Készpénzes számlák későbbi elszámolása

Kérdés: A NAV mulasztási bírságot szabott ki, mivel az adózó 2 darab pénztárbizonylatot nem a pénzmozgással egy időben állított ki, azokon nem a gazdasági események valós dátumát tüntette fel. A társaság negyedéves bevallásra kötelezett. A 2 darab számla októberben készpénzes számla volt, amit a könyvelés később kapott kézhez, ezért azt novemberi kiadási pénztárbizonylattal könyvelte. A számlák üzemanyag-vásárlást tartalmaznak. Erre az időszakra áfa-visszaigénylésünk volt (a mulasztási bírság miatt később fogunk hozzájutni). A számviteli politikában szerepel, hogy a pénztárból elszámolásra is felvehető összeg, amelyből az következik, hogy a számlák későbbi elszámolása indokolt. Alakíthatja-e a társaság úgy a számviteli politikáját, hogy a bejövő készpénzes számlák későbbi elszámolása szabályos legyen?
Részlet a válaszából: […] ...szabályozási problémákról szól, de jogszabályellenes gyakorlatra is enged következtetni.A kérdésben leírtakból az következik, hogy a készpénzes számlákhoz a kiadási pénztárbizonylatot a könyvelés során állítják ki (nyilvánvalóan a könyvelő). Ez a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 14.

Újságot értékesítő egyéni vállalkozó

Kérdés: Egyéni vállalkozó ajándékboltot üzemeltet, amelyben bizományosi szerződés alapján újságot értékesít. Az újságértékesítésről elszámolás alapján a terjesztő számlát állít ki, amelyen feltünteti az időszak forgalmi adatait, a bizományosi díjat, amellyel csökkentett összeget kell a vállalkozónak fizetnie. Tájékoztatást kér az újságértékesítés helyes elszámolásáról. Az egyéni vállalkozónak az újságértékesítés napi forgalmát be kell-e ütnie a pénztárgépbe? A terjesztő számlája alapján a forgalmat kell könyvelni árubeszerzésként, vagy csak a jutalékkal csökkentett összeget?
Részlet a válaszából: […] ...tehát ezen összeget kell az együttes bevételben szerepeltetni. A bevételeket nyilván kell tartani. Mivel a nyugtaadás nem kötelező, a napi készpénzbevételt megfelelően dokumentálhatja a pénztárgép ellenőrző szalagja, feltételezve, hogy minden értékesítés ellenértékét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 10.

Katás egyéni vállalkozó számlázása

Kérdés: Egyéni vállalkozó, aki a kataadózást választotta, folyamatosan számlát bocsát ki saját tulajdonú kft.-nek. A kft.-ben 50%-os tulajdonrésszel rendelkezik (férj 50% és feleség 50%), ahol önálló aláírással rendelkező személy. A kft.-ből csak osztalékot vesz ki, főállása az egyéni vállalkozásában van. Az egyéni vállalkozás adminisztrációs tevékenységet végez a kft.-nek, ezt számlázza ki minden hónapban. A vállalkozás székhelye megegyezik a kft. székhelyével (a tulajdonosok lakása, a férj és a feleség egyenlő arányban rendelkeznek az ingatlan felett). Az egyéni vállalkozás csak a kft.-nek számláz. A kft. jól működő társaság. Könyvvizsgálatra kötelezett. Az adminisztráció igen sok, ezért az egyéni vállalkozás tevékenysége valós. A leírtak alapján adhat-e ki az egyéni vállalkozás a kft. részére adminisztrációs tevékenységről számlát, mint katás vállalkozó? Kapcsolt vállalkozásnak tekinthető-e a két vállalkozási forma? Ha igen, akkor azt jelenteni kell-e a NAV felé?
Részlet a válaszából: […] ...össze kell számítani. A férj és a feleség közeli hozzátartozónak minősül [Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. pont]. Erre tekintettel– a készpénzfizetés napjától számított 15 napon belül az állami adóhatósághoz a vevőnek, a szolgáltatás igénybevevőjének (adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 29.

Pénzkezelési szabályzat mikrogazdálkodónál

Kérdés: Mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló választása esetén a vállalkozó nem kötelezett számviteli politika készítésére, ezért a szabályzatokat sem kell elkészítenie. Több szakmai fórumon elhangzott, hogy ennek ellenére pénzkezelési szabályzattal mégis rendelkeznie kell. Valóban? Ha igen, milyen szakmai előírásoknak kell megfelelnie?
Részlet a válaszából: […] ...szabályzatokat sem kell készíteni. Így pénzkezelési szabályzatot sem.Természetesen ez nem jelenti azt, hogy ha van a mikrogazdálkodónak készpénzforgalma, nem kell szabályoznia a vállalkozónál ténylegesen megvalósuló készpénzkezelést. Ennek a belső szabályozásnak –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 8.

Munkába járás költségeinek megtérítése

Kérdés: A kft. dolgozói helyközi tömegközlekedési eszközzel járnak dolgozni, amihez a bérletet a kft. vásárolja és adja dolgozóinak, árának 14 százalékát levonják a bérükből. Néhány dolgozó a városhoz csatolt több településről közlekedik (lakcímkártyájukon a város neve szerepel, a bérletigazolványban pedig a tényleges település, ahol laknak). A bérlettel csak a település és a munkahely között lehet utazni, a városban helyi járat nincs. Ezen dolgozók kaphatják adómentesen ezt a juttatást? Elő­fordul olyan eset is, hogy a munkavállalóknak hétvégén túlórázniuk kell. Ez esetben a tömegközlekedés nem megfelelő vagy egyáltalán nincs. Ilyenkor a bérlet megléte mellett saját gépjármű használatára 9 Ft/km költségtérítést kapnak kész­pénzben. A költségtérítés után milyen közterheket kell fizetnie a kft.-nek, illetve a dolgozóknak?
Részlet a válaszából: […] A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről a 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rend.) rendelkezik. Ezen rendelet alkalmazásában [2. § aa) pontja alapján] munkába járás a közigazgatási határon kívülről a lakóhely vagy tartózkodási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 8.

Utalvány visszaváltása készpénzutalványra

Kérdés: Ha a cégnél az alkalmazottak sportutalványt kapnak (béren kívüli juttatás címen), amit az utalványt kibocsátó cég utalványtőzsdéjén bármilyen utalványra cserélhetnek (többek között készpénzutalványra is), a cserélt sportutalvány béren kívüli juttatásnak minősül-e? A készpénz­utalványra való csere visszaváltásnak minősül?
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. hivatkozott előírásai kifejezetten tiltják a visszaváltást, a magánszemélytől történő visszavételt. A sportutalvány cseréje készpénzutalványra egyrészt azt jelenti, hogy a sportutalványt nem rendeltetésének megfelelően használta fel a juttatásban részesülő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 24.

Külföldi utazás költségeinek bizonylatolása

Kérdés: A cég ügyvezetője Németországba utazott egy kiállításra, a cég érdekében, profiljához kapcsolódik. Az ügyvezető tolmáccsal ment a 4 napos útra. A repülőjegyet interneten foglalta a saját és a tolmács nevére, amelyről foglalási jegyünk és beszállókártyánk van, a szállásról és a kinti autóbérlésről pedig a cég nevére szóló számla, az autópályadíjról "nyugtaszerűség". A kiadásokat kiküldetési rendelvénnyel szeretnék elszámolni. Az elszámolás alapja lehet a magánszemély nevére szóló repülőjegy-foglalás és a "nyugta"? A bizonylatok különböző napra szólnak. Mindent az ügyvezető előlegezett. A kifizetés, elszámolás február 2-án történt. Napidíjat nem számolunk el. Mi számolható el a kiküldetési rendelvénnyel, hogy ne keletkezzen utána adófizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...A kérdés csak az, hogy az ellenértéket ki fizette ki? Ha az ügyvezető, akkor – feltételezzük, hogy a számlák euróról szólnak – ő készpénzzel egyenlítette ki vagy bank-, illetve hitelkártyája használatával. Mindez fontos, mert a költségkénti elszámolásnál az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 27.

Feltöltőcsomag vásárlása

Kérdés: A telefonköltségek csökkentése érdekében az egyszemélyes kft. úgy dönt, hogy feltöltőkártyás Mobil SIM kártyát vásárol. A Mobil 9000 feltöltőcsomag kiegyenlíthető 9000 Ft, vagy 6250 Ft + 50 multipont megfizetésével. A multipontokat a feltöltőcsomagot forgalmazó hálózatában termékek vásárlásával lehet összegyűjteni. A feltöltés értéke ebben az esetben is 9000 Ft. A kft.-nek nincs személygépkocsija, így a multipontokat csak és kizárólag az ügyvezető tudja biztosítani, akinek van személygépkocsija. Hogyan kell könyvelni, illetve milyen adóvonzata van a feltöltőcsomag vásárlásának, ha a kft. 9000 Ft készpénzt fizet a feltöltésért, illetve 6250 Ft készpénzt + 50 multipontot, amelyet az ügyvezető gyűjt össze?
Részlet a válaszából: […] A kft. szempontjából nyilvánvalóan az az olcsóbb és jobb megoldás, ha a feltöltőcsomagért kevesebbet kell fizetni, azaz 6250 Ft-ot (könyvelése: T 559 – K 381). A multipontoknak megfelelő összeget nem kell könyvelni, a telefonszolgáltatás magáncélú használata címén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 23.

Mikrogazdálkodói pénzkezelési szabályzat

Kérdés: Mikrogazdálkodói beszámolót készítő gazdálkodó mentesül a pénzkezelési szabályzat elkészítése alól. A pénzkezelési szabályzatban kell meghatározni a napi készpénz záróállományának maximális mértékét. Ha nem kell pénzkezelési szabályzatot készíteni, akkor a mikrogazdálkodó mentesül a maximális mérték meghatározása, illetve az erre vonatkozó szabály alkalmazása alól is? A pénztárban bármekkora összeg lehet?
Részlet a válaszából: […] ...a válasz az, hogy nem! Abból, hogy a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolókészítés szabályai közül kimaradt a napi készpénz záróállományának szabályozása, nem jelenti azt, hogy a pénztárban korlátlan mennyiségű készpénz maradjon napokon,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 9.

Jegyzett tőke emelése készpénzzel

Kérdés: "A" kft. 80%-os tulajdonosa "B" kft.-nek, amelynek a jegyzett tőkéje 500 ezer Ft. "A" kft. 5 millió Ft-tal szeretné ezt megemelni. Történhet-e pénztárból pénztárba a tőkeemelés? Sérti-e az Art. 38. §-ának "készpénzfizetés korlátozását" célzó 1,5 millió forintos határt? Vonatkozik-e rá a készpénzforgalomra vonatkozó bejelentési kötelezettség, illetve a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésével és megakadályozásával kapcsolatos bejelentési szabály? Törvényszerű-e a tőkeemelés, ha 5 hónapban 1-1 millió Ft tőkeemelést hajtanak végre készpénzben?
Részlet a válaszából: […] ...szerződés módosítására vonatkozó szabályok betartásával. A Gt. nem rendelkezik arról, hogy a pénzbeli szolgáltatás teljesíthető-e készpénzben, vagy csak a bankszámlára történő befizetéssel. Rendelkezik viszont a cégtörvény!A cégtörvény 30. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 21.
1
15
16
17
40