Nyugdíjfolyósítás külföldön az anyavállalatnál

Kérdés: Egy magyar korlátolt felelősségű társaságnál a külföldi tulajdonos a magyar ügyvezető részére az alábbi konstrukcióban kötött nyugdíjbiztosítást Németországban.
Díjfizető: a németországi anyavállalat, aki "továbbszámlázza"/továbbterheli a magyarországi leányvállalatára a biztosítási díjat.
Díj: Évente egyszer fizetnek díjat fix 1000 EUR értékben (a díjat nem bontják meg biztosítási és megtakarítási részre).
Biztosított: magyar ügyvezető (aki nem tag, hanem alkalmazott).
Kedvezményezett: magyar ügyvezető (halál esetén egyik hozzátartozója).
Időtartama: 2011. 09. 01.-2034. 09. 01. (23 év). Elő- vagy korábbi nyugdíjazás esetén a lejárat 2027. 09. 01., de 20 évvel kitolható a lejárat: 2054. 09. 01.
Szolgáltatás: a kedvezményezett lejáratkor, vagyis ha nyugdíjas lesz, rendszeres járadékot (havi 100 EUR) vagy egyszeri garantált tőkét (30 000 EUR) kap. 2034 előtti halál esetén a befizetett összeget visszakapja, illetve az eredményből részesedést kap.
Egyéb feltétel: lejárat előtti visszavásárlásra nincs lehetőség, visszajuttatandó többlethozamot tartalmaz. Ha rokkanttá válik, felmentik a díjfizetés alól, és havi nyugdíjra jogosult 2012. évtől. Hogyan alakul az adózás és a járulékfizetés?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírt tényállás szerint a nyugdíj-biztosítási szerződés alapján a díjfizető a németországi anyavállalat és nem a magyarországi kft. Biztosítási díjat költségként csak az a vállalkozás számolhat el, aki a biztosítási szerződés alapján díjfizetésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 13.
Kapcsolódó címkék:  

Csekély összegű támogatás

Kérdés: Cégünk 2012. évben vásárolt egy telephelyet, melyet 2012 novemberétől 2013. május 2-ig felújított. A beruházáshoz, felújításhoz beruházási hitelt, hitelkeret kaptunk a banktól. 2012. évben a beruházás értéke 131 622 782 forint, melyből a felújítás összege: 8 864 945 forint. Üzemkörön belüli ingatlanra eső felújítás összege 7 215 268 forint, melyre a Tao-tv. 7. § (1) bekezdésének zs) pontja alapján adóalap-kedvezményt érvényesítünk, így 721 527 forint adókedvezményt veszünk igénybe, mely de minimis támogatásnak minősül. A banktól kaptunk egy "Nyilatkozat támogatástartalomról kedvezményes kamatozású kölcsön miatt" című dokumentumot, mely szerint az állami támogatás kategóriája: D Csekély összegű támogatás. A kölcsön támogatástartalma: 34 869 505 HUF, 122 905,45 EUR, dátuma 2012. 10. 26. A hitelt 7 évre kaptuk. A társaságiadó-bevallás 1229-02 lapján ezen összeget és egyéb csekély összegű támogatásokat is szerepeltetek, a 200 000 eurós korlátot nem érjük el a három év alatt. A támogatásintenzitást hogyan tudom (30% + 20% = 50%) kiszámítani? Egyáltalán szükséges-e figyelni, mivel a beruházással kapcsolatban igénybe vett támogatások csekély összegű támogatások?
Részlet a válaszából: […] ...merül fel. Feltehető azonban, hogy a kölcsönt folyósító már ennek megfelelően számította ki a támogatástartalmat, így azt nem kell a kedvezményezettnek számítania, de az ellenőrzése indokolt lehet, illetve információt célszerű kérni a kölcsönt folyósító...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 5.
Kapcsolódó címke:

Pénzbeli támogatás bizonylatolása

Kérdés: Mi a helyes bizonylatolása, számviteli elszámolása annak, ha a cég pénzbeli támogatást nyújt, például iskolai rendezvény, versenycsapat, falunapi rendezvény támogatására? Milyen adózási vonzata van a visszafizetési kötelezettség nélküli pénzeszközátadásnak?
Részlet a válaszából: […] ...megállapodás a támogatás céljáról, a támogatás összegéről, a támogatás minősítéséről (adománynak tekinthető-e), a támogatás kedvezményezettei (általában magánszemélyek) és a támogatásoknak a kedvezményezettekhez való eljuttatásáról (ez nem a cég),...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 5.
Kapcsolódó címkék:  

Kamatmentesen adott kölcsön

Kérdés: Adott három cég: "A" bevételi nyilvántartást vezető evás bt., "B" Szt. hatálya alá tartozó evás bt., "C" a Tao-tv. hatálya alá tartozó kft. Mindhárom cég kapcsolt vállalkozásnak minősül. Az "A" kölcsönt nyújt "B"-nek és "C"-nek kamatmentesen. A meg nem fizetett kamat jelent-e adóalap-módosítást? Mi a helyzet akkor, ha a magánszemély tulajdonos nyújtja a kamatmentes kölcsönt?
Részlet a válaszából: […] ...ártól való eltérést a Tao-tv. 18. §-ának (1) bekezdése alapján akkor kellene vizsgálni, ha a kamatmentes kölcsön nyújtója és kedvezményezettje is a Tao-tv. hatálya alá tartozna. Ez esetben azonban csak a "C" kft. tartozik a Tao-tv. hatálya...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 11.
Kapcsolódó címkék:  

Kedvezményezett átalakulás tulajdonihányad-átadással

Kérdés: A kft. kedvezményezett átalakulás keretében zrt.-vé alakul. Tulajdonosai: egy magánszemély és egy társaság (ennek a társaságnak is tulajdonosa a magánszemély). A kft. tulajdonosai megállapodnak abban, hogy a tulajdoni hányadaikat megváltoztatják: a magánszemély tulajdoni hányada a kft.-ben 99%, a zrt.-ben 23% lesz, a társaságé 1%-ról 77%-ra emelkedik. Adó- és illetékmentes-e a megszűnő részhez tartozó saját tőke feletti vagyonnövekedés? Mit és hogyan kell könyvelni a befektető társaságnál?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésre adandó válasznál külön kell kezelni a kedvezményezett átalakulást, illetve a magánszemélynek a tulajdoni hányada egy részéről történő lemondását.Mit kell könyvelni a befektető társaságnak, ha a kft. jegyzett tőkéje 10 M Ft, a saját tőke pedig 90 M Ft volt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 20.
Kapcsolódó címke:

Készpénzfizetés korlátozása

Kérdés: Számos észrevétel érkezett a Számviteli Levelek 282. számában az 5790. számú kérdésre adott válaszhoz kapcsolódóan. Valamennyien a NAV 3002/2013. útmutatójában foglaltakra hivatkoztak, mely szerint "nem minősül készpénzfizetésnek, ha a fizetés következményeként legalább az egyik félnél megvalósul a bankszámla-jóváírás vagy -terhelés". Ennek az ellenkezőjét állítja a válasz.
Részlet a válaszából: […] ...melléklet I. rész 9.1. pontjának a) alpontjára hivatkoznak, mely szerint nem minősül pénzforgalmi szolgáltatásnak a fizető fél és a kedvezményezett közötti közvetlen, közvetítői közreműködés nélküli bankjeggyel és érmével (a továbbiakban együtt:...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 9.

Munkavállalói részvények jutalomként

Kérdés: Ha egy nyrt. munkavállalói részvényesi program keretében juttat a munkavállalóinak részvényben kifejezett jutalmat, akkor annak mikor és milyen adói vannak a munkavállalók, illetve a munkáltató oldaláról? A részvényeket a munkavállalók által választott banknál vezetett számlára transzferálják át. Ha nem munkavállaló magánszemélynek is juttat részvényt, akkor milyen adókkal kell kalkulálni?
Részlet a válaszából: […] ...és a letétkezelőnek az azonosító adatait. Az egyedi szerződésnek a keretszerződésben meghatározottakon túlmenően tartalmaznia kell a kedvezményezett magánszemély, valamint az értékpapírok azonosító adatait és a kötelező tartás kezdő időpontját. Kötelező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 9.
Kapcsolódó címkék:  

Egyéni vállalkozó, zárt végű lízing

Kérdés: Egyéni vállalkozó, aki mezőgazdasági tevékenységet végez, zárt végű lízing keretében traktort vásárolt. Hogyan történik a beszerzés, aktiválás és könyvelése a pénztárkönyvben?
Részlet a válaszából: […] ...az üzembe helyezés adóévében jogosult egy összegben költségként elszámolni, amennyiben a tárgyi eszközt a területfejlesztés kedvezményezett térségeinek jegyzékéről szóló kormányrendelet szerint a területfejlesztés szempontjából leghátrányosabb helyzetű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 21.

Beolvadás térítés nélkül kapott részesedéssel

Kérdés: "A" társaság 100%-os tulajdonosa "B" társaságnak. "B" társaság részvényeinek egy része érdek-képviseleti szervtől térítés nélküli juttatásként került "A" társaság tulajdonába, ahol halasztott bevételként tartották nyilván. "B" társaság beolvadt az "A" társaságba. Az átalakulás kedvezményezett. "A" társaságnál (jogutód) a részesedés megszüntetése, kivezetése miatt a halasztott bevétel is elszámolásra került rendkívüli bevételként. Csökkenthető-e "A" társaság társaságiadó-alapja fenti összeggel?
Részlet a válaszából: […] A Gt. 73. §-ának (1) bekezdése szerint a beolvasztó (az átvevő) gazdasági társaság nem szűnik meg, változatlan társasági formában működik tovább. Ez pedig azt jelenti, hogy az átvevő gazdasági társaságnak a könyvviteli nyilvántartásokat nem kell lezárni, a végleges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 22.
Kapcsolódó címkék:  

Szakképzési hozzájárulás alapja

Kérdés: A 2012. évi szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettséggel kapcsolatosan kérdezem, hogy a Start kedvezményben részesülőknek a kedvezményezett jövedelemig kell-e hozzájárulást fizetni? A korábbi években több állásfoglalást lehetett olvasni arról, hogy a Start kedvezmény összegéig ez az adónem nem terheli a kifizetést. Idén is többféle álláspontot olvastam. Az adóhivatal azt a tájékoztatást adta, hogy a korábbi állásfoglalások hibásak voltak. Ez azt jelenti, hogy a korábbi éveket önellenőrizni kell?
Részlet a válaszából: […]  A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésénektámogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény előírásait kell a 2012. éviszakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettség megállapításánál számításbavenni. Az Szht. 4. §-a alapján a szakképzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 16.
Kapcsolódó címke:
1
7
8
9
19