Bevásárlóközponton elhelyezett feliratok minősítése

Kérdés: A bevásárlóközponton elhelyezett, az ott lévő üzleteket bemutató és adott esetben a márkára utaló logót tartalmazó felirat után kell-e a reklámhordozó utáni építményadót fizetni? Az értelmezésem szerint az épületen elhelyezett üzletfelirat után a településkép-védelmi törvény alapján nem keletkezik adókötelezettség, azonban az önkormányzat másképp gondolja.
Részlet a válaszából: […] ...elhelyezett, a vállalkozást népszerűsítő egyéb feliratot és más grafikai megjelenítést;b) az üzlethelyiség portáljában (kirakatában) elhelyezett gazdasági reklámot;c) a járművön elhelyezett gazdasági reklámot, továbbád) a tulajdonos által az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 5.

Veszteség érvényesítése beruházásra tekintettel

Kérdés: A Katv. szerint adózó kft. érvényesíteni szeretné az elhatárolt veszteség korábban még használatba nem vett tárgyi eszközei (beruházások stb.) törvény szerinti részét. A Katv. tárgyi eszközt (beruházást) nevesít, fogalmaz meg.
Részlet a válaszából: […]

A Katv. 20. § (7) bekezdése minden korábban még használatba nem vett tárgyi eszköz (beruházás) figyelembevételét lehetővé teszi, nem korlátozza a levonást a termelési célt szolgáló eszközökre.

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 30.

Tevékenység szüneteltetése társaságnál

Kérdés: Egy katás bt. ideiglenesen szüneteltetheti-e a tevékenységét? A bt.-t több mint 20 éve a jelenlegi tagok, azaz az eredeti tulajdonosok alapították.
Részlet a válaszából: […] ...vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységét legalább egy hónapig és legfeljebb két évig szüneteltetheti. Ez a rendelkezés azonban a katás bt.-re nem vonatkozik!)A Ptk. 3:97. §-a arról rendelkezik, ha jogszabály valamely gazdasági tevékenység gyakorlását...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 30.

Kapcsolt vállalkozás (magánszemélyek, ügyvezető)

Kérdés: X és Y cég kapcsolt vállalkozásnak számít-e, ha X cég tulajdonosai két testvér, Júlia 50%-ban és Péter 50%-ban? X céget önállóan jegyző ügyvezetők (az egyik testvér) Júlia és (Júlia és Péter édesapja) Ádám. Y cég tulajdonosa 50%-ban (fenti) X cég, míg másik 50%-ban (Júlia és Péter édesapjának, Ádámnak a felesége) KataKata azonban nem édesanyja Júliának és Péternek! Y céget önállóan jegyző ügyvezetői (az egyik testvér) Péter és (a másik testvér, Júlia férje) Dani. Vagy: Y céget önállóan jegyző ügyvezetői (az egyik testvér) Péter és (Júlia és Péter édesapjának, Ádámnak a felesége) Kata.
Tulajdoni részesedés (%)
Tagok, tulajdonosok X cég Y cég
Júlia, Péter testvére 50
Péter, Júlia testvére 50
Ádám (Júlia és Péter apja) ügyvezető
X 50
Kata (Ádám felesége, aki nem anyja Júliának és Péternek) 50
– Péter és Dani (Júlia férje) vagy ügyvezető
– Péter és Kata ügyvezető
Részlet a válaszából: […] ...X cég nem rendelkezik többségi befolyással Y cégben, így a Tao-tv. 4. § 23/a) pontja nem alkalmazható.– Júlia és Péter, illetve Kata nem közeli hozzátartozók, így a szavazati jogukat nem kell egybeszámítani, emiatt a Tao-tv 4. § 23/c) pontja alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 12.

Béren kívüli juttatás könyvelése kivás kft.-nél

Kérdés:

Kérem, ismertessék a 2019-ben kivás kft. által a munkavállalóknak adott béren kívüli juttatások és egyes meghatározott juttatások teljes körű könyvelését!

Részlet a válaszából: […] ...kell nyilatkozniuk). A korábban béren kívüli juttatásként adható egyéb összegek legfeljebb munkabér formájában adhatók.A katás kft.-nél a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatásokat az Szja-tv. 70. §-a részletezi, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 8.

Személyi jellegű egyéb kifizetések

Kérdés: A személyi jellegű egyéb kifizetéseket az Szt. 3. §-a (7) bekezdésének 3. pontja tartalmazza. Az Szja-tv. 1. számú melléklete hosszan részletezi a személyijövedelemadó-mentes bevételeket (amelyek jellemzően magánszemélyek bevételei, azaz személyi jellegű egyéb kifizetésnek minősülnek, de nem így nevesítettek), az Szja-tv. 70. §-a egyes meghatározott juttatásokról, a 71. §-a a béren kívüli juttatásokról, mint adóköteles jövedelmekről rendelkezik. A KSH munkaügyi statisztikája, ami a kereseten kívüli jövedelem egyes elemeit egyéb munkajövedelemként, szociális költségként, egyéb munkaerőköltségként határozza meg. A probléma az, hogy a három helyen történő szabályozás csak részben fedi le egymást, nehezen (vagy egyáltalán nem) feleltethetők meg egymásnak, esetenként nem is azonosíthatók. A kérdés az, hogy a többirányú követelményeknek a számvitel hogyan tud megfelelni?
Részlet a válaszából: […] ...egyes meghatározott juttatásként a társaság saját előállítású terméket ad át, illetve saját szolgáltatást nyújt, akkor a termékátadást, a szolgáltatásnyújtást megelőzően azt közvetlen önköltségen áruvá (T 261 – K 582, T 581 – K 251), illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 8.

Katás egyéni vállalkozó ingatlan-bérbeadása

Kérdés: Egyéni vállalkozóként régebben pályáztam EU-s támogatásra ingatlanvásárláshoz természetgyógyászati rendelőm kialakítására. Immár 4 éve túl vagyunk azon az időn, ameddig (3 év) cél szerint kellett használni a pályázati feltételeknek megfelelően. Kifizettem a hitelt is. Az ingatlant bejegyezték a nevemre a földhivatalnál. Most nyugdíjba megyek, a két rendelőből csak egyben tevékenykedek tovább, és bejelentkeznék a kata alá. A másik helyiséget kiadnám, de a kata tiltja az ingatlan-bérbeadást ezen adózás alatt. Arra gondoltam, a kata kezdetekor a vagyonleltárban már nem szerepeltetem az ingatlant, és magánszemélyként – minden előírás betartásával – adnám ki azt. Megtehetem-e és hogyan, milyen módon, milyen dokumentálással, esetleg adóteher is van? Elfogadható az általam vázolt megoldás, vagy tudnak praktikusabbat ajánlani?
Részlet a válaszából: […] ...Katv. 4. § (4) bekezdése szerint nem lehet a kata alanya az a vállalkozás, amely a TEÁOR 2008 szerint 68.20 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése besorolású tevékenységből az adóalanyiság választásának évében bevételt szerez. Nem kizárt azonban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 18.

Munkáltatói hozzájárulás önkéntes nyugdíjpénztári befizetéshez

Kérdés: Társaságunk az alkalmazottaknak a bruttó bér 7 százalékának megfelelő összeget juttat önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulásként, amelyből a munkavállalót terhelő adók levonása után fennmaradó nettó összeget utal az önkéntes nyugdíjpénztárba. Társaságunk a kiva szerint adózik. A fenti gazdasági eseménnyel kapcsolatosan szabályzatot készítettünk, amelyet a munkavállalókkal is elfogadtattunk. Társaságunk nem szeretné a munkaszerződést módosítani, és az alapbér részévé tenni ezt az elemet. Helyesen gondolkodunk? Az önkéntes nyugdíjpénztárba átutalt összeg kezelhető-e személyi jellegű egyéb kifizetésként?
Részlet a válaszából: […] ...terheli a jövedelem egésze alapján 19,5 százalék szociális hozzájárulási adó és 1,5 százalék szakképzési hozzájárulás. [Mivel a kata hatálya alá tartozó mentesül a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás alól, csak a kisvállalati adót...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 21.

Alanyi adómentességi időszakban levonható áfa

Kérdés: Egy bt. 2018. 11. 01-től áttért a kata hatálya alá. Hogyan kell könyvelnem az alábbi tételeket a 2018. 10. 31-i zárás során?
– Tárgyieszköz-beszerzésre 2018-ban támogatást kapott, az egyéb bevételt elhatároltam, meg kell-e szüntetni ezt az elhatárolást?
– Tagikölcsön-kötelezettséggel kapcsolatban van-e teendő?
Katás időszakban tárgyi eszközt értékesített: ez már katás bevétel lesz? Beleszámít az értékhatárba?
– A tárgyi eszközöket alanyi mentesként vásárolta (a le nem vonható áfa a bekerülési érték része): az értékesítésről áfás számlát állított ki, az értékesítést követően, hogyan kontírozom a levonható áfát (60 hónapos szabály)?
Részlet a válaszából: […] ...időbeli elhatárolás, így azt nem kell megszüntetni. Nincs külön teendő a tagi kölcsönnel sem. Ha a vállalkozás a Katv. hatálya alatt, katás adózóként értékesít tárgyi eszközt, az katás bevétel lesz, és beszámít az értékhatárba. A tárgyi eszköz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 7.

Telekvásárlásra kapott vissza nem térítendő támogatás

Kérdés: A számviteli törvény 77. §-a (4) bekezdésének b) pontja szerint egyéb bevételként kell elszámolni, de halasztott bevételként időbelileg el kell határolni a fejlesztési célra, visszafizetési kötelezettség nélkül kapott, pénzügyileg rendezett támogatás összegét. Ez az előírás minden ilyen jellegű támogatásra érvényes, így a telekvásárlásra kapott vissza nem térítendő támogatásra is?
Részlet a válaszából: […] ...nem alkalmazható, ezen támogatás miatti passzív időbeli elhatárolást nem lehet megszüntetni.Természetesen, ha rendkívüli esemény (katasztrófa) miatt a telek rendeltetésének megfelelően nem használható, illetve használhatatlan, és emiatt (vagy egyéb okból) az Szt. 53...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 11.
1
7
8
9
19