintű adóalap-számítás az iparűzési adónál

Kérdés: Hogyan kell, kell-e számba venni a kapcsolt feleknél az iparűzési adó számításakor a kapcsoltak között lévő vállalkozás bevétel-, anyagköltség-, elábé-, közvetítettszolgáltatás-adatait? Kérdésem alanya a Katv. alá tartozóan az egyszerűsített tételes iparűzési adót választotta, ugyanakkor az evaalany az evaalap 50%-a után fizet iparűzési adót. Továbbá azon kiva alá tartozó kapcsolt fél adatait is hozzá kell-e adni a többiekéhez, amelyik a kivaalap 130%-a után fizeti az iparűzési adót? Helyesen gondolom-e, hogy a normál módon iparűzési adózó kapcsolt felek összes adatával ezen kiva, eva és kata szerint speciálisan iparűzési adót fizetők adatait is össze kell adni az 500 M feletti árbevételre jutó korlátok meghatározása miatt? Legfeljebb majd nem a kata-, kivaalany kapcsolt félre jutó iparűzésiadó-alap után fizet a kata-, kivaalany fél, hanem speciális módon. De az 500 M feletti korlátok így érvényesülhetnek.
Részlet a válaszából: […] ...magánszemély vállalkozókra és a 8 millió forint árbevétel alatti más vállalkozókra], valamint 39/B. §-ában [az eva, a kata és a kiva alanyaira vonatkozóan] rögzíti. Az e törvényhelyeken szabályozott esetek specifikus rendelkezésnek minősülnek a Htv. 39...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 30.
Kapcsolódó címke:
1
10
11
12
20