Kamarai hozzájárulás könyvelése

Kérdés: Kettős könyvviteli elszámolásban hová könyveljük a kötelezően fizetendő kamarai hozzájárulást?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben nem jelölte meg a kérdező, hogy konkrétan milyen kötelezően fizetendő kamarai hozzájárulás könyvelésére gondolt. Jellemzően ugyanis a gyakorlatban kétféle kamarai hozzájárulásról, kamarai tagdíjról van szó.A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 10.

Civil szervezet kiegészítő melléklete

Kérdés: A 479/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 22. §-a (1) bekezdése szerint: "A civil szervezet egyszerűsített éves beszámolója a mérleg és az eredménykimutatás mellett – az Ectv. vonatkozó előírásai figyelembevételével – a Tv. szerinti kiegészítő mellékletet is tartalmaz", és amely előírást először a 2019. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni. Az itt említett civil törvény különös előírást e tekintetben a támogatások, illetve a megvalósított programok tekintetében ír elő. Egyesületünk kettős könyvvitelt vezet, egyszerűsített beszámolót készít, közhasznú alaptevékenységén kívül más tevékenységet nem folytat, bevételei tagdíjakból és oktatási díjakból (összesen 2 millió), illetve a kapott támogatásokból (10 millió) tevődik össze. A beszámoló elkészítésére az OBH által közzétett, az idén PK-542 számot viselő nyomtatványt használjuk, amelynek 9. oldala a "Kiegészítő melléklet", az azonban csak a civil törvényben nevesített közzétételeket tartalmazza ugyanúgy, ahogy a korábbi években is. Mit kell tartalmaznia a mi esetünkben a kiegészítő mellékletnek (kell-e külön kiegészítő melléklet)? Szükséges-e esetünkben mérlegképes könyvelői minősítéssel rendelkező szakembert alkalmazni a beszámoló összeállítására (ellenjegyzésére)?
Részlet a válaszából: […] Mint ahogyan a kérdésben is idézte, a civil szervezet egyszerűsített éves beszámolója a Tv. szerinti kiegészítő mellékletet is tartalmaz. A számviteli törvény (Tv.) 96. §-ának (4) bekezdése sorolja fel, hogy az egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő mellékletének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 6.

Egyszerűsített beszámoló egyesületnél

Kérdés: Az egyesület éves beszámolójával kapcsolatban kérdezem, hogy véleményük szerint lehetséges-e egyszerűsített beszámolót készíteni akkor, ha ennek a 479/2016-os kormányrendelet 8. § 1. pontban rögzített feltétele fennáll, mert az árbevétel kisebb 50 M Ft-nál, de egyébként az egyesület kettős könyvvitelt vezet (bár vezethetne egyszeres könyvvitelt is)?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre nem tudunk kedvező választ adni. Egyrészt jogilag kizárt, mert a 479/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet nem ad rá lehetőséget. A Korm. rendelet 8. §-ának (1) bekezdése az egyszerűsített beszámoló készítésének a feltételét határozza meg, a 9. § (2) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 19.

Közös költség bizonylata

Kérdés: Egy társasház tagjai (tulajdonosai) kizárólag vállalkozások. A közös költségekről (áramdíj, vízdíj, őrzési díj, képviseleti díj stb.) a társasház nevére érkeznek a számlák. Milyen bizonylatot állíthat ki a társasház a tulajdoni hányad arányában a közgyűlés által megállapított közös költségekről? Tekintettel arra, hogy a társasház a szolgáltatásokat nem saját nevében nyújtja, nem kötelezett számla kiállítására. Ennek ellenére állíthat ki számlát? Lehet-e a közös költség elszámolásának szabályszerű bizonylata a tulajdonos vállalkozások könyvelésében a díjbekérő (pro forma számla)? A számviteli törvény 166. §-ában előírt adattartalmú számviteli bizonylat lehet-e a tulajdonos vállalkozások könyvelési nyilvántartásában a közös költség elszámolásának szabályszerű bizonylata, a bizonylatot szigorú számadás alá kell-e vonni?
Részlet a válaszából: […] A választ a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (Tht.) 47. §-ában foglaltakkal kezdjük. E szerint a közös képviselőnek a számviteli szabályok szerint évente költségvetési javaslatot kell készítenie, amely tartalmazza:– a közös tulajdonnal kapcsolatos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 19.

Ló beszerzése, nyilvántartása

Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető kft. – amely lovaglást tanít – lovat szerez be. Állományba kell-e venni befejezetlen beruházásként?
Részlet a válaszából: […] A lovaglás tanításához beszerzett ló – feltételezhetően – nem növendék állat, ezért azt tenyészállatként a tárgyi eszközök között kell kimutatni. A tárgyi eszközök (így a tenyészállatnak minősülő ló) beszerzését elsődlegesen a beruházások számlán kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 19.

Egyszeres könyvvitelről áttérés a kettősre

Kérdés: Az egyszeres könyvvitelt vezető egyesület áttér a kettős könyvvitelre. Vállalkozási tevékenységként többek között szakkönyvek kiadását is végzi. Az áttéréskor meglévő könyvkészlet értékét (saját termelésű készlet) milyen módon kell a kettős könyvviteli nyitómérlegben szerepeltetni, és utána el kell-e számolni árbevételként rendező tételként? Amennyiben igen, a társaságiadó-alapnál kell-e, lehet-e ezzel kapcsolatban adóalap-módosító tételt igénybe venni?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 165. §-ának (1) bekezdése alapján az egyszeres könyvvitelről a kettős könyvvitelre történő áttéréskor az egyszerűsített mérleg alapján kell a nyitómérleget elkészíteni úgy, hogy a mérleg főösszege ne változzon meg.Az egyszerűsített mérleg tagolására,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 5.

Egyesület induló vagyona

Kérdés: Egy nemrég alapított egyesület alapításakor az alapító tagok hozzájárulása által (ügyvédi költségek fedezetére) összegyűlt induló vagyonának könyveléséhez kérek segítséget. Az alapszabály nem rendelkezik alapítói vagyonról, ezért egyéb bevételként könyvelném, azonban van benne egy olyan, általánosabb érvényű passzus, ami elbizonytalanít, hogy nem kellene-e mégis jegyzett tőkére könyvelni. A passzus szerint az egyesület vagyona: 1. Az egyesület tagjai tagdíjat fizetnek. 2. A tagok által befizetett tagdíjak, valamint minden a közös célt szolgáló felajánlás, hozzájárulás, illetve az egyesület gazdasági vállalkozási tevékenységéből származó bevétel az egyesület vagyonát képezi. Mi az Önök véleménye?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre nem egyszerű a válasz, mivel a fent leírtak önmagukban is ellentmondásosak.Az egyesület a Ptk. szerint jogi személy, így elsősorban a Ptk. előírásait kell figyelembe venni.A Ptk. 3:9. §-a szerint a jogi személy alapítója vagy tagja a jogi személy alapításakor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 5.

Evás vállalkozás év végéig "nem tesz semmit"

Kérdés: A Számviteli Levelek 411. számában a 8009-es kérdésre adott válaszukban részletes tájékoztatást adtak az eva megszűnésével kapcsolatos teendőkről. Ha az adóalany nem tesz semmit, nem jelentkezik át sehova, milyen következményekkel jár? "Elveszíthető-e" így a cég?
Részlet a válaszából: […] Azt szokták mondani az "Álmoskönyvre" hivatkozva, hogy nem ajánlott a jogszabályi előírások végrehajtását megtagadni. A "nem tesz semmit" azt jelenti, hogy nem veszi tudomásul azt, hogy az egyszerűsített vállalkozói adó 2020. január 1-jétől nem létezik. Magyarországon nincsen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 12.

Végzés részletfizetési megkötéssel

Kérdés: Újabban nemcsak (előlegfizetéses és előlegfizetés megkötés nélküli) határozatot ad ki az Államkincstár, hanem végzést is. Azt is kétféle verzióban: előlegmegkötéssel (ez egyértelmű kötelezettség) és részletfizetési megkötéssel. Az utóbbi megkötésű végzést – a kettős könyvvitelben – egyéb bevételként kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] Az Államkincstár az általa folyósított összegeket (támogatásokat) valamilyen megállapodás (szerződés, esetleg jogszabályi előírás) alapján teljesíti. Ezen megállapodásnak kell tartalmaznia azt is, hogy a kérdező cég mikor, milyen esetben kap előleget, és mikor, milyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 12.

Feles bérleti szerződéssel termény átadása

Kérdés: Társaságunk mikrogazdálkodó, áfa- és kivaalany, kettős könyvvitel szerint az 5. számlaosztályban számolja el a költségeit. 2018-ban szántóföld művelésére feles bérleti szerződést kötött több magánszeméllyel. A feles bérleti szerződés alapján a megtermelt termény 20%-át a bérbeadónak kell átadnunk. Milyen számviteli, elszámolási, könyvelési tételeket kell elvégeznünk, illetve milyen adózási (áfa, kiva, szja stb.) szabályokat kell alkalmaznunk?
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerint a feles bérleti szerződés alapján a bérbeadó több magánszemély, bérbevevő a társaság. A társaság feles bérleti díjat fizet, pontosabban a feles bérleti díj fejében terményt ad át a bérbeadóknak.A feles bérleti szerződések alapján a társaságnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 28.
1
4
5
6
33