Iparűzésiadóelőleg-mérséklés – kata

Kérdés: Ellentmondásos információk jelennek meg arról, hogy a tételes adóalapot alkalmazó kata alanyainak kell-e nyilatkozatot tenniük annak érdekében, hogy érvényesíthessék az 50%-os iparűzésiadóelőleg-mérséklést? Egyes információk szerint az adóhatóságok automatikusan érvényesítik a mérséklést, bizonyos könyvelők azonban azt állítják, hogy ez nem törvényes.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...iparűzésiadó-előleg 50%-ra mérséklésének lehetőségéről a Korm. rendelet szerinti mikro-, kis- és középvállalkozások számára. Az a kataalany azonban, aki a Htv. 39/B. §-a (3) bekezdése szerinti egyszerűsített iparűzésiadóalap-megállapítást választotta (esetében...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2021. április 15.
Kapcsolódó címkék:    

Ügyvezető lehet-e katás egyéni vállalkozó?

Kérdés: Egy kft. tulajdonos-ügyvezetője (aki az ügyvezetői teendőket főfoglalkozásban munkaviszonyban látja el) egy tőle független másik társaságtól is felkérést kap az ügyvezetésre napi 2-4 órában. Elvállalhatja ezt mellékfoglalkozású katás egyéni vállalkozóként?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban láthatja el. A Ptk. idézett rendelkezése alapján az ügyvezetői teendőket mellékfoglalkozású katás egyéni vállalkozóként nem lehet ellátni.(Kéziratzárás: 2021. 04....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2021. április 15.
Kapcsolódó címkék:    

Családon belüliek kapcsolt vállalkozása

Kérdés: A Katv. alkalmazásával és a kapcsolt vállalkozások fogalmával kapcsolatosan az alábbi kérdés merült fel:
Egy család többféle területen többféle vállalkozást működtet. Közreműködik az apa, az anya, a két közös gyerekük, az anya édesanyja, az apa édestestvére és az ő édesapjuk. Többek között adott az "A" Kft., amelyben fele-fele arányban tulajdonos az anya és az apa testvére, ügyvezető az apa testvére. "B" Kft.-ben fele-fele arányban tulajdonos az apa és az anya édesanyja, ügyvezető az egyik gyerek. "A" és "B" Kft. gazdasági kapcsolatban állnak egymással. Az anya, az apa testvére és ez az említett gyerek kata alá bejelentkezett egyéni vállalkozók is, szolgáltatásokat végeznek a családi kft.-k részére is.
Megvalósul-e ebben az esetben a Tao-tv. 4. § 23/c) pontjában foglalt kapcsoltság az egyéni vállalkozók és a két Kft. viszonyában, mely szerint kapcsolt vállalkozás az adózó és más személy, ha bennük egy harmadik személy többségi befolyással rendelkezik, azzal, hogy a közeli hozzátartozókat harmadik személynek kell tekinteni?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Tao-tv. 4. § 23/c) pont szerint az a személy tekinthető harmadik személynek két társaság vonatkozásában, aki vagy akinek a közeli hozzátartozója mind a két társaságban többségi befolyással rendelkezik. Ezen elő­írás alkalmazásakor egy-egy társaságban részesedéssel...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2021. április 15.

Kataalanyiság megszűnésekor kiállított számlák

Kérdés: Katás egyéni vállalkozó kataalanyisága december 31-ével megszűnik. A továbbiakban szja-s egyéni vállalkozóként működik tovább. Január elején kiállít néhány számlát, amelyeknél a kiállítás kelte 2020 januárja, a teljesítés időpontja viszont 2019. december hó. Ezen kiállított számlákra vonatkozik-e a Katv. alábbi rendelkezése: "13. bevétel megszerzésének időpontja: ...e) * az adóalanyiság megszűnésének napja, amennyiben az általa kiállított bizonylat ellenértékét az adóalanyiság utolsó napjáig nem szerezte meg", vagy ezen bevétele már az szja szerint fog adózni a 2020. évi gazdálkodása során?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...számla ellenértékét az adóalanyiság megszűnése időpontjáig nem szerzi meg, akkor a számlán szereplő ellenértéket ettől függetlenül katás bevételként kell figyelembe vennie.Az Szja-tv. 9. § (2) bekezdés a) pontja alapján a bevétel megszerzésének időpontja...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2021. március 25.
Kapcsolódó címkék:  

Elektronikus úton nyújtott szolgáltatások teljesítési helye, számlázása

Kérdés: Kérdésem az elektronikus úton nyújtott szolgáltatások teljesítési helyére és számlázására vonatkozik, különös tekintettel arra, amikor az Áfa-tv. 45/A. §-a nem alkalmazható. Szeretnék információt kapni az alábbiakról a későbbiekben részletezett hat esetre vonatkozóan:
–Mi a teljesítés helye?
–A számlán fel kell-e tüntetni az áfát?
–A számlán a "fordított adózás" és "Áfa területi hatályon kívüli szolgáltatás" szövegrészeket kell-e szerepeltetni (vagy esetleg egyéb megjegyzést)?
–A közösségi adószámot fel kell-e tüntetni (eladó, vevő)?
–Van-e adatszolgáltatási kötelezettség a 65-ös áfabevalláson és az A60-as nyilatkozaton?
1. Közösségen belüli szolgáltatásnyújtás esetén adóalany részére.
2. Közösségen belüli szolgáltatásnyújtás esetén nem adóalany (magánszemély) részére.
3. Harmadik országbeli szolgáltatásnyújtás esetén adóalany részére.
4. Harmadik országbeli szolgáltatásnyújtás esetén nem adóalany (magánszemély) részére.
5. Egyesült Királyságban regisztrált adóalany részére.
6. Egyesült Királyságban regisztrált nem adóalany (magánszemély) részére.
Kérem, legyenek kedvesek a válaszokat egy áfás kft. és egy alanyi adómentes katás egyéni vállalkozás esetében is megadni! Amennyiben kizárólag az Egyesült Királyságban (vagy más harmadik országban) végez szolgáltatást a kft./egyéni vállalkozó, akkor kötelező-e kiváltania a közösségi adószámot?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az adóalany részére teljesített, elektronikus úton nyújtott szolgáltatások tekintetében a teljesítési hely megállapítására vonatkozóan az Áfa-tv. nem tartalmaz különös szabályokat, így azt a 37. § (1) bekezdésének általános szabálya szerint kell megállapítani....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2021. március 11.

Hibás alapanyagból készült és értékesített termék

Kérdés: Ipari termelést folytató társaság rossz minőségű alapanyagot kapott a szállítójától, amit felhasznált, és a késztermékeit értékesítette. A minőségi probléma később vált ismertté, a terméket vissza kellett hívnia. A szállító minden kárát megtérítette, ami ténylegesen felmerült, és amit bizonylattal igazolt. Ezenfelül kártérítésben is megegyeztek (a jó hírnév megsértése miatt). A kártérítést a szállító a termék térítésmentes átadásával teljesíti. Az ügylet 2020. évi, de a nem vagyoni kártérítés teljesítése az ingyenes termékátadással részben csak 2021-ben teljesül. Az a kérdés, hogy a 2020. évi fordulónap és a mérlegkészítés időszakában ingyenesen átadott/számlázott termék értéke, mint egyéb bevétel, a 2020. vagy a 2021. évet illeti? Az egyéb bevétel az Szt. szerint pénzügyileg rendezett. Ez a teljesítés pénzügyileg rendezettnek minősíthető-e a 2020. év tekintetében?
Részlet az állásfoglalásából: […] A rövid válasz az, hogy nem!Az Szt. 77. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján az egyéb bevételek között kell elszámolni a kártérítések összegét, ha az a tárgyévhez vagy a tárgyévet megelőző üzleti évhez kapcsolódik, és azt a mérlegkészítés időpontjáig...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2021. március 11.
Kapcsolódó címke:

Közreműködés munkaviszonyban

Kérdés: Katás bt. bevételi nyilvántartást vezet, és áfás státuszt választott. A beltag katás, a kültag 2021-től nem katás, munkaviszonyban végzi a közreműködését. Tulajdoni hányaduk 80-20 százalék. Kit illet, és milyen jövedelemnek kell tekinteni 2021-től a katás bt.-ben képződött kifizethető összeget? Lehetséges, hogy a képződött összeget csak a katás magánszemély jövedelmeként értelmezzük teljes egészében, további adókötelezettség nélkül?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...mentesül a személyi jövedelemadó és a járulékok megállapítása, bevallása és megfizetése alól. Ebből következik, hogy a katás beltag csak a saját tevékenységének betudható jövedelemrész vonatkozásában mentesülhet az adókötelezettség alól, így a bt...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2021. március 11.
Kapcsolódó címke:

Tulajdonosváltozás (kiva)

Kérdés: Egyszemélyes kft. tulajdonosa úgy döntött, hogy a kivaadózást választja, mivel megfelelt a feltételeknek. Majd 1 hónap múlva a tulajdonos értékesítette üzletrészét két magánszemélynek. Az új tulajdonosokat tekintve kapcsolt vállalkozásuk van. A kft. folytathatja a kivaadózás módját, vagy jelen esetben újból vizsgálni kell az új tulajdonosok kapcsolt vállalkozásokkal együttes adatait?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...Katv. 19. §-a szerint a tulajdonosváltozás nem jelenti a kataalanyiság megszűnését, továbbá a Katv. 19. § (5) bekezdése szerinti értékeket (létszám, bevétel) a vállalkozás szintjén kell vizsgálni, nem kell a kapcsolt vállalkozások adatait figyelembe venni....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2021. március 11.
Kapcsolódó címkék:    

Katás bt.-nél 40 százalékos adó

Kérdés: 1. Van egy "A" katás bt. és van egy "B" katás bt. Az egyikben az apuka a tulajdonos, a másikban a fia (egymás cégeiben nincsenek benne). Jár-e adófizetéssel, ha ők a két katás bt.-jükből számláznak egy tőlük független kft.-nek? Kell-e itt kapcsoltságot vizsgálni, illetve bejön-e a 40%-os adó?
2. Katás bt.-m van, ebben a beltag (kisadózó) is én vagyok (tulajdon = 44%, szavazati jog = 75%, osztalék = 99%), a kültag pedig pl. József (tulajdon = 56%, szavazati jog = 25%, osztalék = 1%. Katás bt.-ként számlázhatok-e abba a cégbe, ahol József ügyvezető? Van-e 40%-os adó? Katás bt.-ként számlázhatok-e annak a cégnek, ahol József ügyvezető és tulajdonos is? Van-e 40%-os adó?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...3 millió forintot meghaladó bevételt juttat, akkor a kft.-nek a 3 millió forintot meghaladó rész után fizetni kell 40 százalék adót.2. A katás bt.-ben Ön rendelkezik többségi befolyással, és – feltehetően Ön az ügyvezető – a másik cégben – ha egyedüli tulajdonos...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2021. február 25.
Kapcsolódó címke:

Speciális gyártóeszközök előállítása, elszámolása

Kérdés: Társaságunk autóipari és egyéb műanyagipari alkatrészek, termékek előállításával foglalkozik. A gyártás során speciális gyártóeszközöket (szerszámokat) használunk, amelyek az előállítandó termékek fajtájának megfelelően cserélődnek a gyártási folyamat során. Az előállítandó termékkör folyamatos bővülésének köszönhetően mára már 1400 db-os szerszámkészlettel rendelkezünk. A szerszámok használati ideje rendkívül változó, alapvetően a megrendelői igény határozza meg, hogy mennyi ideig vesznek részt a gyártási folyamatban. Ezen szerszámok rendkívül nagy értéket képviselnek, általában több tíz, de van olyan szerszám is, amelynek előállítása 30-40 milliós költséget jelent. Jelenleg is van olyan gyártás alatt lévő szerszám, amelynek csak a tervezési és konstrukciós költsége 24 millió Ft, a teljes bekerülési értéke pedig eléri a 43 millió forintot. A 2020. év során ezen a jogcímen már 415 millió forint került elszámolásra. A nagyságrend bemutatásával csak azt kívántam érzékeltetni, hogy ennek a témakörnek a helyes számviteli és adózási elszámolása kiemelkedően fontos a társaság számára.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...a szerszámkészletükben nincsen). A szerszámokat külső társaságok készítik el, a tervezéstől egészen a gyártásig, a társaság munkatársai szakmai irányítása és kontrollja mellett. A szerszámgyártás folyamata akkor fejeződik be, amikor a szerszám már...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2021. február 4.
Kapcsolódó címke:
1
…
6
7
8
…
20