Határidős részvényvásárlás és -eladás

Kérdés: Hogyan történik a tőzsdei határidős részvényvásárlás, -eladás könyvelése? A kötésekhez kapcsolódó jutalék elszámolható-e a beszerzési ár részeként? Összevonható-e az egyes kötéseken elért árfolyamnyereség, illetve árfolyamveszteség? Vagy kötésenként kell az elért eredményt elszámolni? Mindez hogyan jelentkezik egy kettős könyvvitelt vezető evás cég eredményében és az evaalapjában? Ha lehet, kontírozzák a tételeket!
Részlet a válaszából: […] A saját számlára kötött határidős tőzsdei ügyletekelszámolását alapvetően meghatározza az, hogy az ügylet tárgya (az adottesetben a részvény) ténylegesen leszállításra, fizikailag átadásra kerül(leszállításos ügylet), vagy csak pénzügyi elszámolás történik a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 9.

Erdőgazdálkodással kapcsolatos bevételek, ráfordítások

Kérdés: Kettős könyvvezetésre kötelezett bt. tevékenységi köre erdőgazdálkodás, erdő-szakirányítás és fakereskedelem. A társaság a tevékenységét részben bérelt erdőterületen végzi. Az erdő sajátosságaira tekintettel, hogyan kell a kettős könyvvitelben szerepeltetni a bevételt és az elszámolt bérleti díjat? Egy adott erdőrészlet hozama (a fakitermelés) és ennek árbevétele jellemzően a bérleti időtartam első évében jelentkezik, ekkor kell a bérleti díjat is kifizetni. Az első évben a fakitermelés költsége, az erdőfelújításból az újratelepítés, továbbá az ápolás és pótlás költségei jelentkeznek, amelyre a kitermelés évében céltartalékot kell képezni. Úgy gondolom, hogy az első évben jelentkező árbevételt és bérleti díjat időbeli elhatárolással meg kellene osztani a bérleti időszak időtartamára. Dönthetek úgy is, hogy a kitermelés évében számolom el a bevételt és a teljes futamidőre jutó bérleti díjat?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy nem lehet másként eljárni, mintahogyan azt a bt. utolsóként megfogalmazott kérdése tartalmazza, azaz akkorkell az árbevételt elszámolni, amikor az az Szt. szerint kötelező, a bérletidíjat pedig akkor, amikor azt a megállapodás szerint fizetni kell.A rövid...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 26.

Egyéni cég a kettős könyvvitel alatt

Kérdés: A 2009 előtt már egyéni cégként tevékenykedő vállalkozó az egyéni cégekre vonatkozó módosító jogszabály előírásainak megfelelően 2010. március 5-én módosította alapító okiratát. Ettől kezdődően korlátolt felelősségű egyéni cégként működik tovább. Ezt a cégbíróság március 18-án jegyezte be. Melyik időponttól vonatkozik rá a számviteli törvény? A cégbíróság véleménye szerint az alapító okirat módosításától, más vélemények szerint a cégbírósági bejegyzés napjától. Kinek van igaza?
Részlet a válaszából: […] Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. éviCXV. törvény (a továbbiakban: Evt.) 24. §-ának (1) bekezdése alapján az egyénicég a cégnyilvántartásba való bejegyzésével, a bejegyzés napján jön létre, azaza kérdésben szereplő esetben 2010. március...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 3.

Üzletrészvásárlás (eva)

Kérdés: A számviteli törvény hatálya alá tartozó evás cég üzletrészt vásárolt egy kft.-ben. A vételár és az üzletrész értéke közötti különbözet evaalapot képez? A különbözet árfolyamnyereségként került a könyvekbe cégünknél.
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy a kérdező cég nem aszámviteli törvény előírásai szerint járt el.Az Szt. hatálya alá tartozó evás cégnél is az üzletrészbeszerzését az Szt. 49. §-ának (3) bekezdése alapján a vételáron kell könyvelni(T 17 – K 384). Az üzletrész...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 3.

Pénzügyi forgalom értelmezése

Kérdés: A társasházi törvény 51/A. §-a "éves pénzügyi forgalmat" határoz meg egyik feltételként, amelyet túllépve mérlegképes könyvelőt kell alkalmazni a könyvek vezetéséhez. Vita folyik a közös képviselők között, mit kell érteni ezen az egyszeres és a kettős könyvvitelben? A nyitó pénzkészlet beleszámít?
Részlet a válaszából: […] A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 2009. IX.30-tól hatályos 51/A. §-ának (1) bekezdése szerint, ha a közösség éves pénzügyiforgalma eléri vagy meghaladja a tízmillió forintot, vagy az alapító okiratszerint külön tulajdonban lévő lakások és nem lakás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 18.

Egyéni cég átalakulása kft.-vé

Kérdés: Egyéni vállalkozó egyéni céggé alakult át, amiről a végzés novemberben született meg. Ez az egyéni cég egyszemélyes kft.-vé kíván átalakulni úgy, hogy a vagyonmérleg-tervezet időpontja 2009. 12. 31., a végleges vagyonmérleg – cégbíróságtól kért – időpontja 2010. 03. 31. Elképzelhe­tő-e, hogy az egyéni cég 2010. 01. 01-gyel – saját elhatározásból – áttér a kettős könyvvitelre? Ez esetben az Szt. miatti átértékelési különbözetet már 2009. 12. 31-i időpontra ki kell számítani és nyilvántartásba kell venni? Ilyen forgatókönyv alapján mikor, milyen adózási és számviteli teendők adódnak? Ad-e könnyítést a könyvvezetés váltása? A 2010. január 1-jétől hatályos törvényi változások milyen hatással lesznek az ügyletre?
Részlet a válaszából: […] A 2009 novemberében egyéni cégként bejegyzett egyénivállalkozó a kft.-vé történő bejegyzése napjáig az Szja-tv. hatálya alátartozik, és mint ilyen az Szja-tv. előírásai szerint köteles bevételeit,költségeit (kiadásait) kimutatni, és az Szja-tv.-ben előírt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 18.

Alapítványi támogatások elszámolása

Kérdés: Az alapítvány külön adószámmal rendelkező óvodát működtet, kiadási számlái az óvoda nevére szólnak. Bevételt az óvoda az alapítványtól kap oly módon, hogy a szülők az óvodai ellátásért úgy fizetnek, hogy az alapítványt havi összeggel támogatják, amelyet az alapítvány – mint fenntartó – továbbutal az óvodának. A szülők a befizetésről bevételi pénztárbizonylatot kapnak. Kell-e egyéb dokumentum a könyveléshez? Kötelező-e mindenkinek adóigazolást adni? A fenti eljárással nem vállalkozási célú bevétel keletkezik? Ugyanez az alapítvány természetben kap támogatást (konzerv, cipő, ruha stb.), amelyet értékesíteni szeretne. A befolyt pénzt az óvodának utalná tovább az óvoda költségei fedezetére. Ez a bevétel is minősíthető cél szerinti bevételnek? A pénztárbizonylat mellett nyugtát is ki kell állítani? A beszerzési ár könyveléséhez elegendő egy nyilatkozat az adományozótól? Az adományozónak a nyilatkozaton szereplő értékről adható-e ki igazolás?
Részlet a válaszából: […] Tekintettel arra, hogy már 2010. I. negyedévének a vége feléjárunk, a kérdésre a 2010. évi előírások figyelembevételével válaszolunk.Az Szja-tv. 2010. január 1-jétől hatályos előírásai szerintmegszűnt az összevont adókedvezmény, így megszűnt a magánszemély által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 18.

Színházjegyre váltható ajándékutalvány

Kérdés: A színház saját maga állíttat elő ajándék­utalványt. Eladja az utalványt, és azt a pénztárban be lehet váltani színházjegyre. Mikor bevétel? Ha megveszik az utalványt? Vagy amikor jegyre beváltják?
Részlet a válaszából: […] A színházjegyreváltható ajándékutalvány elkészítésével kapcsolatos költségeket a felmerülésidőszakában kell az eredményt terhelő költségek között elszámolni, majd azelkészült ajándékutalványokat szigorú számadási kötelezettség alá kell vonni. Aszigorú számadás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 4.

Kapott támogatás elszámolása alapítványnál

Kérdés: Az alapítvány a következő támogatási összegben részesült: normatív támogatás pályázat keretében (hazai forrás), vissza nem térítendő működési támogatás, melyben csekély mértékű fejlesztés is szerepel (tárgyi eszköz beszerzése), a támogatást a mérlegfordulónapig jóváírták. Kérdésem, hogyan kell könyvelni az aláírt finanszírozási szerződéstől kezdve az utolsó hányad támogatási összeg befolyásáig? Befolyásolja a könyvelést az a tény, ha igen, hogyan, hogy a működési támogatás keretében tárgyieszköz-beszerzés (fejlesztés) is megvalósul?
Részlet a válaszából: […] Az alapítványbeszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságait a224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rend.) szabályozza.A Korm. rend. előírásai alapján az alapítvány egyszeres és kettős könyvviteltvezethet, a könyvelés módját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 4.

Készlakásokkal kapcsolatos költségek az átalakulás után

Kérdés: A tárgyévben kft.-ből átalakulással létrejött építőipari zrt. a jogelődtől átvett, a jogelődnél saját kivitelezésben épített, saját termelésű készletként kimutatott készlakásokat végleges vagyonmérlegében vásárolt készletként, áruként mutatta ki. A zrt. az iparűzésiadó-bevallásában év végén levonhatja-e – mint elábét – a jogelődtől átvett és azóta értékesített készlakások vagyonmérleg szerinti bekerülési értékét? Hogyan kell elszámolni azon költségeket, amelyek akkor merülnek fel, ha ugyanezen lakások vevői átalakítást (pl. ajtóbeépítést, közfaláthelyezést) kérnek, és ezeket a zrt. saját kivitelezésben elvégzi? Helyes-e, ha a még el nem kelt lakások őrzésével, a liftkarbantartás költségátalányával stb. kapcsolatos kiadások a tárgyévi eredmény terhére kerülnek elszámolásra, nem növelik a bekerülési értéket?
Részlet a válaszából: […] Az átalakulással új társaság jön létre. Így a véglegesvagyonmérleg szerinti nyitó készletadatai között nem értelmezhető a sajáttermelésű készlet (az átalakulást megelőzően nem létező társaság nemvégezhetett termelőtevékenységet). Ebből következően helyesen jártak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 21.
1
14
15
16
34