936 talált cikk a kedvezmény kifejezésre

Kérdés: A bt. szabad pénzeszközei befektetése céljából 30 millió forintos életbiztosítást kötött elérésre, illetve halálesetre. A szerződő fél a bt., biztosított a bt. vezető tisztségviselője, kedvezményezett a bt. Az egyszeri díjfizetéssel járó, ingatlan-eszközalapba fektetett biztosítás lejárata 5 év. Az ilyen címen eszközölt befektetés hova könyvelendő? A befektetés mikor és kinek lesz adóköteles bevétele? Ha a biztosító visszafizeti, a hozadék a társasági adó alapját növeli? A biztosított osztalék formájában juthat hozzá?

Kérdés: A biztosítási szerződés szerint szerződő a társaság, biztosított a társaság munkavállalója, kedvezményezett halálesetben a tulajdonostárs (szintén munkavállaló is), eléréskor a biztosított. A futamidő 5 év, a biztosítási díjat a futamidő elején egy összegben fizették meg. A biztosítási díjat hosszú lejáratú követelésként számolta el a társaság. Eléréskor, az 5 éves futamidő végén ki és hogyan adózik?

Kérdés: Társaságunk vagyonbiztosítási szerződése alapján teljes kármentesség esetén 5 százalék kedvezményt kap utólag a biztosítási díjból. Hogyan könyvelendő a mérlegzárást követően jóváírt összeg? Egyéb bevételként vagy a tárgyévi biztosítási költségeket csökkentő tételként?

Kérdés: Adott egy 3 tagú család, melynek gyermeke után családi pótlékot folyósítanak. Az új lakás nagysága – melyet 2002-ben vásároltak 8 éves hitel felvétele mellett – csak egyszobás. Ez után a gyermek után nem kaptak soha semmiféle kedvezményt, szocpolt, állami támogatást, mert a lakás egyszobás, korábbi lakásukat használtan vették. Az 1+4 év után a hiteltörlesztés még 3 évig fennáll, igényelhetik-e a hitel törlesztése után továbbiakban is a 40 százalékos adókedvezményt? Az 1995. évi CXVII. tv. 38. § (7) bekezdése szerint a lakáscélú állami támogatásról szóló kormányrendelet szerint nem jogosultak a gyermek utáni állami támogatásra, de a családi pótlékra a jogosultság fennáll, és az adókedvezmény e paragrafus szerint mindaddig fennáll, amíg a törlesztés és az eltartás ténye is fennáll.

Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető evás kft. evaidőszak előtti eredménytartalékból osztalékot szeretne fizetni. Tulajdoni hányad: 1 fő 50 százalék, 3 fő 16,67 százalék. Kedvezményesen, 25 százalékkal kifizethető osztalék 5560 ezer forint a 4 fő részére. A tulajdonosok taggyűlési határozatban döntenek arról, hogy a kivehető 5560 ezer forint osztalékból rájuk eső részt nem kívánják felvenni, átengedik az 50 százalék tulajdoni hányaddal rendelkező tagnak. A társasági szerződésben nincs kikötés a tulajdoni hányad arányában történő eredményfelosztásra. Így ő egy személyben venné fel a 5560 ezer forint osztalékot. Kérdésem az, hogy a kivehető osztalék így is kedvezményes 25 százalék adókulccsal adózik, vagy csak a tagnak eredetileg járó 2780 ezer forint és a fennmaradó 2780 ezer forint 35 százalékkal?

Kérdés: A Balatonon és/vagy a Dunán levő, 8-10 főt befogadni képes hajó bérleti díja – mely alvállalkozók, teljesítési segédek oktatásával és tréningjével kapcsolatos – elszámolható-e adó- és járulékmentesen a társaságnál?

Kérdés: A társaság főtevékenysége az ingatlanforgalmazás. A társaság 2006-ban vásárolt egy 100 millió forint értékű irodaházat. A vásárláskor igénybe vette az ingatlanforgalmazási kedvezményt. Az irodavásárláshoz kölcsönt vett fel, kamatot fizet. Ezen irodaházból 2006. év végével egy irodát [amelyen bizonyos felújításokat (festés, fűtésátszerelés) is végzett] bérbe adott. Hogyan kell a leírtakat elszámolni? Az irodaház tárgyi eszköz vagy készlet? Hogyan kezelendő a kölcsön kamata? Hogyan számolandók el a felújítás költségei? Mi történik akkor, ha az ingatlant mégis eladják?

Kérdés: 2006. 10. 01. – 2007. 01. 31. időszakra tagi kölcsönt adtunk a kft. egyik magánszemély tagjának 50 ezer euró összegben, évi 10 százalék kamattal. A biztosíték a tag 2,5 százalék üzletrésze (névértéke 1300 E Ft). A tag sem a kölcsönt, sem a kamatot nem fizette vissza, így az üzletrész a társaságé lett, amelyet a társaság egy másik tagnak 50 ezer euróért eladott. Hogyan kell a fenti gazdasági eseményeket könyvelni, a 2006. évi beszámolóban szerepeltetni? Milyen adóvonzata van a kölcsönnek, illetve kamatának a felvevő tagnál és a társaságnál?

Kérdés: A "B" társaság 100 százalékos tulajdonosa az "A" társaságnak. Az "A" társaság különválással megszűnik, az "A" társaságból három új társaság jön létre. Mindhárom társaságnak a "B" társaság lesz a tulajdonosa. Az "A" társaság jegyzett tőkéje 100 egység, eredménytartaléka 1000 egység. Különválás után az "A1" társaságnak a jegyzett tőkéje 30 egység, az eredménytartaléka 200 egység, az "A2" társaságnak a jegyzett tőkéje 30 egység, az eredménytartaléka 300 egység, az "A3" társaságnak a jegyzett tőkéje 40 egység, az eredménytartaléka 500 egység. Kérdés az, hogyan kell megállapítani "B" társaságnál az egyes társaságok részesedésének bekerülési értékét? Milyen bekerülési értéken fog szerepelni "B" társaság könyveiben az "A1", az "A2", illetve az "A3" társaság?

Kérdés: Személygépkocsijaink után a cégautóadót megfizetjük. A parkolási társaságok fizetési felszólítása alapján pótdíjfizetési kötelezettségünk van. A fizetési felszólítás elegendő bizonylat-e a könyveléshez, a kifizetett pótdíj milyen költségnek minősül, növeli-e a társasági adó alapját?