Természetbeni juttatás 2004-től

Kérdés: Milyen nem pénzbeli juttatás lehet 2004-től természetbeni juttatás?
Részlet a válaszából: […] ...hatályos szabályok alapján természetbeni juttatás többek között:A kifizető által egyidejűleg több magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen adott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel, ha a juttatás körülményei alapján a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 8.

Munkáltatói kölcsön feltételei

Kérdés: Nem kedvezményezett munkáltatói kölcsön 2004-től milyen feltételekkel adható a dolgozóknak?
Részlet a válaszából: […] ...önálló tevékenységére tekintettel (vagy a nem önálló tevékenység alapjául szolgáló jogviszonyával összefüggésben) megszerzett kamatkedvezmény esetében az adókötelezettség jogcíme a 2004. évtől változik, nem önálló tevékenységből származó bevételnek minősül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 8.

Kamatkedvezményből mikor nem keletkezik jövedelem?

Kérdés: Mikor nem keletkezik adókötelezettség a magánszeméllyel szemben fennálló követelés esetében? (Milyen juttatásra nem kell alkalmazni a kamatkedvezményből származó jövedelemre vonatkozó szabályokat?)
Részlet a válaszából: […] ...bővül és tételesen meghatározott azon követelések köre, amelyeket nem kell figyelembe venni a kamatkedvezményből származó jövedelem megállapításánál.Nem keletkezik adófizetési kötelezettség áruszállításból és szolgáltatásból származó követelések...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 8.

Üzletrész értékesítése

Kérdés: Egy bt. 300 E Ft-ért részesedést szerzett egy kft.-ben. Időközben a kft. kiegészítette jegyzett tőkéjét a törzstőkén felüli vagyonából 3 millió Ft-ra. A bt. a társtulajdonosoknak eladja a bekerülési érték többszöröséért üzletrészét. A realizált árfolyamnyereséggel csökkenthető-e a társasági adó alapja, mivel a megszerzett jövedelem már a kft.-nél adózásra került, és a részesedés kivezetése a társaságból való kilépés miatt vált szükségessé?
Részlet a válaszából: […] ...a tulajdoni részesedést jelentő befektetés jogutód nélküli megszűnés, jegyzett tőke tőkekivonás útján történő leszállítása vagy kedvezményezett átalakulás következtében szűnt meg, illetve csökkent.A kérdező az üzletrészét a társtulajdonosoknak értékesítette...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 11.

Operatív lízing és kisvállalkozói kedvezmény

Kérdés: Kizárja-e a kisvállalkozói kedvezmény igénybevételét, ha az egyéni vállalkozó operatív lízinggel oldotta meg új eszközeinek finanszírozását?
Részlet a válaszából: […] ...egyéni vállalkozó a kisvállalkozói kedvezményt akkor érvényesítheti, ha az általa beszerzett tárgyi eszköz üzembe helyezése nála történik meg, ha az eszközt a könyveiben ő mutatja ki. Az operatív (üzleti) lízing esetén a lízing időtartama alatt a lízingbeadó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 11.

Családi gazdaság adózása

Kérdés: A kérdező részletesen felvázolta a családi gazdasága működését érintő problémát. Ennek alapján fejtjük ki a családi gazdaságok adózásának egyes kérdéseivel foglalkozó válaszunkat.
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. rendelkezései szerint a családi gazdaság tagjai külön-külön jogosultak kedvezményekre, az átalányadózás 6 millió forintos bevételi értékhatára is személyenként értendő, és a bejelentkezés szabályai is egyénekre szólnak.Következésképpen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 11.

Kockázati felelősségbiztosítás díja

Kérdés: Társaságunk ügyvezetőjére kockázati felelősségbiztosítást kötöttünk, ami a nyugdíjba vonulással egyidejűleg lejár, a biztosító a lejáratkor visszafizetést nem teljesít. A biztosítást halál, illetve baleset esetére kötöttük, az első esetben kedvezményezett a biztosított felesége és gyermekei. Miként kell az ilyen biztosítást elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...illetve vezető tisztségviselője, tevékenységében személyesen közreműködő tagja és az említett személyek közeli hozzátartozója mint kedvezményezett javára kötött biztosítás díja a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 27.

Szervezeti változás mellett adóalap-kedvezmény

Kérdés: Egy 1989-től megszakítás nélkül egyéni vállalkozó 2001 augusztusában egyéni céggé, majd 2002. szeptember 5-én egyszemélyes kft.-vé alakult. Jogosult-e a kft. 2002-ben a mikro- és kisvállalkozások adóalap-kedvezményére, tekintettel arra, hogy a Tao-tv. szerint egész évben kell a kedvezmény érvényesítéséhez a tagoknak magánszemélynek lenni?
Részlet a válaszából: […] ...Tao-tv. 7. §-ának (11) bekezdése nem azt írja elő, hogy valamennyi tagnak egész évben magánszemélynek kell lenni, hanem azt, hogy a kedvezmény abban az adóévben alkalmazható, amely adóév egészében, üzletrész-tulajdonosa az adózón kívül kizárólag...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 27.

Egyéni vállalkozó öröksége

Kérdés: Egyéni vállalkozó halála után özvegye tovább folytatja tevékenységét. A használt ingatlan felét (ipartelep) viszont gyermekei öröklik. Elszámolhat-e továbbra is a teljes érték után értékcsökkenést a vállalkozás? Ha egyéni céggé, majd egyszemélyes kft.-vé alakul, akkor mekkora hányad vihető be a kft.-be? Felújítás esetén felerészben saját, felerészben idegen ingatlanon végzett beruházásként kell-e aktiválni? A beruházáshoz kapcsolódó kisvállalkozói kedvezményt vissza kell-e fizetni? Mi a helyzet az egyéni vállalkozás többi vagyonával?
Részlet a válaszából: […] ...alakul át, akkor azt a vagyont viheti tovább, ami az öröklés révén az egyéni vállalkozásban maradt.Az Szja-tv.-nek a kisvállalkozói kedvezmény elvesztésére vonatkozó szabályai között szerepel, hogy az egyéni vállalkozó halála esetén nem kell visszafizetni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 13.

Osztalékelőlegből osztalék és annak adója

Kérdés: A Számviteli Levelek 68. számában az 1418. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódóan kérdezzük, a kifizetett osztalékelőleg és a fizethető osztalék közötti eltérés személyi jövedelemadóját miként kell rendezni 2003-ban, illetve 2004-ben, továbbá akkor, ha az osztalékelőleg adója nem fedezi az osztalék adóját?
Részlet a válaszából: […] ...tekintve, az eredményfelosztás időpontjáig (illetőleg a visszafizetésig) tartó időszakra meg kell határozni az osztalékelőleg utáni kamatkedvezményt (a kifizető által kért kamat és a törvény szerinti jegybanki alapkamat különbözetét), és ez után a kifizetőnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 13.
1
75
76
77
90