936 talált cikk a kedvezmény kifejezésre

Kérdés: Egyéni vállalkozó 2006. évi képzési díját a kapott számla alapján költségként is elszámolhatja-e, ha egyidejűleg rendelkezik a felnőttképzési intézmény által kiállított adókedvezmény igénybevételére szóló igazolással is?

Kérdés: Társaságunk 2003. évben fejlesztési tartalékot képzett, csökkentve a társasági adó alapját. 2004. évben jelentős beruházási ráfordításai voltak. Az előző évben képzett fejlesztési tartalékot azonban egy üzemcsarnok teljes felújításának aktiválásakor oldottuk fel, és ezen tárgyi eszköz társasági adóban elszámolható értékcsökkenését a felújítással megegyező összegben elszámoltnak tekintettük. A felújítás megfelel a Tao-tv. 7. §-ának (15) bekezdése szerinti beruházási célnak? Ha nem, akkor hogyan lehet ezt korrigálni?

Kérdés: A cég üzemeltetési szolgáltatást végez, amelyről 54 millió forint értékű számlát állít ki. Negyedévenként elszámolást kell készítenie a megbízó cég felé az üzemeltetési szolgáltatásokkal kapcsolatos bevételekről és felmerült költségekről, ami alapján díjkedvezményt nyújt a megbízónak, amellyel helyesbítő számlában korrigál. A díjkedvezményt az adózás előtti eredményhez köti. Minél nagyobb az adózás előtti eredmény, annál nagyobb a díjkedvezmény. Árengedményként könyveljük. Adóellenőrzési szempontból van-e valami hiba az árengedmény mértékének meghatározásában?

Kérdés: A Tao-tv. 19. §-ának (4) bekezdése szerint a 10 százalékos adókulcsot az az adózó alkalmazhatja, aki nem vesz igénybe e törvény alapján adókedvezményt, és az adóévben legalább egy fő a foglalkoztatottainak átlagos állományi létszáma, valamint az adóévben legalább az adóév első napján érvényes minimálbér másfélszeresének – ha az adózó székhelye a területfejlesztés kedvezményezett térségeinek jegyzékéről szóló kormányrendelet 3. számú melléklete szerinti kistérség, illetve 5. számú melléklete szerinti település valamelyikében van, akkor a minimálbér – adóévre évesített összege és a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma szorzatának megfelelő összegre vallott be nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot. Hogyan kell ezt a törvényhelyet értelmezni a bevallott járulék esetében a 2006-os adóévben, nem kedvezményezett térségben? Ha az átlagos állományi létszám 10 fő, a bevallott nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék összege 11 250 ezer forint? A bevallott nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékon csak a munkáltatót terhelő 18 százalék+11 százalékot kell érteni, vagy a 10 fő dolgozót terhelő (ha nem magán-nyugdíjpénztári tag) 8,5 százalék+6 százalékot (augusztus 31-ig 8,5 százalék+4 százalék) is figyelembe lehet venni? Ha nyugdíjpénztári tag is van a dolgozók között, a nyugdíjpénztári 8 százalékot is figyelembe lehet venni a számításnál?

Kérdés: Kéttagú kft. 3 millió forint jegyzett és befizetett, 6 millió forint saját tőkével rendelkezik. A 25 százalékos üzletrésszel rendelkező tag elhunyt. Hogyan kell, hogyan lehet a "legolcsóbban" az üzletrészeket 60 (új tag), 20 (új tag), 20 (régi 75 százalékos tag) százalékosra "átalakítani"?

Kérdés: Önkormányzati tulajdonú kht. közhasznú eredménykimutatását az önkormányzat nem fogadta el, mivel a tárgyévi vállalkozási eredményt a vállalkozási tevékenysége bevétele mínusz a vállalkozási tevékenység ráfordítása és az adófizetési kötelezettség alapján határoztuk meg. Melyik módszert kell alkalmazni?

Kérdés: Az átalakult társaság nem természetes személy tulajdonosánál, ha az elszámolás eredményeként (a megszűnt részesedés kivezetése és az átalakulással létrejött társaságban szerzett részesedés állományba vétele) nyereség keletkezik, le kell-e adózni, vagy van adóalap-csökkentési lehetőség? Az átalakulás nem kedvezményezett.

Kérdés: Betéti társaságunk 2006. 02. 28-án átalakult (kedvezményes átalakulással) kft.-vé. A jogelőd bt. 2004-ben 500 000 forint fejlesztési tartalékot képezett. Az átalakulás napjáig a fejlesztési tartalék nem került felhasználásra. A jogutód 2006-ban személygépkocsit vásárolt 5 millió forint értékben. Felhasználható-e ez a lekötött tartalékba helyezett fejlesztési tartalék a jogutódnál, illetve személygépkocsi-vásárlásnál?

Kérdés: Mezőgazdasági tevékenységet végző egyéni vállalkozó (állattenyésztés) bejelentkezett, hogy tevékenységét családi vállalkozás keretében végzi. Oka, hogy így a beruházási támogatás mértéke 2002-2003. évben 10 százalékkal több. A férj, aki a családi gazdaság tagja, munkaviszonyban dolgozik a gazdaságban. A vállalkozás adójogi szempontból vállalkozói adózás alapján adózik. Értékesítés csak és kizárólag a családi gazdálkodó nevében történik, egyéni vállalkozói adószám feltüntetésével. Jól járunk-e el, mert alaphelyzetben a családi gazdaságot a közös őstermelőkre vonatkozó szabályok szerint kell adójogi szempontból elszámolni, a jövedelmeket a tagok által eltöltött idő arányában kell felosztani, és külön-külön bevallani?

Kérdés: 2004-ben alakult vállalkozás 5 évre választott ügyvezetője nem volt tag, munkaviszony keretében látta el feladatát. 2007-ben üzletrészvásárlással taggá vált. Elszámolható-e munkabérként 2009-ig a járandósága, vagy módosítani kell megbízási szerződésre? Jár-e továbbra is az alkalmazotti szja-kedvezmény? Megbízási szerződés esetén milyen járulékokat kell vonni és megfizetni?