Vagyonkezelés egyesületnél

Kérdés: Közhasznú tevékenységet folytató egyesület 2006-ban vagyonkezelői szerződést kötött állami tulajdonban lévő ingatlan kezelésére, fenntartására. Ezt a szerződést csak 2009-ben ismertük meg, mivel az egyesület jelentős felújítási munkákra nyert támogatást. A vagyonkezeléssel kapcsolatos elszámolás a könyvelésben nem szerepel. Hogyan kell az egyesület könyveiben kimutatni a vagyonkezelésbe vett ingatlanokat, kell-e azokat aktiválni, illetve kell-e értékcsökkenést elszámolni? Hogyan lehet a felújítási munkák számláit az egyesület könyvelésében elszámolni? A vagyonkezelői szerződés határozatlan időtartamra szól.
Részlet a válaszából: […] A válasznál abból indulunk ki, hogy a közhasznútevékenységet folytató egyesület a kettős könyvvitel előírásai szerint vezeti akönyvviteli nyilvántartásokat. Jogszabályellenesen járt el az egyesület 2006-ban, amikor avagyonkezelési szerződés megkötésekor az Szt. 23....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 30.

Tőkeleszállítás evás kft.-nél

Kérdés: Az Eva-tv. hatálya alá tartozó, kettős könyvvitelt vezető kft. a 3 millió forintos törzstőkéjét leszállítaná 500 E Ft-ra tőkekivonással. A jegyzett tőke az alapításkor csak pénzbeni betét volt. Tőketartalék, eredménytartalék nincs. A leszállított törzstőke visszafizetése pénzben történne. A 2,5 millió Ft törzstőke-leszállítást bevételként kell elszámolni? Vagy a cégbírósági bejegyzés napjával csak a jegyzett tőke csökkenésével és a tagokkal szembeni kötelezettségként kell számolni? A tagokat terheli-e szja- és eho-fizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] Az Eva-tv. hatálya alá tartozó, kettős könyvvitelt vezetőkft.-nél a törzstőke tőkekivonással történő leszállításakor az Szt. és a Gt.előírásait kell elsődlegesen számításba venni. A tőkekivonással történőtőkeleszállításkor az Eva-tv. 18. §-ának (7) és (8)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 16.

Evás időszak után az eredménytartalék igénybevétele

Kérdés: A bt. 2004-2005. évi adózott eredménye eredménytartalék lett. 2006. évben kettős könyvvitelt vezető számviteli törvény szerinti evás volt. 2007. évben kilépett az evakörből, és 2006. évi evás eredményét csak részben hagyta jóvá osztalékként, ami 2007. évben kifizetésre került adómentesen. A fennmaradó evás mérleg szerinti eredmény eredménytartalékba került. Megteheti-e a bt., hogy a 2008. évi beszámoló elfogadásakor csak az evás időszakban keletkezett, még ki nem vett eredménytartalékot hagyja jóvá osztalékként, és fizeti ki a tagoknak adómentesen?
Részlet a válaszából: […] Az Eva-tv. 18. §-ának (10) bekezdése szerint, ha a jogiszemély, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság adóalanyisága az adóévetkövető üzleti évtől nem áll fenn, az adóév utolsó napján vele tagijogviszonyban álló magánszemélynél az osztalékból származó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 5.

Társasházi elszámolások (tulajdonos társaságok)

Kérdés: A társasház tulajdonosai jogi személyiséggel rendelkező belföldi társaságok, az Áfa-tv. és a Tao-tv. alanyai. Minden tulajdonosnak van épületrésze, valamint közös az udvar, a kapu. Az udvar egy része eladásra kerülhet. Ezért a társasház az ingatlan értékesítése és bérbeadása esetére is áfafizetési kötelezettségre bejelentkezett. Kérdéseim egyrészt az ingatlan értékesítésével keletkező jövedelem személyi jövedelemadójához kapcsolódnak, másrészt annak felhasználásához, a társasháznál felmerülő költségek elszámolásához.
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban annyit, hogy a fentiekben az eredeti kérdésnekcsak a lényegét idéztük, a kérdés részleteire a válaszban visszatérünk.A válasz csak azokra a társasházakra vonatkozik, amelytársasházak tulajdonosai kizárólag jogi személyiséggel rendelkező belfölditársaságok,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 11.

Természetben adott adomány

Kérdés: Kiemelten közhasznú alapítvány adományokat gyűjt. Sok cég nem pénzben, hanem természetben szeretne részükre adományozni (pl. építőanyag-kereskedő faanyagot adna, asztalos a munkaerejét, nyomdaipari cég kiadványt készítene térítésmentesen). A részükre adott termék és/vagy szolgáltatás piaci értékének megfelelő összegről adható-e igazolás, amely alapján az egyéb feltételek megléte esetén az adományozó adókedvezményt vehet igénybe? Hogyan kell ezen tételeket az alapítvány könyveiben szerepeltetni, hiszen pénzmozgás nem történik? Az alapítvány jogosult-e áfa levonására, visszaigénylésére?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv.-ben az adományra adott fogalom [4. § 1/a) pont]szerint térítés nélkül átadott eszköznél a könyv szerinti érték, térítés nélkülnyújtott szolgáltatásnál, annak bekerülési értéke minősül adománynak. Ebbőlkövetkezően igazolás az átvett eszköz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 20.

Működési, illetve felhalmozási célú kiadások

Kérdés: Pályázati kiírásokban, állami normatív támogatás felhasználásában találkozunk azzal a megkülönböztetéssel, hogy működési, fenntartási költségek, kiadások, illetve felhalmozási célú kiadások. Szeretnénk választ kapni arra, hogy mi rendelkezik e két fogalom megfelelő tartalmi elhatárolásáról, illetve mi az, ami meghatározza az egyik vagy a másik kategóriába való besorolást?
Részlet a válaszából: […] A pályázatok különbözősége miatt a kérdésben megfogalmazottakranem lehet egyértelmű választ adni. Ezért az a célszerű (és általában az agyakorlat is), ha a pályázati kiírásban, a pályázati felhívásban konkrétanmeghatározzák, körülírják, hogy a támogatást milyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 6.

Egyéni vállalkozás vagy egyéni cégként átalakulás

Kérdés: 2006. évben jogelőd nélkül alakult meg a bt. Az egyéni vállalkozás 2006-ban nem szűnt meg. Az egyéni vállalkozó eladta a tulajdonát képező bútorzatot a bt.-nek, amelyről egyösszegű számlát állított ki. Így a készlet a bt. nyilvántartásában szerepel. Az egyéni vállalkozó részletfizetési megállapodást kötött a bt.-vel. Így csak a pénzügyileg rendezett összegnek megfelelő jövedelme keletkezik az egyéni vállalkozónak. Úgy gondolom, hogy az adóterhek jelentős részétől mentesülne az egyéni vállalkozó, ha egyéni céggé, majd egyszemélyes kft.-vé alakulna át, azt követően pedig a bt. beolvadna a kft.-be. A beolvadással lehetővé válna a két fél között jelenleg fennálló követelés, illetve kötelezettség összevezetése. Jár-e ez valamilyen adófizetési kötelezettséggel?
Részlet a válaszából: […] A beolvadó és a beolvasztó társaság közötti – ugyanazonügyletből származó – követelést-kötelezettséget a beolvadás során valóban összekell vezetni, és csak az esetleg mutatkozó különbözet módosítja a saját tőkeösszegét. A problémát azonban nem ez jelenti, hanem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 26.

Anyagköltségnek minősül-e a víz-, gáz-, az áramdíj?

Kérdés: Szeretnék választ kapni arra, mondhatja-e az önkormányzat azt, hogy nem ismeri el anyagköltségként a víz-, a gáz-, az áramdíjat? Eddig anyagköltségként számoltuk el. Az önkormányzat azonban az egyik ellenőrzés során arra hivatkozott, hogy a helyiadó-törvényben lévő anyagköltség fogalmának nem felel meg a víz-, a gáz-, az áramdíj.
Részlet a válaszából: […] A Htv. 52. §-ának 37. pontja szerint anyagköltség a kettőskönyvvitelt vezető vállalkozások esetében – a számviteli törvény szerint -anyagköltségként elszámolt bekerülési (beszerzési) érték.Az Szt. 78. §-ának (2) bekezdése alapján anyagköltségként azüzleti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 12.

Helyesbítés: Elengedett osztalék 2008-ban

Kérdés: 2008-ban a tulajdonosok által a cég javára elengedett osztalék után kell-e illetéket fizetni? (Evás kettős könyvvitelt vezető társaságnál az evás időszak előtti osztalékáról van szó, amely után a 25 százalékos evát az elengedéskor a társaság megfizeti!)
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy osztalék esetén van-ekövetelése a tulajdonosoknak? Nyilvánvalóan van a Ptk. szerint, a nettóosztalék összegében, amelyet úgy kapunk meg, ha a jóváhagyott osztalékból a 25,illetve a 35 százalékos személyi jövedelemadót, továbbá a 14...[…]
Helyesbítés: Elengedett osztalék 2008-ban cikkhez"> Helyesbítés: Elengedett osztalék 2008-ban cikkhez" class="greenUi">Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 15.

Gépkocsihasználat, kiküldetés

Kérdés: Családi, kettős könyvvitelű bt.-ben főként a kültag végzi az esetleges munkákat, melyhez időnként a saját személygépkocsiját használja. (A bt.-ben nincs jövedelemkifizetés, mert a kül- és beltagnak van főállása!). 1. Útnyilvántartás alapján hivatalos célú személygépkocsi-használat címén a kültagnak kifizethető-e a megtett kilométerek után a gépkocsihasználat? 2. A kültagnak az szja-bevallásában kell-e szerepeltetnie a hivatalos célú gépkocsihasználat címén kapott költségtérítést? 3. A tagok külföldi szakkiállításra (EU-s országba) szeretnének utazni (a bt. életében ilyen esemény még nem volt!). Milyen útiköltségeket (repülőjegy ára/hivatalos célú szgk.-használat stb.), szállás- és egyéb költségeket/kiadásokat lehet költségként elszámolni? Milyen dokumentációkkal kell bizonyítani a szakmai utazás megtörtént tényét és az ahhoz kapcsolódó költségeket? Fizethető-e adómentes napidíj (s ha igen, mennyi) a tagoknak? Az elszámolt költségek után kell-e járulékokat fizetni?
Részlet a válaszából: […] 1-2. A kérdésben szereplő esetben a kültag a járművehasználatáért költségtérítést kaphat. A költségtérítésből a magánszemélyköltségnyilatkozata alapján a kifizetőnek adóelőleget kell levonni.A kifizető év végén igazolást ad a magánszemélynek a részérekifizetett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 3.
1
15
16
17
33